Már a kezdeményező Európai Parlamenten elbukhat. hogy az uniós alapszerződés hetes cikke szerint eljárás induljon a magyar kormány húzásai miatt.
Az oktatásért felelős államtitkár szerint politikai döntés született az Európai Parlamentben, és nem kell miatta módosítani a felsőoktatási törvényt. Palkovics László csütörtökön Debrecenben azt mondta: az új jogszabály nem CEU-törvény, hanem a felsőoktatási törvény módosítása, és több intézményt érint. A törvény kiállja mind az alkotmányosság, mind az európai uniós alapértékek próbáját - jelentette ki. Az Európai Bizottságtól három hete kaptak levelet, amelyet meg fognak válaszolni. A törvénymódosítás sem az alapértékek, sem a szolgáltatások szabad áramlása, sem az alkotmányosság szempontjából „nem problémás”, az európai parlamenti döntés politikai volt - hangoztatta.
A magyar kormánynak vissza kellene vonnia több kifogásolt intézkedését az európai politikai erők legnagyobb többsége szerint. Az uniós szerződés hetes cikkelye alapján indított eljáráshoz azonban számos kulcsfontosságú szereplő támogatása hiányzik a tagállami kormányokat tömörítő tanácsban - közölte csütörtökön a brüsszeli VoteWatch Europe. Az uniós szavazási statisztikákkal foglalkozó oldal a Magyarországról előző nap elfogadott európai parlamenti határozatra leadott szavazatok elemzése után jutott arra, amit a szavazás előtt mi is leírtunk.
A képviselői voksokból azt szűrték le, hogy nincs széles egyetértés a "nukleáris opciónak" is nevezett eljárás mögött, amely végső soron akár az adott tagország szavazati jogának felfüggesztését is eredményezheti. Mint írták, a Németországban, Lengyelországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban kormányzó konzervatív pártok szintén úgy látják, hogy foglalkozni kell a magyarországi helyzettel, viszont ellenzik a hetes cikk alkalmazását.
A szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakciók egyöntetűen támogatták a példa nélküli határozatot. A Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt képviselőinek viszont kevesebb mint a fele szavazott igennel, mert úgy érezhették, hogy az állásfoglalás "túl gyorsan, túl messzire" vezet. (Azt azért érdemes megjegyezni, hogy korábban soha nem pártoltak el ilyen nagyságrendben a Fidesz mellől a saját párttársaik.)
A kutatók kiemelték: a német Kereszténydemokrata Unió, a spanyol Néppárt, az olasz Forza Italia és a Horvát Demokratikus Közösség legtöbb képviselője szerdán a határozat ellen voksolt, az Osztrák Néppárt és a bolgár GERB tartózkodott, a francia Köztársaságiak képviselői pedig tartózkodtak vagy nemmel szavaztak. Ezzel szemben a belga, görög, holland, ír, lengyel, luxemburgi, máltai, portugál és svéd néppárti képviselők megszavazták a javaslatot.
„Nem meglepő módon” ugyancsak a határozat ellen voksolt az Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióhoz tartozó brit és lengyel kormánypárt is - tudatta az EP-szavazásokat figyelő független szervezet.
A jelentés szerint
ami erősíti az Európai Bizottság pozícióját a Magyarországgal folytatott párbeszédben.
A szavazati arányok alapján nem kapna többséget az európai parlamentben az a kezdeményezés, hogy meindítsák az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárást Magyarország ellen - nyugtatta az állami hírtévé nézőit is Tóth Norbert nemzetközi jogász csütörtökön.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója hangsúlyozta:
Az elmarasztaló döntéshez ennél is nagyobb arányú támogatásra van szükség, a végső fázisban pedig legalább egy uniós tagállam biztosan vétózna.
(MTI)