Az Európai Parlament (EP) házbizottságaként működő, úgynevezett elnökök értekezlete azt javasolja, hogy az Európai Parlament tagjainak következő választását 2019. május 23. és 26. között tartsák - közölte Jaume Duch, az Európai Parlament szóvivője pénteken.
A dátumok véglegesítéséhez a tagállamok kormányaiból álló Tanács beleegyezése is szükséges. De nagyon valószínű, hogy a Tanács jóváhagyja ezt.
Az európai polgárok ötévente határoznak arról, ki képviselje őket az Európai Parlamentben, az EU egyetlen közvetlenül választott intézményében, írja az MTI. A választást a Tanács hozzájárulásával kijelölt időpontok között bonyolítják le az Európai Unió tagállamaiban, az egyes országok azonban szabadon dönthettek arról, hogy ezen belül melyik napon.
Az EP tagjainak választásán csak az a magyar állampolgár vehet részt, akinek Magyarországon lakóhelye van. Akiknek azonban közülük uniós tagállamban van a állandó lakhelyük, az ottani EP-listákra voksolhatnak. A bejutási küszöb a magyar EP-választáson öt százalék, és nincsenek egyéni választókerületek, ezért legutóbb a baloldali pártok teljesen külön indultak rajta.
Az EP magyar képviselőinek megválasztásának időpontját a meghatározott időkereten belül a köztársasági elnök írja ki. Mivel a törvény szerint Magyarországon csak vasárnap lehet választást tartani, így az elnökök értekezletének javaslata alapján jövő év május 26-án lenne a magyarországi választás 2019-ben.
Nem szabad összekeverni, csütörtökön a magyar parlamenti választás időpontját tudtuk meg, Áder János köztársasági elnök az idén április 8-ára tűzte ki az időpontot.
A tagállamok többségében egyébként is hétvégente tartják. A legutóbbi választáson volt rá kísérlet, hogy két napra szűkítsék ezt le, de némelyik ország ezt ellenezte, például a briteknél hagyományosan csütörtökön választanak. Ők addigra már elvileg elhagyják az EU-t, vagyis el kell dönteni, mi legyen a képviselői helyeikkel.
Az EP tagjait 1979 óta választják közvetlenül. A 2014-es EP-választás előtt az európai pártok először jelentették be úgynevezett csúcsjelöltjeiket, vagyis, hogy a legtöbb mandátumot szerző párt indíthasson jelöltet, hogy ki legyen az ugyanabban az évben, ősszel hivatalba Európai Bizottság következő elnöke.
A bizottság elnökét az uniós alapszerződés értelmében az EP választja meg, de a testület egészét az EP jóváhagyását követően az állam- illetve kormányfőkből álló Európai Tanács nevezi ki. A tagállamok 2014-ben csak morgolódva bólintottak rá a csúcsjelölti rendszerre, de a brit miniszterelnök mellett csak a magyar nem volt hajlandó megszavazni a legnagyobb frakció jelöltjét, Jean-Claude Junckert, aki Orbán Viktor saját pártcsaládjához, az Európai Néppárthoz tartozik.