A tavaly nyáron indult megfigyelési botrány mára odáig fajult, hogy a NATO-szövetséges, egymáshoz ezer gazdasági és politikai szálon kötődő európai és amerikai országok szinte hidegháborús hangulatba kerültek. A múlt héten az Európai Parlament illetékes szakbizottságában elfogadott, a megfigyelési botrány következményeivel foglalkozó állásfoglalásában a képviselők úgy fogalmaznak, hogy az amerikai kémkedés minden célon túllőtt. A szöveg szerint a megfigyelés nem kizárólag a terrorizmus elleni küzdelmet szolgálta, hanem más gazdasági és politikai érdekeket is, nem volt célzott, hanem mindenkit érintett, és ezért az alapvető emberi jogok tömeges sérelmét okozta. A végeleges szöveget az EP plenáris ülése fogadhatja el egy hónap múlva, de ez nem valószínű, hogy érdemben módosít az állásfoglalás hangvételén. Volt olyan, végül elvetett javaslat is, amely felhívta volna az európai kormányokat, nyújtsanak menedékjogot a botrányt kirobbantó Edward Snowdennek.

Eközben Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia köztársasági elnök arról egyeztetett, hogyan tarthatnák az európai internetforgalmat távol az amerikai szerverektől, és ezzel az amerikai titkosszolgálattól. Egyelőre nem világos, hogy a Merkel által vizionált „európai kommunikációs hálózat” pontosan kinek készülne, és hogyan működne. De a nemrég újraválasztott német kancellár szavait úgy is lehet értelmezni, hogy egy európai internet létrehozását sürgeti, amely jobban védené az internetezők magánéletét és személyes adatait a kormányzati és az üzleti szereplőktől.

Az Európai Parlament már említett állásfoglalása azt is javasolja, hogy az Európai Bizottság bontsa fel az Egyesült Államokkal 2000-ben kötött úgynevezett Safe Harbour egyezményt, amely az amerikai technológiai vállalatok esetében lehetővé teszi, hogy az európaiak adatait a tengerentúli szervereken dolgozzák fel. A Safe Harbour keretében kezeli az európaiak adatát többek között a Google, a Facebook az Amazon, vagy az eBay is. Az egyezmény felmondása tehát azt eredményezné, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak vagy Európában kellene végezniük az európaiak adatainak kezelését, vagy elérhetetlenné válnának az európaiak számára. Az EP szerint azért van szükség e drasztikus lépésre, mert az európai és az egyesült államok-béli adatvédelmi előírások között egyre nagyobb szakadék tátong. Az NSA botrányban pedig az is bebizonyosodott, hogy az amerikai titkosszolgálatok a megfigyelés során nem csak a nemzetközi szerződéseket, de az amerikai jogszabályokat sem tartják tiszteletben.

A Safe Harbour egyezményt egyébként 2014 elején az Európai Bizottság is felülvizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy bár súlyos hiányosságok vannak, az egyezmény felfüggesztése több kárt okozna, mint amennyi haszonnal járna. Ha belegondolunk, hogy milyen lenne az élet a Google vagy a Facebook nélkül, akkor máris érthető az óvatosság.

Valószínűleg az Európai Parlament is csak a politikai nyomásgyakorlás céljából keménykedik, határozatának ugyanis jogi következménye nincs. Viszont a képviselők továbbra is folyamatosan napirenden kívánják tartani a témát. Az EP egy állandó adatvédelemmel foglalkozó vizsgálóbizottság létrehozását követeli, és szorgalmazza, hogy álljon fel egy EU-USA vegyesbizottság, amely azt vizsgálná, hogyan állítható helyre a bizalom a két fél között, és hogyan folytatható a titkosszolgálati adatgyűjtés az emberi jogok magasabb szintű tiszteletben tartása mellett.

Ráadásul az Európai Parlament már arról is döntött, hogy egy videokonferencia keretében meghallgatják Edward Snowdent, aki az EP képviselők kérdéseire válaszolna. A videokonferencia részleteiről most is folynak az egyeztetések Snowden ügyvédei és az EP illetékesei között. A legnagyobb kihívást állítólag az jelenti, hogy a beszélgetést úgy kellene megszervezni, hogy Snowden pontos tartókodási helye ne legyen lenyomozható az esetleg kiváncsiskodó titkosszolgálatok számára. Az amerikai diplomácia pedig mindeközben teljes erőbedobással lobbizik, és próbál nyomást gyakorolni az EP képviselőkre, hogy ejtsék Snowden meghallgatását, valamint a megfigyelési botránnyal foglalkozó jelentést.

Emellett az Európai Bizottság, illetve néhány európai kormány már évek óta szorgalmazza, hogy az Internet felett gyakorolt ellenőrzést tegyék globálissá. Az Internet szempontjából kulcsfontosságú technológiák (pl. az IP címek, vagy a domén nevek kiosztása, internetes standardok meghatározása) ugyanis a mai napig nagyrészt amerikai civil szervezetek ellenőrzése alatt állnak. Ezek elvileg függetlenek az amerikai kormánytól és internetes vállalatoktól, de az NSA botrányt követően erősen megrendült az európaiak bizalma e szervezetekben is.

A tavaly nyár óta tartó Snowden-saga hatására a közvéleményt is egyre jobban érdekli a magántitok online védelme. A titkosított kommunikációs csatornákat fejlesztő vállalatok, vagy az amerikai szervereket elkerülő európai felhőszolgáltatók a tavalyi év második felében soha nem látott ügyfél- és forgalombővülésről számoltak be. A téma felkapottságát pedig jól mutatja, hogy idén tavasszal az egyik legnagyobb kiadó gondozásában játék is lesz belőle. Igaz, a Watch Dogs fejlesztése már évek óta tart, de a készítők nagyon eltalálták a történetet, és mintha a valóság is egyre jobban igazodna a játék sztorijához.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!