Hat új átkelő nyílik a magyar–osztrák határon – jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten. Magyar Levente sajtótájékoztatóját mégsem ez tette igazán érdekessé, hanem az, amit a magyar–osztrák határellenőrzésről mondott.
Elvileg ez nem is merülhetne fel témaként, hiszen Ausztria és Magyarország is tagja a schengeni övezetnek, ahol nincsenek belső határellenőrzések.
A mostani belső ellenőrzéseknél arra hivatkoztak, hogy hiányosságokat állapítottak meg Görögország határvédelmében. A gazdaságilag padlón fekvő ország valóban rengeteg embert engedett át anélkül, hogy ellenőrizte volna, mert képtelen volt egyedül megbirkózni a migrációs hullámmal.
Azóta viszont az uniós–török egyezmény életbe lépésével 98 százalékot esett az érkezők száma. A görögöknél uniós segítséggel már gyakorlatilag minden érkezőt regisztrálnak, felállt egy uniós határ- és parti őrség, megerősítették az EU eddigi ellenőrzési rendszereit, és újakat állítottak fel.
A Görögországot segítő intézkedéssorozatnak a része volt egy ideiglenes áthelyezési mechanizmus is, hogy gyorsítsák a regisztrációkat, és hamarabb kiderüljön, ki valódi menekült, és ki nem kaphatja meg ezt a jogot. Magyarország ugyan nem szavazta meg ezt, de rögtön csatolt hozzá egy jegyzőkönyvet, amely szerint feltételekkel „készen áll arra, hogy hozzájáruljon az áthelyezési erőfeszítésekhez”. A kormány fő kikötése épp az volt, hogy visszaálljon a görög határvédelem, vagyis pont ugyanarra hivatkoztunk a kvóta visszautasításakor, mint ami miatt az osztrákok vegzálnak minket a határon.
Abban viszont a magyar kormánynak van igaza, amit Magyar Levente is felhánytorgatott: a magyar kormány már 2015-ben jelezte, hogy ha a külső határokat nem védik meg, akkor az a belső integrációs eredményeket fogja veszélyeztetni. Ennek eleme a keserves munkával lebontott belső határok visszaépülése.
Azzal is jogosan érvelhetne az osztrák ellenőrzés ellen, hogy innen már alig érkeznek migránsok hozzájuk, mert a kerítés Szlovéniára és Horvátországra terelte a 2015 óta egyébként is nagyot eső, Görögország felől jövő migrációt.
A szabályok azonban megengedik az ideiglenes kivételezést. A schengeni kódex 29. pontja lehetővé teszi, hogy ha valahol nem ellenőrzik eléggé a külső schengeni határt, akkor intézkedjenek. Erre hivatkozva vezetett be ellenőrzést öt ország, köztük Ausztria a szlovén és a magyar határon. Az intézkedés hiába ideiglenes, egy ideig meghosszabbítható, és Hegyeshalomnál nekiálltak egy óriási sátrat építeni a korábban lebontott határőrbódék helyére.
Az Európai Bizottság kissé morgolódva egyezett bele a hosszabbítgatásokba, de csak véleményezhet és ajánlásokat tehet. A határvédelem tagállami jogkör, úgyhogy nem vétózhatja a döntésüket. A legutolsó alkalommal viszont a bizottság jelezte: ez volt az utolsó alkalom, mert elérték a szabályok szerinti időkorlátot. November 11-ig lehet fenntartani a korlátozásokat a 29. pontra hivatkozva.
Eljött az ideje annak, hogy Európa visszatérjen a schengeni határok rendes működéséhez
– jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz uniós biztos.
Ebben van is logika: a görög határellenőrzés, aminek a gyengeségére az ideiglenes intézkedéseknél hivatkoztak, mostanra sokat javult és a migráció abból az irányból a töredékére esett. (Hogy miért és hogyan, arról lásd a keretes részt.) A belső határok ellenőrzése ráadásul a gazdaságnak sem tesz jót. Az Európai Parlament 2016-ban állíttatott össze erről egy részletesebb elemzést. Azt nem igazán sikerült belőni, pontosan mekkora a hatása, de a fuvarozásban, a kereskedelemben és a turizmusban is károkat okoz a vegzálás.
Az ellenőrzés nélküli határátlépés emellett
az európai integráció egyedülálló jelképe,
ahogy Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök nevezte 2015-ben, és ez különösen igaz lehet az egykori vasfüggöny helyén.
De ha nem lehet már a 29. pontra mutogatni, akkor miért magyarázta Magyar Levente, hogy Ausztria az ideiglenesnek mondott, de „lassan már állandósított” határellenőrzés meghosszabbításán dolgozik más nyugat-európai tagokkal, amit „mi a schengeni rendszerre nagyon komoly veszélynek tekintjük”?
A gond az, hogy az osztrákoknak még maradt lehetőségük: a schengeni kódex 29. pontja mellett ott van a 25. is. Ezzel „a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén” lehet élni, „különösen terrortámadásokat vagy -fenyegetéseket követően, vagy a szervezett bűnözés miatti veszély esetén”.
Az öt ország közül, amelyek bevezették az ideiglenes ellenőrzéseket, kettő már váltott is. Németország és Dánia a 25. pont alapján jelezte, hogy folytatja a határellenőrzéseket, vagyis egyszerűen csak jogalapot cserélt.
Az Európai Bizottság épp nemrég, szeptemberben javasolta, hogy ezt a határidőt tolják ki egy évre. Ráadásul „kivételes esetben” meg is hosszabbíthatják összesen két évvel, ami árnyalja Jean-Claude Juncker 2015-ös szavait az ellenőrzés nélküli határátlépésről mint fontos jelképről. Így összesen akár még három évig maradhatnának az ellenőrzések, már ha gyorsan elfogadnák a változtatásokat. A tagállami miniszterek október közepén egyeztettek a javaslatról, akkor „technikai szintre” tették át az egyeztetéseket.
Közben Ausztriában kormányváltás készül. A konzervatív Sebastian Kurz nyerte október közepén a választást. Második helyre az euroszkeptikus, bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt futott be, és szinte biztosan ők lesznek Kurzék koalíciós partnerei.
Ha nem húzzák sokáig az egyezség nyélbe ütését, akár már a féléves határellenőrzési határidő lejárta előtt megalakulhat az új kormány. Ez azt jelentené, hogy a határvédelem fontosságával kampányoló Sebastian Kurznak kellene majd feloldania az ellenőrzéseket a még keményebb vonalat képviselő Osztrák Szabadságpárttal.
Remélhetőleg nem próbálják majd valamivel megint elodázni a vegzálás megszüntetését, és nem okoznak csalódást a magyar kormánynak, amely lelkesen fogadta a választás eredményét.