Azoknak vagyunk a gyermekei és az unokái, akik megtalálták a megoldást a történelmünket mérgező nacionalizmusra – mondta David Sassoli a beiktatási beszédében.
Megválasztotta az elnökét a hét elején újjáalakult Európai Parlament. Az Európai Unió képviselő-testületét az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassoli fogja vezetni a következő két és fél évben.
345 szavazattal lett Sassoli az elnök. A többi jelölt: a német Ska Keller 119 szavazatot kapott, a spanyol Sira Rego 43-at, a cseh Jan Zahradil 160-at. 704-en szavaztak, 667 érvényes szavazatot adtak le, a szükséges többség 334 szavazat volt.
David Sassoli hatvanhárom éves, Firenzében született. Pályája első felében újságíróként dolgozott, először az Il Giorno című olasz napilapnál, majd az olasz állami televízió hírműsoraiban volt tudósító, szerkesztő, majd vezető szerkesztő.
Fiatal korában a cserkészeknél és katolikus ifjúsági szervezeteknél tevékenykedett. 2009-ben választották először európai parlamenti képviselőnek az olasz szociáldemokrata párt, a Partito Democratico színeiben. 2014-ben újraválasztották, és az Európai Parlament alelnöke lett. Ebben a ciklusában ő volt a parlamenti előadója a negyedik vasút-szabályozási reformcsomagnak és a légi közlekedést szabályozó „egységes európai égbolt” jelentésnek. 2019-ben harmadszor is EP-képviselőnek választották, a közép-olaszországi régióban.
A beiktatás utáni beszédében az új elnök az Európa előtt álló legégetőbb kihívásokra hívta föl a figyelmet: a fiatalok munkanélküliségére, a klímaváltozásra és a digitális forradalomra. Új elképzelésekre van szükség ahhoz, hogy ezeket az ügyeket kezelni tudják, mutatott rá.
Felidézte: az Európai Unió alapítói úgy hozták létre ezt a szövetséget, hogy képesek voltak félretenni a háború alatt rögződött ellentéteket. Az azóta eltelt évtizedekben pedig olyan Európa jött létre, ahol senkit nem lehet elítélni a származásáért, vallási meggyőződéséért, neméért, szexuális irányultságáért. „Európában az emberek utazhatnak, szerethetnek korlátozások nélkül” – mondta büszkén.
A gazdasági kihívásokra úgy kell válaszolni, hogy közben megerősítjük a szociális gazdasági modellünket, ami az európai identitás része, szögezte le. A gazdasági szabályainkat pedig úgy kell igazítanunk, hogy a környezetünk védelmét összeegyeztethessük a növekedéssel.
Sajnos az utóbbi időben megerősödtek a konfliktusok, a megosztottság Európában, de a májusi EP-választáson „az állampolgárok mégis megerősítették, hogy hisznek az európai uniós építkezésben” – mondta.
„Mindannyian attól vagyunk Európaiak, hogy szeretjük a saját országunkat, de a nacionalizmus, ha ideológiává válik, méreggé válik, és pusztító konfliktusokhoz vezethet – mondta. – Azoknak vagyunk a gyermekei és az unokái, akik megtalálták a megoldást a történelmünket mérgező nacionalizmusra.”
„Az európai uniós intézmények nem tökéletesek, meg kell őket reformálni, de ezek az intézmények biztosították számunkra a függetlenséget, a szabadságot” – vallotta be. Zárásként az európai parlamenti képviselőkhöz szólva azt mondta: a még jobb Európa „az önök munkájából fog megszületni, hogyha szívünket-lelkünket adjuk ehhez a munkához.”
David Sassoli a beszédében és a beiktatása után tartott sajtótájékoztatóján is sürgette az európai kormányokat, hogy egyezzenek meg az új európai menekültügyi szabályokról. Az Európai Parlament már 2017 novemberében elfogadta a saját álláspontját, és azóta várja, hogy leülhessen tárgyalni a kormányokkal a menekültfogadási szabályok reformjáról, más néven az új Dublin-rendeletről.
Olasz politikusként Sassolinak különösen fontos ez az ügy, hiszen elsősorban a dél-európai államokon, köztük Olaszországon keresztül érik el a menekülők és bevándorlók az Európai Uniót. Az európai szinten, közösen elfogadott szabályok egyértelműbb helyzetet teremthetnének, hogy mikor, milyen feltételekkel és kinek a felelőssége a menedékkérők fogadása és kérelmük elbírálása.
Az olasz belügyminiszter, egyben a legerősebb olaszországi párt vezetője, a jobboldali Matteo Salvini tavaly nyár óta bevándorlás-ellenes intézkedéseket tesz: több, menedékkérőket szállító hajót sem engedett kikötni az olasz partokon, és májusban felvetette, hogy hatóságilag kellene figyeltetni „az illegális bevándorlás elősegítésével” gyanúsított civil szervezeteket.
A szerdai sajtótájékoztatón megkérdezték az EP új elnökét, hogy mivel tervezi segíteni a civil szervezetek jogainak az érvényesítését. David Sassoli azt válaszolta: „a civil szervezetek tudják, hogy az Európai Parlament kapui nyitva állnak előttük, és megígérem, hogy ezentúl még szélesebbre lesznek nyitva.”
A második választási körben született ez az eredmény. Az első körben is erről a négy jelöltről szavazott az EP, de egyikük sem szerezte meg a szavazatok többségét. 662 leadott szavazatból Sassoli először 325-öt ért el. Ezért kellett új szavazási kört tartani.
Már kedden este biztosra lehetett venni, hogy Sassoli lesz a befutó. Ez következik ugyanis a kedden délután Brüsszelben meghozott személyi döntésekből:
Ezek után az nem volt kérdés, hogy a szociáldemokrata frakció (S&D) jelöltjét fogja megválasztani elnöknek az Európai Parlament, csak az nem volt biztos, hogy ki lesz ez a jelölt. Egy kedd késő esti frakcióülésen döntött erről az S&D, ahol a másik esélyes a Demokratikus Koalíció képviselője, Dobrev Klára volt. Egy belső szavazáson végül David Sassolit jelölte a frakció, és szerdára ő is lett az EP elnöke.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !