Az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, előző héten kezdeményezett jogállamisági eljárás lezárultáig semmiképp sem zárja ki soraiból a Fideszt az Európai Néppárt (EPP), jelentette ki Joseph Daul pártelnök szerda este az informális salzburgi EU-csúcs margóján.
„A sajtó nem kényszeríthet Orbán Viktor kidobására. Pártunkban demokrácia és jogállamiság uralkodik, megvannak a szabályaink" – nyilatkozott a néppárti tagállami vezetők egyeztetése előtt a francia politikus.
Sajtóértekezletén elmondta, hogy az EPP meg fogja várni a hetes cikk szerinti eljárás eredményét, valamint azt, hogy az Európai Bizottság értékelje a jogállamiság magyarországi helyzetét, írja az MTI. Szerinte más tagországokat is hasonló mércével kellene mérni, például Máltát, Romániát és Szlovákiát, ahol szerinte szintén van ok az aggodalomra.
Orbán a Sargentini-jelentés vitája után, de még a szavazás előtt tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy „meg fogják szavazni a jelentést, ennek meglesz a kétharmada, és megpróbálják kizárni a Fideszt az Európai Néppártból, vagy legalábbis felfüggeszteni.”
Többek között Sebastian Kurz osztrák kancellár beszélt arról az elmúlt hetekben, hogy ha az uniós alapszerződés hetes cikke alapján elindul az eljárás, akkor a Fideszt ki kell zárni a Néppártból. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) konzervatív német lap is arról írt, hogy a Fidesznek távoznia kell, mert az EP-kampányban az Európa-pártiak nem evezhetnek egy csónakban az Európa-ellenesekkel.
A múlt héten az Európai Parlament elfogadta a Sargentini-jelentést, amit a legnagyobb frakcióban, az EPP-ben is sokan támogattak: a Fidesz testvérpártjainak képviselői közül 115 támogatta a Sargentini-jelentést, 57 utasította el, 28 tartózkodott.
Mint korábban az EUrológus megírta, a hetes cikkről szóló vita hátteret adott ahhoz a szembenálláshoz is, ami az Európai Néppárton belül zajlik Orbán Viktor politikájának támogatói és ellenzői között.
A hetes cikk szerinti jogállamisági eljárás akármeddig eltarthat. A szerződés ugyanis nem ír elő határidőket a folyamatra. Csak arról szól a szerződés, hogy a nemzeti kormányok Tanácsának a napirendjére kell vennie a magyar ügyet. Ezen kívül azt tartalmazza, hogy a Tanács meghallgatja Magyarországot, és ajánlásokat tehet neki.
A Lengyelországgal szemben indított hetes cikkes eljárással tavaly novemberben kezdett el foglalkozni a Tanács. Lényeges előrelépés nem történt az ügyben. Hasonló eljárásmenetre számíthatunk a magyar hetes cikknél is. Tehát azzal, hogy az Európai Néppárt a hetes cikkes eljárás lezárásáig elnapolta a Fidesz kizárásának a kérdését, egészen biztosan hónapokig elhalasztotta az ezzel kapcsolatos döntést.
Közben jövő májusban európai parlamenti választásokat tartanak. A választás után egy valószínűleg jelentősen átalakult Európai Néppártnak kell majd újra a napirendjére tűznie a kérdést, amelyik lehet, hogy sokkal elnézőbben fog viszonyulni a magyar hetes cikkes eljáráshoz.
A nemzeti kormányok Tanácsának a soros elnöksége dönt arról, hogy milyen formában és mikor kívánja napirendre tűzni a magyar ügyet. Az osztrák Európa-ügyi miniszter, Gernot Blümel a Bruxinfo kérdésére szerdán megerősítette, hogy megkapták az Európai Parlamenttől (EP) azt a levelet, amelyben az EP a Magyarországgal szembeni eljárás kezdeményezéséről tájékoztatja a Tanácsot.
„Nagyon professzionális módon kívánunk eljárni. Alaposan megvizsgáljuk a dossziét, de túl korai lenne még megmondani, hogy mikor keríthetünk sort az első meghallgatásra” – jelentette ki Gernot Blümel.
Frans Timmermans, a Bizottság jogállami kérdésekért is felelős első alelnöke azt tette hozzá: valószínűnek tartja, hogy a Tanács meg fogja keresni és be fogja vonni a Bizottságot a Budapesttel szemben indítandó eljárásba is, jóllehet, a lengyel ügytől eltérően az Európai Parlament volt a kezdeményező.