Tartózkodtak vagy nem nyomtak gombot a fideszes képviselők az Európai Parlamentben az uniós ügyészségről szóló szavazáson. A kormány amúgy is kihagyja az ügyészségből Magyarországot, pedig egy uniós biztos arra utalt, hogy így pénzt veszíthetünk.
Csütörtökön szavazott az Európai Parlament az uniós ügyészségről. Ez egészen új szinten védi az EU pénzügyi érdekeit, mondta az egy nappal korábbi parlamenti vitában Věra Jourová, az Európai Bizottság igazságügyért is felelős tagja.
Az uniós ügyészségnek szerinte jelentős szerepe lesz az EU költségvetésével szembeni csalás, korrupció, pénzmosás (sőt, később akár a terrorizmus) elleni küzdelemben. Egy új rendszer központi eleme lesz a már meglévő szervekkel, például az uniós csalásellenes hivatallal (OLAF) együtt. Az OLAF ugyanis nem nyomozhat önállóan és nem emelhet vádat, csak javaslatokat tehet erre a tagállamoknak.
Az uniós ügyészség viszont már nyomozhat és bíróság elé állítja azokat, akik az uniós büdzsé kárára követnek el visszaéléseket. Egyrészt az EU strukturális alapjairól van szó. Ez az uniós költségvetés egyik legnagyobb zsebe, Magyarországnak 2014 és 2020 között 25 milliárd eurónyi (közel 7800 milliárd forintnyi) támogatás jár belőle. Ebből finanszírozták például a Budapest Szíve programot, ahol a magyar hatóságok úgy szüntették meg az eljárást, hogy az EU csalásellenes hivata szerint visszaélések történtek.
Az új hivatal a nemzetközi áfacsalások, például láncolatos csalások ügyében is nyomozhatna, mint amelyek felett Horváth András korábbi NAV-munkatárs szerint nagyjából évi ezermilliárdos értékben huny szemet a hazai adóhivatal, hiszen az áfa egy része az uniós költségvetés kevés közvetlen forrásainak egyike. Az ügyben több cég szerepelt egy bizonyos „zöld dossziéban”, amelybe a bizonyítékokat gyűjtötte, de tavaly decemberben csak egynél tett hivatali visszaélés miatt feljelentést a Nemzeti Nyomozóiroda. Januárban Horváth András állításai nyomán kihallgattak egy gyanúsítottat – magát Horváth Andrást belső információk kiszivárogtatása miatt (végül ezt a vádat ejtették).
Az uniós ügyészség egyelőre húsz országgal indul. A kimaradók közül Dánia, Írország és az Egyesült Királyság eleve kivételt kapott a bel- és igazságügyek alól, vagyis öten döntöttek úgy, hogy nem akarnak részt venni benne. Köztük van Magyarország is.
„Meg vagyok győződve róla, hogy azok a tagállamok, amelyek részt tudnak venni az uniós ügyészségben, de még hiányoznak, hamarosan meglátják, hogy ez megfordítja a játszmát és csatlakozni fognak. Tárt karokkal várjuk őket – minél előbb, annál jobb” – mondta Věra Jourová.
A vitában többen felvetették, hogy az ügyészségi részvételt össze kellene kapcsolni az uniós támogatásokkal. Köztük volt Ingeborg Grässle, az EP költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke, aki épp nemrég vezetett Magyarországra nagy visszhangot kiváltó csoportot. A kormány hónapokig levelezett vele, mert kiakadt rajta, hogy a felcsúti vasutat is megnéznék.
Az úton többek között Polt Péterrel is találkozott, akit akkori elmondása szerint szintén győzködött a csatlakozásról az uniós hivatalhoz. Itt felmerült az is, összeférhetetlen-e a főügyész, aki ellenzéki vádak szerint közel áll a kormánypárthoz, és Ingeborg Grässle kitérő választ adott rá, kielégítő volt-e erre a főügyész magyarázata.
Az uniós ügyészségről szóló EP-vitán nem említett országneveket, de megjegyezte, hogy egyes tagállamoknál „kétségeink vannak” arról, hogy az ügyeket rendesen kivizsgálják-e, különösen a költségvetés haszonélvezőinél. A Fidesszel egy pártcsaládba tartozó, néppárti képviselő szégyennek nevezte, hogy nem tudták „a közösségi módszert használni”, azaz nem minden lehetséges tagállam vesz részt az ügyészségben. Aki kimarad, annak szerinte nem járhatna uniós pénz, mert őket is rá kell venni a csatlakozásra.
