A szlovákiai MVK közvélemény-kutató legfrissebb előrejelzése szerint a szlovák EP-választáson hat párt szerez európai parlamenti mandátumot. A Híd-Most 7,9 százalékos eredménye egy képviselőre elég, az MKP viszont az előrejelzés szerint épp az 5 százalékos küszöb alatt marad, így elképzelhető, hogy a Szlovák Nemzetgyűlés után az Európai Parlamentbe se tudnak képviselőt küldeni.

A két párt között hosszú évek óta éles vetélkedés zajlik. A Híd-Most a szlovák-magyar megbékélés jegyében mindkét nemzetiség képviselőit szerepelteti listáján. Az MKP szerint ez politikai opportunizmus, és azzal vádolják a rivális pártot, hogy kiválásukkal megosztották a szlovákiai magyarság szavazatait, ezzel pedig veszélyeztették a parlamenti képviseletüket.

A két párt EP-listavezetőivel készített interjúnkból kiderül, hogy az ellentétek nem szakmai, vagy ideológiai jellegűek, hanem inkább a múltbeli sérelmekben gyökereznek. Teljes az egyetértés például abban, hogy a kisebbségi jogok érvényesülését számon kellene kérnie az Európai Uniónak Szlovákián. Ezt egyébként a magyar kormánypárt is számos alkalommal szorgalmazta. Viszont az ilyen számonkéréshez az EU-nak alapjogi kérdésekben is beleszólást kellene engedni az egyes tagállamok életébe. Ezt azonban a Fidesz, a magyar kormányt ért kritikák esetében, az ország ellen indított támadásként aposztrofálta.

Hány szlovákiai magyar EP-képviselő lesz május 25. után az EP-ben?

Simon Zsolt, a Híd-Most listavezetője: Kettő, méghozzá a Híd-Most színeiben. Ez számomra nem kérdés. A Híd-Mostra leadott szavazatok 70 százaléka magyar, 30 százaléka szlovák nemzetiségűektől érkezik, ha folytatódik a korábbi választásokon jellemző trend.

Csáky Pál, az MKP listavezetője: Akkor sem tudnám megtippelni, ha jósképzőbe járnék. A 2009-es pártszakadás óta minden előfordulhat. Abban reménykedem, hogy az MKP legalább egy képviselőt bejuttat. De várhatóan ismét alacsony lesz a részvétel, így erre sincs garancia. A Híd-Most esetében pedig a preferenciális szavazás miatt előfordulhat, hogy a lista 3. helyén álló szlovák jelöltet juttatják be a választók (Szlovákiában a pártlistára szavazó választók egyéni preferenciájukat is kifejezhetik a jelöltetekkel kapcsolatban, ezzel megváltoztathatják a lista sorrendjét).

Miben fog mást képviselni Ön, mint a magyar közösség szavazataiért küzdő másik politikai erő?

Cs. P.: Nekem komoly tapasztalatom van európai ügyekben. Nyolc évig voltam miniszterelnök-helyettes, négy éven át vezettem az európai koordinációt. Jelentős kapcsolati tőkém van, hat nyelven beszélek, kívülről-belülről ismerem az EU működését.

S. Zs: Én nem a szónoklatok, hanem a tettek embere vagyok, nem a saját érdekeimért, hanem a közösségért fogok politizálni, ahogy 12 éves politikai pályafutásom alatt mindig tettem. Csáky Pál egy sikeres parlamenti párt élére lépve megosztotta a felvidéki magyar közösséget, pártja kiesett a parlamentből, a magyarok Szlovákiában majdnem politikai képviselet nélkül maradtak.

Nemrégiben a Híd-Mostot felvették az Európai Néppártba. Mit gondolnak, miért szavazott a felvétel ellen mind a Fidesz, mind az RMDSZ, illetve a szintén felvidéki, szintén magyar MKP? Mi volt a háttérben?

S. Zs.: Nehezen érthető, hogy a Fidesz, a Magyar Közösség Pártja és az RMDSZ miért nem képes elfogadni, hogy a felvidéki magyar választók többsége évek óta a Híd-Mostra szavaz. Mi képviseljük a magyar közösséget a szlovák parlamentben, nem az MKP. Az értékrendünk egyébként hasonló, hiszen mi is jobboldali párt vagyunk. A Fidesz, az MKP és az RMDSZ politikájában az elvek közül csak „oszd meg és uralkodj” érvényesül.

Cs. P.: Nézeteik alapján ők elsősorban a Híd-Most inkább a liberálisokhoz tartozik. Két másik jobboldali szlovákiai párt vitte be őket az Európai Néppártba, hogy egységfrontot alkossanak a Robert Fico vezette SMER-rel szemben. Azonban hat héttel a felvételük után szakítottak a két szlovák párttal, tulajdonképpen elárulták őket.

De ez nem magyarázza azt, hogy az MKP miért szavazott a felvétel ellen.

