- Külföld
- Eurologus
- Az EU belülnézetből
- adatvédelem
- Angela Merkel
- Egyesült Államok
- kémbotrány
- viviane reding
Németország és Kína egyformán érdekelte az amerikai kémeket
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- A húszik közölték, Jemenben folytathatnák tanulmányaikat a felfüggesztett amerikai diákok
- Politikai földrengés közeleg, és a lökéshullámokat mi is megérezhetjük
- A vártnál kevesebb új munkahely jött létre az Egyesült Államokban
- Rejtélyes csontvázakat találtak Hitler főhadiszállásánál
- Atomháborút robbanthat ki a mesterséges intelligencia
- Lejárt a határidő, rengeteg párt lehet az EP-választás szavazólapján
- Tucker Carlson: Washingtonban szörnyű, fasiszta államnak tartják Magyarországot
- Franciaországban is fokozódik a feszültség az izraeli–palesztin konfliktus miatt
- Erdogan döntött, Törökország megszakítja a kereskedelmi kapcsolatokat Izraellel
- A Momentum és Vona Gáborék is megérkeztek az európai parlamenti választásra
Újabb részletek szivárogtak ki az amerikai Nemzetbiztonsági Szolgálat (NSA) és az FBI kémhálózatáról, amely az amerikai szervereken és internetes szolgáltatókon áthaladó adatforgalmat figyelte. A Guardian brit napilap által közzétett térkép színkódokkal jelzi, hogy az amerikai titkosszolgálat mennyi adatot gyűjtött az egyes országokból. A zöld alacsony, a sárga közepes, a piros az információgyűjtés magas szintjét jelzi (nagy térképért ide kattintson).
A térképre pillantva látszik, hogy Magyarország nem különösebben érdekelte az amerikaiakat, a legintenzívebb információgyűjtés (kevéssé meglepő módon) Szaúdi-Arábia, Jemen, Afganisztán, Irak, Egyiptom, Kína, Szíria, Pakisztán, Törökország és Németország területén zajlott. De miért kerültek a németek az amerikai titkosszolgálat figyelmének középpontjába? Pontosan ezt szeretné megtudni Angela Merkel német kancellár Barack Obama amerikai elnöktől, jövő heti találkozójukon. A Magyarországon méltán ismert Vivane Reding alapjogi biztos, aki többek között az EU most felülvizsgálat alatt álló adatvédelmi szabályozásáért is felel szintén nekiment az amerikai félnek. „Az Egyesült Államok nem biztosítja az adatvédelem megfelelő szintjét, és nincs független felügyeleti szerv, amely ellenőrizné, hogy az adatgyűjtés jogosan zajlik-e” – mondta, majd hozzátette, hogy Európában ez elképzelhetetlen lenne.
A botrány minden bizonnyal kihat az EU 1995-ben elfogadott adatvédelmi irányelvének felülvizsgálatára. A szabályozás modernizációjáról az adatvédelmi jogvédőknek és az internetes vállalatoknak gyökeresen eltér a véleményük (korábbi cikkünk erről itt olvasható). Míg az előbbi tábor a PRISM botrány kapcsán igazolva látja saját álláspontját, miszerint az internet és a mindent átfogó adatgyűjtés korában szigorítani kellene a szabályokon, az utóbbiak szerint ennek semmi realitása nincsen. Az internetes cégek arra hivatkoznak, hogy a felhasználóik különösebb probléma nélkül osztják meg adataikat, hogy cserébe ingyenes szolgáltatásokhoz jussanak. Ráadásul – folytatódik az érvelés -, ha a felhasználók elégedetlenek az adatvédelem szintjével, akkor „a lábukkal szavazhatnak”, magyarán más, magasabb adatvédelmet biztosító szolgáltatóhoz válthatnak. Két probléma van ezzel az érveléssel. Egyrészt az internetes gazdaság logikája jelenleg minden vállalatot arra ösztönöz, hogy adatokat gyűjtsön a felhasználókról és a lehetséges ügyfelekről. Lehetőleg minél többet, és minél részletesebben feldolgozva. Másrészt az internetes vállalatok éveken át következetesen tagadták, hogy olyan kiskapuk lennének rendszereikben, amelyeken keresztül a titkosszolgálatok szabadon ellenőrizhetik a forgalmukat. Márpedig a PRISM éppen ezt csinálta, és nehéz azt elképzelni, hogy ilyen nagyszabású műveletet az érintett telekom cégek és internetes szolgáltatók együttműködése nélkül végre lehetett volna hajtani.