Egy diplomatikus sajtótájékoztatón elárulták: Felcsút akkor lett igazán érdekes, amikor egyesek nem akarták, hogy oda is eljussanak.
Ingeborg Grässle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának vezetője szerdán sajtótájékoztatón beszélt arról, mit tapasztalt a küldöttség. A csoport többek között a 4-es metrón és a felcsúti kisvasúton is utazott egyet.
"Hangsúlyoznám, hogy ez egy normális látogatás" – próbálta jelezni, hogy nem a kormány büntetése volt a céljuk. "Nem akarjuk, hogy politikai belharcokra használjanak fel minket, ez csak nehezíti a helyzetünket." Már másfél-két éve tervezték az utat. "A felhajtás nem segítette a munkánkat" – nyilatkozta a CDU-s német európai parlamenti képviselő. Nyilvánvaló, hogy Magyarország nagyon aktív EU-tag, sok támogatást költ és ennek örülnek.
„Többször kellene jönnünk, hogy elvegyük a látogatások szenzáció jellegét.”
Annyit azért hozzátett, hogy Magyarország ellen nagyon sok vizsgálatot indított az EU csalásellenes hivatala (ahogy arról korábban írtunk, a lezárt ügyek száma a harmadik legmagasabb volt, ráadásul szinte mindegyik büntetési javaslattal zárult). Azt is megjegyezte, hogy Magyarország kapta a legtöbb korrekciót (azaz büntetést) 2016-ban. A mezőgazdasági támogatásokkal nem annyira foglalkoznak, de a gazdáknak járó hektáralapú közvetlen kifizetéseknél is viszonylag magas a hibák aránya, ezt is követni fogják.
Sajnálta, hogy Magyarország nem csatlakozott az uniós ügyészséghez, amely független hatóságként vádat emelhetne, ha egy tagállamban uniós pénzekkel csalnak. Polt Péter főügyésszel beszélt erről, és az volt a benyomása, hogy nyitott lenne erre, de a kormányt is meg kellene győzni.
Kitérő választ adott rá, hogy kielégítő volt-e erre a főügyész magyarázata, de szerinte összességében „gyümölcsöző” volt a megbeszélés.
„Nem értettük, miért van ekkora háttérvita” – mondta a felcsúti vasútnál tett látogatásukról. Egy kollégájának még azt is megengedték, hogy vezesse a mozdonyt.
Az Echo TV számonkérte, miért éppen ezt látogatták meg több uniós támogatású kisvasútprojekt közül. (Tavalyi hír szerint a kisvasutat Jávor Benedek jelentette az OLAF-nak, akkor még nem döntötték el, hogy vizsgálják-e.) Ingeborg Grässle szerint a médiában megjelent hírek miatt lettek kíváncsiak, és
(Az EUrológus által korábban megszerzett levelezés szerint Lázár János tiltakozott az ellen, hogy Felcsútra is eljussanak.)
Arra a kérdésre, hogy miért nem halasztottak, mint egy korábbi utat szocialista kérésre, a Fidesszel egy pártcsoportba tartozó politikus elmondta: egyrészt még fél év van a választásokig, másrészt ha korábban jelezték volna neki „a magyar tagok”, mindent megtett volna, hogy halasszanak. Ugyanakkor minden frakció jóváhagyta, hogy mikor menjenek. (A bizottságban ott ül a fideszes Deutsch Tamás is.)
Itt a videó a bizottság sajtótájékoztatójáról:
A csoport a 2011-es látogatásához hasonlóan a 4-es metrót is megnézte, amely a legnagyobb EU-s támogatású beruházás Magyarországon. Itt is nagyon óvatosan fogalmazott, pedig az OLAF 67 milliárdos visszatérítést javasolt szabálytalanságok és csalás gyanúja miatt, többek között Medgyessy Péter volt MSZP-s miniszterelnököt megnevezve érintettként. Ingeborg Grässle nem akar az eljárások végéig többet mondani, meg kell várniuk a végét, habár „csalás megalapozott vádja” merült fel.
Az akkor még Rogán Antal vezette V. kerület és a főváros által kiírt Budapest Szíve projektet is megnézték. Itt a kormány ügyvédeinek "érdekes megállapításai" voltak az OLAF eredményeiről, finomkodta el azt, hogy miközben az EU csalásellenes hivatala pénz visszakérését javasolta, a rendőrség nem emelt vádat senki ellen.
A parlamenti küldöttség korrupcióellenes civil szervezetekkel is találkozott. Velük az eredményeikről beszéltek és arról, hogyan jutottak ezekre. Felhívták rá Ingeborg Grässléék figyelmét, hogy sok projektnél egyetlen induló volt, de ezt is elütötte azzal, hogy más országokban hiába vannak ketten, ha azokban meg kartelleznek.
Kitérő választ adott arra, tapasztaltak-e a mostanihoz hasonló politikai vihart a látogatásukkor, valamint arra is, hogy a kormányzati levelezés és a fogadtatás megerősítette-e, hogy Magyarországon minden rendben van. Meglepődött a "félreértések számán", és nem csak Magyarországgal vannak problémák, viszont akárhányszor gondok vannak, az felkelti az érdeklődésüket.
A látogatás előtt a kormány heteken keresztül próbálta megakadályozni, hogy a küldöttség Felcsútra is eljusson. Az EUrológus birtokába került levelezés szerint Lázár János augusztusban amiatt tiltakozott, hogy kampányidőszakban jönnek, politikailag elfogultak, az ellenzék céljait szolgálják és botrányos, hogy a miniszterelnök szülőfalujában vizsgálódnának. Mindezt annak ellenére, hogy a látogatás ideje egy éve ismert volt és eredetileg az MSZP-nek kínos 4-es metró ügy miatt jöttek, amit szintén megnéztek.
Az Európai Parlamentnek – a magyarhoz hasonlóan – több szakbizottsága van. Ezek egy-egy témával, például iparral, külügyekkel vagy – ebben az esetben az uniós költségvetés ellenőrzésével foglalkoznak.
Ingeborg Grässléék figyelnek rá, hogy nem
megy-e el pénz az uniós kasszából. Terepszemlét viszont csak évente háromszor szoktak tartani, és nem is igazán az a dolguk, hogy egyesével ellenőrizgessenek. A testület ugyan javasolhat intézkedéseket az ilyen esetek megelőzésére és büntetésére, de valójában egyedi esetekben nem sokat tehet. Az Európai Parlamentnek kell megszavaznia a többéves és az éves EU-s költségvetést, és ebben fontos szerepe van az EP költségvetési bizottságának, ezt leszámítva viszont nem sok valódi hatalma van.
Az EU-nak van egy külön intézménye, az Európai Számvevőszék arra, hogy a szabálytalan vagy pazarló pénzköltéssel foglalkozzon. Innen is érkeznek ketten Budapestre az EP-küldöttséggel. Külön a csalásokkal is foglalkozik egy uniós szerv, az OLAF. Pénzvisszavonásról, büntetésről viszont az EU kvázi-kormánya, az Európai Bizottság dönthet.