A héten ismét plenáris ülést tartanak az EP-ben, melynek fő témái közt találjuk a schengeni övezeten belüli határellenőrzés kérdését, a lobbisták és más érdekcsoportok uniós nyilvántartásba vételét, a frekvenciasávok bővítését, a fiatalok támogatását, és az élelmiszerekkel kapcsolatos új EU-s javaslatot. A legsűrűbb nap a kedd lesz, hiszen ezen a napon több mint öt téma kerül napirendre.
Bővülhet a szélessáv
A hetet a rádiófrekvenciák bővítésének vitájával kezdik a képviselők, mivel a digitális televíziózásra való átállás miatt felszabadult frekvenciákat más, a szélessávú internetes technikát használó készülékek frekvenciáinak bővítésére használnák fel.
A tervek szerint 2013-ra az Unió egész területén biztosítanák a szélessávú internet-hozzáférést, 2020-ra pedig a tényleges, egyetemes nagysebességű internet-hozzáférést. Ez növelné az EU produktivitását és serkentené az európai telekommunikációs ipart is - állítja a jelentéstevő, a svéd, néppárti Gunnar Hökmark.
A Bizottság tervei szerint, melyet a Parlament is támogat, a tagállamoknak 2013. január elsejéig (egyes esetekben később) kellene a 800 MHz frekvenciasávot szélessávú internetszolgáltatások használatára fordítani. Ha ez megvalósulna, a szélessávú netnek köszönhetően megszűnne a főleg vidéken és távoli régiókban élők jelenlegi hátrányos helyzete.
A Parlament azt is szorgalmazza, hogy 2015-re a mobilkészülékeknek szentelt spektrum érje el az 1200 MHz-et. A képviselők emellett szeretnék, ha a tagállamok felügyeleti szervei ösztönöznék a frekvenciák hatékony kihasználását, de korlátozhatnák, hogy egy szolgáltató mekkora hányadát vásárolhatná fel a spektrumnak, a jövőbeli szolgáltatók részére is fenntartva bizonyos frekvenciasávokat.
A schengeni övezetet érintő kérdésekre keddi ülésén reagál az EP, ahol José Manuel Barroso bizottsági elnökkel vitáznak majd a képviselők arról, hogy ha váratlan és nagy tömegű bevándorlóhullám miatt egy tagállam nem tudja ellátni határai felügyeletét, akkor a többi tagállam átmenetileg visszaállíthassa saját határain az ellenőrzést.
A Parlament aggódik ugyanis a Bizottság azon bejelentése miatt, miszerint megfontolja a schengeni zónán belüli határellenőrzések visszaállítását. A képviselők szerint a schengeni egyezmény gyengítése megengedhetetlen, és minden zónán belüli határellenőrzés csak nagyon komoly indoklással elfogadható, ezért azt szorgalmazzák, hogy a határellenőrzést csakis uniós szinten lehessen elrendelni.
Szintén kedden szavaznak alobbisták és érdekcsoportok uniós szintű nyilvántartásáról, melynek keretében egyesítenék a Bizottság és a Parlament nyilvántartásait a csoportokról. A Parlament szavaz arról a javaslatról is, amely kötelezné a képviselőket, hogy jogalkotási jelentéseikhez csatolják azoknak a lobbistáknak a nevét, akikkel munkájuk során kapcsolatba kerültek.
Később egyes uniós intézmények, vagyis a Tanács, az Európai Rendőrakadémia és az Európai Gyógyszerügynökség 2009-es költségvetéseik ellenőrzésének elhalasztásáról szavaznak. Ha a lépést megszavazzák, ezek az intézmények mentesülnek költségvetésük helyes felhasználásának felelőssége alól. A Parlament saját költségvetésével kapcsolatban kiadáscsökkentést tervez. Ilyen lehet a szakbizottságban az automatikusan tolmácsolt nyelvek számának hatra csökkentése, a parlamenti sofőrszolgálattal megtett hosszú távú utak csökkentése, és a képviselők családtagjainak asszisztensként való foglalkoztatása.
