Megszavazta Snowden meghallgatását az EP
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Összeesküvés-elméletek szerint Soros György pénzeli az Izrael-ellenes tüntetéseket
- Felszámoltak egy telefonos csalásokat elkövető európai bűnszervezetet
- Tényleg Kína hozza tető alá a tűzszünetet a Hamásszal?
- Ismét ítéletidő csapott le Dubajra, járatokat töröltek
- Az Európai Bizottság vizsgálatot folytat több légitársaság ellen
- Botrány lett a CPAC Hungaryn elhangzott egyik beszédből, törölte a Youtube
- Ha túl akarunk élni, az egész világrendet fel kell forgatnunk
- Scholz és Macron titkos vacsorán vesz részt a kínai elnök látogatása előtt
- Lendvai Ildikó, Szekeres Imre, Veres János – régi motorosok a Dobrev Klára vezette EP-listán
- Összecsaptak a rendőrök a palesztinpárti tüntetőkkel Los Angelesben
Hiába indult meg az amerikai kormány lobbigépezete gőzerővel az eddig mindössze informálisan létezett felkérés ellen, és sikertelenül lobbiztak a javaslat ellen a konzervatív EP pártok is – csütörtökön délután hivatalosan is megszavazta Edward Snowden meghallgatását az Európai Parlament.
A kérdezz-felelekre videokonferencián kerítenének sort a legfrissebb tervek szerint valamikor 2014 januárjában. A Brüsszelben nyilvánosan először múlt héten felmerült ötletet a hét elején az Európai Néppárt (EPP) megpróbálta megtorpedózni. Az EPP több aggodalmának is hangot adott, többek között például, hogy veszélyeztetheti az EU–USA transzatlanti kereskedelmi megállapodás tárgyalásait.
Más forrásokból az EUrologus úgy tudja, az Egyesült Államok brüsszeli képviselete latba vetette befolyását az elképzelés ellen, melynek része lett a néppárti ellenkezés is.
Ennek ellenére az EP fő politikai csoportjai csütörtökön úgy határoztak, hogy „meghívják” Snowdent. A tervek szerint a következő hetekben összeírják kérdéseiket – átlagosan két kérdést tehet fel egy párt –, melyeket aztán ügyvédjén keresztül eljuttatnak hozzá. Azután videotelefon-kapcsolaton keresztül válaszolhat a kiszivárogtató, elsősorban az Európai Unió polgárait és politikusait érintő megfigyelésekről és kommunikációs csatornáik lehallgatásáról szóló kérdésekre.
Az EP által az EU polgárai elleni tömeges megfigyelési botrány kivizsgálásával megbízott bizottság fő jelentéstevője, Claude Moraes azt ígéri, kérdéseik „szigorúak és igazságosak” lesznek. A brit munkáspárti honatya arra is szeretne választ kapni, miért döntött a kiugrás mellett, és milyen következményekkel számol.
A tavaly májusban az amerikai hírszerzéstől, az NSA-tól kiugrott számítógépes szakember, Snowden előbb az NSA lehallgatási módszereiről, majd az amerikai polgárok elleni lehallgatásokról szivárogtatott. Később azonban hatalmas felháborodást keltett Európában, hogy francia polgárok milliói ellen is zajlott megfigyelés, de éveken át rögzítették Angela Merkel német kancellár mobilon folytatott beszélgetéseit és számtalan egyéb európai vezető kommunikációját is. Az EP érdeklődését jelzi Snowden iránt az is, hogy jelölték az idei, emberi jogi Szaharov-díjra.
A kiugrása óta Oroszországban élő Snowden – akit a washingtoni kormány kémkedéssel és államtitkok nyilvánosságra hozatalával vádol – meghallgatása mindenképpen összetettebb feladat lesz, mint a képviselők remélik. A Guardian szerint ugyanis fennáll a veszélye, hogy ha az EP képviselők kérésének eleget tesz Snowden, és élő adásban válaszol a kérdésekre, az segíthet az amerikai hatóságoknak meghatározni pontos tartózkodási helyét. A brit lap szerint ezért lehetséges, hogy csak előre felvett videón válaszol majd Snowden.