A második legerősebb jelöltje volt az európai szociáldemokrata frakciónak a magyar politikus az EP elnökségére. Belső szavazáson maradt alul.
Egy nappal azután, hogy bejelentették: Dobrev Klára az európai parlament alelnökségére pályázik a szociáldemokrata frakció képviseletében, majdnem még egyet lépett fölfelé a Demokratikus Koalíció listavezetője a parlamenti ranglétrán.
A parlamenti frakciók kedden este adták le a jelöléseiket az Európai Parlament leendő elnökének a személyére. Mindenki arra figyelt, hogy a szocialisták kit neveznek a pozícióra, mert biztosra vehető, hogy ő lesz a befutó. Ez következik ugyanis a kedd délután Brüsszelben meghozott személyi döntésekből. Az állam- és kormányfők a néppárti Ursula von der Leyent javasolták az Európai Bizottság elnökének. Hogy megmaradjon a politikai egyensúly, a másik fontos intézmény, a parlament élén egy szociáldemokrata vezetőt látnának szívesen, például a bolgár Szergej Sztanisev volt bolgár miniszterelnököt, a Szocialisták Európai Pártjának mostani vezetőjét – üzenték a parlamentnek.
A szociáldemokrata frakció tagsága nem foglalkozott sokat a kormányfők és államfők ajánlásával, a kétes pénzügyeiről hírhedt Szergej Sztanisev ötletét elvetették. Két jelölt mögött sorakoztak föl: az olasz David-Maria Sassoli és Dobrev Klára mögött. Szavazást tartottak, amelyből a frakcióvezető által is támogatott olasz jelölt került ki győztesen: 71-39 arányban, 13 tartózkodás mellett őt választotta meg a frakció elnökjelöltnek. Dobrev Klárának így marad az alelnökség, amelyre az EP plenáris ülése jó eséllyel meg fogja választani szerdán.
Azért is szinte biztos, hogy szociáldemokrata lesz az EP következő elnöke, mert a legnagyobb frakció, az Európai Néppárt nem állított jelöltet. Tiszteletben tartják az állami vezetők javaslatát, és azt a szokást is, hogy az EP elnökségében 2 és fél évente néppárti és szociáldemokrata politikusok váltják egymást, erősítette meg Manfred Weber néppárti frakcióvezető kedden este. Az elmúlt időszakban az olasz néppárti Antonio Tajani volt a parlament elnöke, tehát most ezért is a szocialistákon a sor.
A liberális-progresszív Európa Megújul (Renew Europe) frakció sem nevezett senkit EP-elnöknek, habár a korábbi frakcióvezetőnek, a belga Guy Verhofstadtnak voltak ilyen ambíciói.
David-Maria Sassolit mellett három másik jelöltre szavazhat még a parlament tagsága. A Zöldek/Európai Szabad Szövetség a német Ska Keller, a Konzervatívok és Reformerek a cseh Jan Zahradil, az Európai Egyesült Baloldal a spanyol Sira Rego nevét adta le a szavazásra.
A leadott szavazatok egyszerű többségével fogja megválasztani a parlament az elnökét. A tartózkodásokat nem számítják szavazatnak.
Frissítés: a szerda délutáni szavazáson az Európai Parlament megválasztotta elnökének a szociáldemokrata jelöltet, David Sassolit.
Az esti fejlemények azt is jelentik, hogy a következő két és fél évben valószínűleg egyetlen kelet-európai politikus sem áll majd EU-s intézmény élén. Ha az Európai Parlament jóváhagyja a keddi javaslatokat, akkor az Európai Bizottságot német tisztviselő fogja vezetni, az Európai Parlamentet olasz, az Európai Tanácsot belga, a Külügyi Szolgálatot spanyol, az Európai Központi Bankot francia. Az EU Tanácsának az elnöksége a szokásoknak megfelelően továbbra is félévente változik majd: idén decemberig Finnország vezeti benne a kormányközi tárgyalásokat, utána pedig fél-fél évig Horvátország, Németország, Portugália és Szlovénia.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
(Borítókép: Huszti István / Index)