Szintén ugyanezen a napon lesz téma a veszélyes hulladékok illegális exportja is. Az EU-ból nagy mennyiségben kerül ugyanis veszélyes hulladék olyan országokba, ahol a biztonsági előírások és a hulladékfeldolgozás szabályai az EU-s előírásoknál megengedőbbek, majd egy teljesen más vita, a textiltermékek összetevőinek kérdése kerül napirendre.
Itt az egyszerűbb tájékozódás a cél, vagyis a termékeken a jövőben azt is feltüntetnék, ha tartalmaznak szőrme és a bőr összetevőket is. Erről a jogszabályról, mely az állati szőrre allergiás emberek számára igen nagy fontossággal bír, csütörtökön szavaz a Parlament.
Szerdán az európai külügyi szolgálat első félévi eredményeit vitatják meg a Parlamentben. A tavaly december elején megalakult szervezet először vitázik majd Catherine Ashton külügyi főképviselővel. A témák közt valószínűleg a szíriai helyzet, a palesztin Fatah-Hamasz kiegyezés, és az iraki Ashraf-tábor helyzete áll majd. A külügyi szakbizottság három állásfoglalást is előkészített ebből az alkalomból: egy az Unió külpolitikájáról, egy az uniós biztonságpolitikáról, egy pedig az Unió nemzetközi szervezetekben játszott szerepéről szól.
Ezután az új élelmiszerek másfél hónapja elbukott javaslata helyett kér újat a Bizottságtól a Parlament, melyben a klónozott termékek betiltására tesznek javaslatot az élelmiszerekben.
A későbbiekben egy, az átfogó európai innovációs politikát támogató állásfoglalásról lesz szó, melyet szerdán vitatnak meg a képviselők. A népesség öregedésének kihívásai, a természeti források fenntartható felhasználása és a gazdasági fejlődés is az innováció által nyújtott megoldásokat kívánják. A kérdésben szavazni viszont már csak csütörtökön fognak a képviselők, csakúgy, mint a fiatalok oktatására és mobilitására szánt pénzekről.
Az EP ugyanis több forrást szeretne teremteni erre a célra, mivel véleménye szerint az oktatás és a mobilitási programok támogatása befektetés a jövőbe, nem pedig többletkiadás. A javaslatban szerepel a már dolgozó egyetemi hallgatók rugalmasabb órarendjének kialakítása, az online oktatás népszerűsítése, a tantervek munkaerő-piaci igényekhez való igazítása.
Az egyetemeket és a szakképző iskolákat arra kérik, hogy dolgozzanak ki fizetett gyakornoki programokat, de ezek ne helyettesítsék a tényleges állásokat. Erről a képviselők jogilag kötelező erejű európai szabályrendszert szeretnének, amely megakadályozná, hogy kihasználják a gyakornokokat. Külön támogatást kell nyújtani a fogyatékkal élő fiataloknak, a fiatal szülőknek és azoknak, akik szeretnének visszatérni az oktatási rendszerbe.
Végül az unió kulturális eszközeiről is vitát kezdeményeznek, melyek segítségével erősödhetne a harmadik országokkal való diplomáciai kapcsolat is. Az elképzelések szerint az unió kreatív iparának és a kultőrának a serkentése külügyi célokat is szolgálhat.
Az Unión belül erősebb szerzői jogi védelemmel és anyagi támogatással kell ösztönözni a kulturális ipart. Ennek érdekében minden uniós külképviseletre kulturális attasét kellenes kihelyezni, a művészek szabadabb mozgása érdekében pedig egy uniós kulturális vízum létrehozása is indokolt lehet.
A Parlament az európai mozik digitalizálására külön uniós költségvetési keretet javasolna. Végezetül pedig a képviselők arra szólítják fel a Bizottságot, hogy tegyen kivételt, és 2014-ben Szarajevó legyen Európa kulturális fővárosa.