Az Európai Parlament szerint nagyon hasznos az Erasmus+, de van még mit javítani rajta.
Az Európai Parlament jelentést készített az idén harminc éves Erasmus+ programról. A dokumentum megállapítja, hogy ez egyik legsikeresebb uniós kezdeményezés, „amely a 2014–2020 közötti időszakban több mint négy millió európai embernek nyújtott lehetőséget egy másik országban való tanulásra, képzésre és önkéntes tevékenységre”.
A program különböző ágaival diákok, tanárok vagy szakképzésben részt vevők tanulhatnak egy másik uniós tagállamban, önkéntesek szerezhetnek külföldi tapasztalatokat. A jelentés idéz egy 2014-es hatástanulmányt, amely szerint a résztvevők nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni, a munkaadók többsége fontosnak tartja a nemzetközi tapasztalatot és az erasmuszozó diákok közül jónéhányan saját vállalkozást is mernek indítani.
Az EP megállapította, hogy az Erasmus+ az Unió kitüntetett mobilitási, oktatási és képzési programja, amelyre a 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest a jó eredmények és a sok támogatási kérelem miatt 40 százalékkal több pénzt szántak. Ugyanakkor „továbbra sem világos és nem egyenletesen részletes a program útmutatója, valamint túl bonyolultak pályázati űrlapok, ami jelentős hátrányba hozza a kisebb, tapasztalatlan és nem hivatásos pályázókat”, ezért a képviselők egyszerűsítést kérnek. Jobban támogatnák a szegényebb diákokat, mert „a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti egyenlőtlenség megnehezíti a programhoz való hozzáférést, mivel akadályokat gördít a pályázók, különösen az alacsonyabb jövedelmű hallgatók elé”. A felsőoktatási ág mellett helyzetbe hoznák a kevésbé ismert lehetőségeket, például a szakképzési mobilitást (ez Leonardo név alatt szintén az Erasmus+ része), és egy egységes nyelvtanulási keretet is szeretnének az egész programhoz.
„A fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek javításához fontos az idegen nyelvek ismerete, ezért több olyan projektre van szükség az Erasmus+ programban, amely nyelvtanulásra, a többnyelvű kommunikációra ad lehetőséget” – emelte ki Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP képviselője.
Gál Kinga, a kisebbségi munkacsoport Fidesz-KDNP-s társelnöke is üdvözölte a jelentést. A képviselő szerint a nyelvtanulás a kisebbségi nyelveknek is segíthet, és a programnak fontos szerepe van az európai tehetséggondozásban.