Cs. P.: Mi előre tudtuk, hogy ez fog történni, ismertük a szlovák belpolitikai folyamatokat. A Híd-Most ebben az esetben is trükközött, ahogy az is csak egy trükk, hogy ők a magyar-szlovák megbékélést képviselik.

A Fidesz EP-listáján négy határon túli magyar közösség képviselője is lehetőséget kapott? Egyeztettek a Fidesszel arról, hogy a jelöltjük felkerüljön a listájukra?

Cs. P.: A Fidesz egyeztetett velünk. Azt a döntést, hogy külhoni magyar képviselők is lesznek a listán, ők hozták meg. Azt, hogy az MKP-s jelölt ne szerepeljen befutó helyen, mi kértük.

Jó döntés volt ez a közvélemény-kutatási adatok ismeretében, tudva, hogy az MKP egyáltalán nem biztos, hogy bejut az EP-be?

Cs. P.: Azt szerettük volna, ha az MKP nem a magyarországi választók kegyelméből, hanem a szlovákiai magyar közösség összefogásából juttat be képviselőt az Európai Parlamentbe.

S. Zs: Minket a Fidesz nem keresett meg ezzel. Egyébként sem tartják velünk a kapcsolatot, amióta megalakultunk. Tulajdonképpen nem is vesznek rólunk tudomást.

Önök mindketten meghatározó politikusok Szlovákiában. Csáky Pál nyolc éven át miniszterelnök-helyettes volt, Simon Zsolt korábban Szlovákia mezőgazdasági minisztereként dolgozott, és vagyonos mezőgazdasági nagyvállalkozó Szlovákiában. Nem tekintik mindezek után parkolópályának az EP-t?

S. Zs: Egyáltalán nem. Szakmai munkámban a mezőgazdaságra és a regionális fejlesztésre fogok koncentrálni. Szeretnék egy parlamenti hatástanulmányt és jelentést arról, hogy mennyire csökkentették az uniós támogatások a regionális különbségeket a 2004 óta csatlakozott országokban. Sok helyen azt láttuk, hogy a különbségek nem csökkentek, volt, ahol nőtt a leszakadó térségek lemaradása. Ahhoz, hogy ezen javítsunk, látnunk kell, hogy mi az, ami nem működik. Azért is fogok dolgozni, hogy az EU bizonyos alapjogok, köztük a kisebbségi jogok tiszteletét követelje meg a tagállamokon. Szlovákiában a csatlakozás óta komoly visszarendeződés volt ezen a téren, mert a már tag országokkal szemben az EU eszköz nélküli az alapvető jogok terén.

Cs. P.: Nem óhajtok eltűnni a szlovák politikából: amikor nem Brüsszelben vagy Strasbourgban leszek, az otthoni választókkal tartom majd a kapcsolatot. Ahogy már mondtam, eddig is rengeteget foglalkoztam az Európai Unióval, tudom, hogy mely területeken lehet érdemi sikereket elérni.

A 10 éves uniós tagságról mérleget vonva, a felvidéki magyarság számára megérte az uniós csatlakozás?

Cs. P.: 80 százalékban pozitív, 20 százalékban negatív. A pozitívumok közé sorolom, hogy a magyar közösség a szabadság magasabb fokára lépett. Részei vagyunk a schengeni rendszernek, szabadon ápolhatjuk kapcsolatainkat Magyarországgal. Az eurózóna tagsággal stabilizálódott a pénzünk, igaz az euró bevezetése drágulást is hozott, ami rosszul érintette az alacsony keresetűeket. Integrálódtunk az EU gazdaságába, ami új munkalehetőségeket jelent a szlovákiai  magyaroknak, de hátrány, hogy a csatlakozás visszavetette a szlovák mezőgazdaságot. Sajnálatos, hogy az EU nem figyel kellőképpen  a szociális szakadék növekedésére, végül súlyos probléma a kisebbségi jogok visszarendeződése. Elfogadhatatlan, hogy egy uniós országban megtörténhet az, amit Szlovákiában a hatóságok műveltek Malina Hedviggel.

Ez inkább a szlovák hatóságok működési zavarát jelzi. Mi köze ennek az EU-hoz?

Az EU mindezt tétlenül nézte. Ha tényleg azt akarjuk, hogy az EU ne csak gazdasági közösség legyen, hanem az emberi arcát is lássák az emberek, akkor meg kellene szólalnia ilyen esetekben.

S. Zs.: A csatlakozás tapasztalatai pozitívak, bár el kell ismerni, hogy vannak problémák is. Viszont értékelnünk kell, hogy szabadon, ellenőrzés nélkül jövünk-megyünk a magyar-szlovák határon. Emlékszem, hogy nem is olyan régen még meg volt szabva, évente hányszor látogathatunk Magyarországra, mennyit maradhatunk ott, vagy, hogy mennyi pénzt vihetünk magunkkal. Ezt a korszakot szerencsére az uniós tagsággal végleg lezártuk. Ha újra dönteni kellene az EU-s tagságról, megint igennel szavaznék.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!