„Mi van a hiányzó tagállamokkal? Megpróbálom majd meggyőzni őket” – válaszolta az ezt firtató kérdésekre Věra Jourová. „Svédországból és Hollandiából hallottam az érveket: a vádhatóságunk jól működik”, ezért nekik jobban el kell magyaráznia, hogy nem ezt kérdőjelezik meg.
Lengyelországra és Magyarországra térve: soha nem titkoltam, hogy az uniós ügyészségnek egy tényezőnek kellene lennie a többéves pénzügyi keret [azaz hosszú távú uniós költségvetés] és a kohéziós politika jövőjében. Nagyon erős leszek ezen a téren, mert meggyőződésem, hogy az uniós ügyészség egy nagyon erős elrettentés lesz
– jelentette ki az ülésen.
Ha egy tagállam nem része az uniós ügyészségnek, akkor sokkal erősebbnek kell lennünk a megelőző akciókkal.
Az EU következő, 2020 utáni költségvetéséről hamarosan kezdődnek a viták, végül majd egyhangúlag kell megszavaznia a tagállami vezetőknek.
Az Európai Parlament végül nagy többséggel megszavazta a jogszabályt, így az már csak a tagállami miniszterek jóváhagyására vár.
Az Európai Parlamentben eleve bonyolultabb a helyzet, mint mondjuk a magyar országgyűlésben. Vannak ugyan „frakciók”, összeurópai képviselőcsoportok, de ezekben eleve több nemzeti delegáció ül. Gyakran egy delelgáció is több pártból áll (a szocialisták magyar csoportjában például kénytelenek együtt ülni az MSZP-sek és a DK-sok, bár itt nem a két párt, hanem a két MSZP-s közt van törésvonal).
Az uniós képviselőcsoportokon belül nincs szigorú frakciófegyelem. Általában összetartanak, de ez témától is függ, például agrárügyekben hajlamosak nemzeti vonalak mentén szavazni.
Az Európai Néppárt az egyik legösszetartóbb csoport, ahol a Fidesz általában igazodik a közös vonalhoz (a legrebellisebbnek Deutsch Tamás számít, de még ő is csak 6,1 százalékban szokott eltérni a közös állásponttól a VoteWatch adatai szerint). Így lehet, hogy gyakrabban ugyanúgy voksolnak a szintén néppárti lengyel Polgári Platformmal, mint a fő szövetségesükkel, a konzervatív-euroszkeptikusok között ülő Jog és Igazságossággal.
Külön érdekesség, hogy Ujhelyi István MSZP-s képviselő szerint a néppártiaknak Szájer József – a néppárti csoport alelnökeként – mutatta, hogy igennel szavazzanak, de ő nem tett így, nem adott le szavazatot. „Azzal, hogy a fideszes képviselők nem támogatták a szervezet felállítását, maguk is a korrupció, az uniós források elsíbolása mellett álltak ki” – írta közleményében az MSZP-s EP-képvsielő.
A vitában Niedermüller Péter DK-s képviselő arról beszélt, hogy a korrupció, az adócsalás, a szervezett bűnözés már réges-rég nem vesz tudomást a határokról, és éppen ezért nem is lehet csak tagállami keretekben ezek ellen harcolni. Ezért kellett létrehozni az európai ügyészséget. „Pontosan tudjuk, hogy hiába az OLAF mindenfajta erőfeszítése, ha vannak olyan tagállami ügyészségek, amelyek politikai okokból nem hajlandók ténylegesen kivizsgálni a korrupciós vádakat. Nem kell sajnos messzire mennem konkrét példákért”, mert Magyarországon „az utóbbi években az OLAF által javasolt huszonkét esetből összesen háromban indított tényleges nyomozást a magyar ügyészség”.
Polt Péter korábban, az Európai Parlament ellenőrző bizottságának látogatásakor azt állította, hogy minden olyan esetben elrendelték a nyomozást, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással vagy jelzéssel fordult hozzájuk. Az OLAF eddigi 33 ajánlása és négy jelzése nyomán indult nyomozások eredményeként a mai napig összesen hét ügyben emelt vádat az ügyészség, plusz egyben még 2011-ből, és ezekből kétszer elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság.
Helyesbítés: A cikk korábbi változata szerint minden jelen lévő fideszes képviselő, köztük Szájer József is tartózkodott. A szavazási lista alapján viszont a 12, a Fidesz-KDNP listájáról bejutott képviselő közül csak 11 tett így, Szájer József nem adott le szavazatot. A hibáért elnézést kérünk.