Sokan ismerik az Európai Unió Erasmus programját, amellyel egy félévet lehet külföldi egyetemen tanulni. Azt már kevesebben tudják, hogy az EU-nak több hasonló kezdeményezése van: az egyikkel 17 és 30 éves kora között bárki végezhet önkéntes munkát egy másik uniós országban.

Az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) támogatja a szállást, az étkezést, az utazás nagy részét és még némi zsebpénz is jár vele. Sokaknak ez az első munkatapasztalata, ráadásul nyelvet is lehet tanulni, sorolta az előnyöket Máté Gergely, az Erasmus+ Programiroda igazgatóhelyettese az EVS Live rendezvénysorozat legutóbbi állomásán.

Később behozzák az árukat

Pénzszóró turisztikai szolgáltatás helyett az teszi hosszú távon hasznos programmá az EVS-t, hogy befektet a fiatalokba. A fiatal generációt keményen sújtotta a gazdasági válság. A legutóbbi EU-szintű statisztikai jelentés szerint az ötödük nem talál állást, és félő, hogy sokuk hosszú távra kiszorul a munkaerőpiacról.

Egy tavalyi uniós kutatás alapján

Lerf Andrea, a Coaching Team szakértője szerint határozottabbnak, önállóbbnak látják azokat, akik idegen környezetben is megállták a helyüket, és átlagosan több tízezer forinttal magasabb bért adnak nekik.

A nagyobb fizetés mellett a résztvevők rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodhatnak az önkéntes munkával. Az uniós adatbázisban számtalan lehetőséget lehet találni a kulturális programok szervezésétől kezdve környezetvédelmi projekteken át az időseket vagy a fogyatékkal élőket segítő kezdeményezésekig.

Többszörös a túljelentkezés

Annak, aki EVS-ezni szeretne, fel kell vennie a kapcsolatot egy önkénteseket toborzó szervezettel.

Gyakran ötvenen állnak sorba egy-egy helyért a projektekben,

mondta Mokos Béla a Fiatalok a Vidékért egyesülettől, de volt egy olyan partnerük is, akihez egy alkalommal hatszázan jelentkeztek.

Szakmai tapasztalatot adhat

Az arányok miatt érdemes sok helyre beadni a jelentkezést. Ennek ellenére időnként le lehet csapni egy-egy olyan helyre, amelyikre (az önkéntes váratlan akadályoztatása miatt) sürgősen keresnek valakit. Rácz Attilának is csak egy helyre kellett beadnia a papírjait, így nevelt végül gyerekeket szelektív hulladékgyűjtésre Törökországban. A projektekben elég, ha az egyik fél uniós tagállam vagy az EU szomszédságpolitikájában lévő ország. Környezetgazdálkodási szakon végzettként később is hasznát vette az önkéntes munkának.

Radvánszki Rita is olyan projektet választott, amely kapcsolódik a diplomájához. Szociális munkásként Lengyelországban foglalkozott gyerekekkel. „Sokat tanultam velük és várom, hogy a következő alkalommal is mehessek!” – mondta, mivel

egy rövidebb és egy hosszabb programon.

Nyelv- és önismeretet biztosít

Rita Lengyelországban ismerkedett meg Szabó Alexandrával, aki kezdetben nagyon félt, később viszont élete egyik legnagyobb élményeként értékelte az EVS-sel eltöltött időt. Kezdetben az angoltudása miatt aggódott, mert érettségi óta nem használta, de hamar belerázódott a helyzetbe. Emellett lengyelül is tanulhattak, bár a gyerekekkel tolmácson keresztül beszéltek. Alexandra főleg nyelvgyakorlás miatt jelentkezett a projektre, de utólag a lelki részt tartotta elsődlegesnek. „Azóta sokkal nyitottabb vagyok mindenre és próbálom mindenből kihozni a jót. Nekem leginkább önmagam megismerésében segített.”

Szintén a nyitottságot hangsúlyozta Babus Csaba, aki jópár helyre beadta a jelentkezését, mire az egyik sikerült. „Ilyen helyen az ember egyszerűen nem teheti meg, hogy gyűlölködjön” – mondta. Még mindig napi kapcsolatban van azokkal, akikkel Olaszországban együtt volt önkéntes.

– mondta a programról.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!