Az Európai Bizottság öt forgatókönyvet készített az uniós csúcstalálkozóra, ahol az EU jövőjéről kellene dönteni.
Öt jövőképet vázolt szerdán az Európai Uniónak Jean-Claude Juncker, aki az EU javaslattevő-végrehajtó szervét, az Európai Bizottságot vezeti.
Az idén lesz hatvan éves a római szerződés, ami az Európai Unió egyik alapszerződése. Az évforduló alkalmából a tagállami vezetők március végén Rómában találkoznak, hogy megvitassák a szervezet jövőjét. „Ez legyen a 27 tagú EU születése” – szólította fel a tagállamokat Jean-Claude Juncker.
Az Európai Parlament nemrég szintén letett egy javaslatcsomagot az asztalra, de a Bizottság visszafogottabb tervekkel rukkolt elő. Az EU az a térség, ahol „életünk végéig tartó barátságokat köthetünk más európaiakkal, nemzeti határok nélkül utazhatunk, tanulhatunk és dolgozhatunk anélkül, hogy pénznemet váltsunk”, és hét évtizede béke honol a tagállamok között, írja a bizottsági tervezet.
Ugyanakkor „semmi jele”, hogy Európa kihívásai mérséklődjenek. A világ egyre instabilabb. A második világháború óta nem volt ekkora migrációs hullám és a britek a kilépésre szavaztak az EU-ból. Csökken az EU relatív súlya a világban, akár a gazdaságot, akár a lakosságot nézzük. Például 2060-ra nem lesz olyan tagállam, ahol a világ népességének legalább egy százaléka élne, és együtt is csak öt százaléknyian leszünk. Sok európai túl távolinak látja az EU-t és nem látja a hozzáadott értékét.
Az európai integráció történetében voltak már megtorpanások, egészen az 1950-es Európai Védelmi Közösség bukásától kezdve, emlékeztet kissé optimistábban az elemzés.
„Ezek jelentős kihívások, de nem olyanok, amelyeken ne lehetne felülkerekedni. Vagy összeomlunk alattuk, vagy szembenézünk velük,” és meglátjuk bennük a lehetőséget, mondta Jean-Claude Juncker. Szerinte nem szabadna hagyni, hogy az EU jövőjét dróton rángassa a pártpolitika,
be kellene fejezni Brüsszel és az EU szapulását.
A patriotizmusnak vannak értékei, de nem irányulhat mások patriotizmusa ellen. Az Európai Bizottság nem akar diktálni, a jövőről a tagállami parlamenteknek kell döntenie.
A forgatókönyvek ehhez adnak támpontokat, de nem hivatalos jogszabályjavaslatok, csak ötféle rendszerbe foglalt ötletek.
Ebben a forgatókönyvben sem maradna változatlan az EU. A tagállamok megállapodnának a közös piac mélyítéséről, összedobnának valamennyi katonai képességet és a külpolitikában „egy hangon szólnának”. A dokumentum azt is belengette, hogy erősíteni kellene a külső határokat, különben maradhatnak az olyan belső határellenőrzések, mint például Ausztria és Magyarország között.
Egyedül a közös piacot mélyítenék, de például a személyek szabad mozgását nem garantálnák teljesen. Hagynák az olyan területeket, mint a biztonság vagy a migráció. Az új ügyeket a tagállamok kétoldalúan rendeznék, és az EU egészként egyre kevesebb nemzetközi szervezetben képviselné magát, a tagállamok nem tudnának megállapodni például az adóelkerülés elleni harcban.
Akik akarnak, összeállhatnak bizonyos területeken – például a védelempolitikában – és tovább mélyíthetik az európai összefogást. Ha akarnak, építhetnek a közös uniós rendszerre, mint ahogy például a belső határellenőrzés nélküli Schengen-övezet vagy az euró most is teszi. Akár külön is összedobhatnak pénzt azokra a célokra, ahol együttműködnek.
Az EU úgy maradhatna egyben, hogy aki tovább akar lépni, megtehesse. A terv veszélye, hogy különbségekhez vezethet például a polgárok jogai között, és átláthatatlanná válhat a rendszer.
Ez a forgatókönyv eléggé hasonlítana arra, amiben csak a közös piac maradna, de azon belül is csak bizonyos területekre összpontosítanának. Leadnának néhány felelősségi kört, mint például a Magyarországnak járó támogatások nagy részét adó regionális fejlesztéseket.
Ha ez így lesz, megmaradnának a jövedelmi különbségek a tagállamok között. Érdekes módon itt azzal számolnak, hogy egy közös ügynökség kezelné a menedékkérelmeket, holott nem látni, miért éppen ez az agyonvitatott téma lenne, ahol esély lenne az előrelépésre.
Ebben a jövőképben a tagállamok igazán összefognának. Közös kül- és biztonságpolitikát alakítanának ki, együtt lépnének fel az illegális migráció ellen és kezelnék a legálist. Kiteljesedne a tőkepiaci unió, a tagállamok pedig sokkal szorosabban együttműködnének például költségvetési és adóügyekben. Növelnék és modernizálnák az uniós költségvetést, aminek saját forrásai lennének (most túlnyomórészt a tagállamok dobják össze).
Az Európai Bizottság arra figyelmeztetett, hogy ezzel a forgatókönyvvel elidegenítenék a társadalomnak azt a részét, amely szerint az EU túl sok jogkört vesz el a tagállamoktól.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!