A kedden délben közzétett végleges biztosi portfóliólista alapján Navracsics Tibor, a magyar kormány uniós biztosjelöltje oktatási, kulturális és Ifjúsági polgárjogi ügyekért felelős biztos lehet a Jean-Claude Juncker vezette következő Európai Bizottságban (EB). Az oktatási és ifjúsági területen éppen az elmúlt ciklusban fogadták el hosszú évek óta a legfontosabb jogszabályt, az Erasmus-program átszervezését, és alkották meg az ifjúsági garanciaprogramot. A következő években nem várható hasonló horderejű változás.

Navracsics azért is csalódott lehet, mert nem erre a területre vágyott: az EU-bővítési tárcával lett volna maradéktalanul elégedett. Szerbhorvát nyelvtudása és jó délvidéki kapcsolatai okán Brüsszelben is többen arról beszéltek, lehet esélye a portfólióra. A bővítési ügyeket is magában foglaló szomszédságpolitikai tárca végül az osztrák Johannes Hahnnak jutott, aki az elmúlt ciklusban a regionális ügyek biztosa volt.

Juncker átszabta a biztosi struktúrát

Az Európai Bizottságot nagy témák szerinti projektcsapatokba szervezik át, mindegyik élén egy alelnökkel. Megdől tehát a tagok közötti egyenlőség a biztosi kollégiumban. Az alelnököknek hozzáférésük lesz mindegyik főigazgatóság munkájához, az emberi erőforrásoktól kezdve a dokumentumokig.

A volt holland külügyminiszter Frans Timmermans lesz Juncker „jobbkeze”. Az ő feladata annak a monitorozása, hogy valóban szükség van-e minden bizottsági javaslatra, illetve annak a felügyelete, hogy a bizottság programjai maradéktalanul megvalósulnak-e a tagállamokban. Ezenkívül arra is figyel majd, hogy a Bizottság tevékenysége összhangban áll-e az Európai Unió Alapjogi Chartájával. Új kinevezést is kap, ő lesz az „első alelnök”. 

A volt lett miniszterelnök, Valdis Dombrovkis tartja majd kézben az euróval és a szociális párbeszéddel kapcsolatos ügyeket. A volt szlovén miniszterelnök Alenka Bratušek az „Energiaunió” nevű átfogó tárcát vezeti. Ezen a területen ő koordinálja majd többek között az energia- és klímaügyi, a közlekedésügyi, a környezetvédelmi és a kutatási biztos munkáját.

Az új alelnökökön kívül más változás is történt: több régi portfóliót összevontak.  A francia pénzügyminiszter Pierre Moscovici alatt összpontosulnak a pénzügyek, az adó- és vámügyek. Nem lesz különálló vámügyi tárca, melynek élére Navracsics Tibort várták.

A következő szupertárca a lengyel Elžbieta Bieńkowskájé, aki egyszerre lesz felelős a belső piaci szabályozásért, az ipari, vállalkozási kérdésekért, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásáért. A Bizottság külön felhívta rá a figyelmet, hogy most először nevesítik a kkv-kat mint európai prioritást egy erre a célra létrehozott tárca keretében is.

Juncker dámázott a sakktáblán

Juncker nosztalgiázással indította szerda déli sajtótájékoztatóját, és arról beszél, hogy politikai programja alapján választották meg májusban – amivel arra utalt, hogy a kormányállításhoz nagyon hasonló folyamat a EB-biztosi portfólió összeállítása.

Hozzátette, sokat matekoztak a jelöltek és a posztok kapcsán, és sokat vitázott elnökökkel és kormányfőkkel az utóbbi két hónapban. „Arra kértem a vezetőket, hogy magas profilú embereket javasoljanak. Világossá tettem, hogy ezek nem magas presztízsű közszolga pozíciók, hanem politikai helyek, politikai profilokkal és eszközkészlettel.”

Ezek nyomán 19-20 volt miniszter és kormányfő került be a jelöltek közé, és további 8 volt EP-képviselő. Külön beszélt a női jelöltekről, akikből végül 9 lett, s akikért egész augusztusban a telefonon lógott, „amíg maguk nyaraltak”. A női biztosok közül kettőért még múlt héten is küzdeni kellett az uniós vezetőkkel.

Juncker a portfóliókat tartalmazó lista bejelentése kapcsán arra is kitért, hogy a biztosai kis csoportokban fognak dolgozni, és ezzel erősítik a Bizottság politikai erejét. Hozzátette: reméli, biztosai (és tevékenységük) nem csak Brüsszelben lesznek láthatóak, és hatékonyan védik meg és viszik keresztül a közösség érdekeit a nemzeti sajtókban, a parlamentekben, a szociális partnerekkel és a civil szervezetekkel tárgyalva.

Utazzanak, és mutassák meg, miért fontos és jó az Európai Unió. Ezért volt számomra különösen fontos, hogy koherens és az eddigi életpályájukhoz passzoló portfóliókat osszunk mindenkinek

Az EB következő elnöke végül elmondta, nem akarja azt a látszatot kelteni hogy minden rendben van az EU-ban. „Nagyon sok dolog nem jó irányba megy Európában, és ezeken mindenképp változtatni akarok.”

Árazzuk be a tárcákat

Habár nem egyszerű a tárcák között erősorrendet felállítani, azokat a területeket szokták „fontosnak” nevezni, amelyekben az Európai Uniónak tényleges döntési hatásköre van, a költségvetés felállításába kínál beleszólást, uniós támogatási alapok ellenőrzésével jár, vagy pedig gyakori sajtómegjelenést biztosít. Így az EU-s pénzügyeket és kereskedelempolitikát felügyelő pozíciókat tekintik a legértékesebbnek.

A mezőgazdasági és regionális politikáért felelős biztos az Európai Unió két legnagyobb támogatási programjára ügyel, ezért kaphatnak helyet az elit klubban. Az EU-s külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pozícióját pedig tudatosan építették föl az elmúlt öt évben, hogy a gazdasági óriás Európai Uniónak politikai súlyt is adhassanak külföldi megjelenései alkalmával.

A szakpolitikákkal foglalkozó biztosok feladati legtöbbször technikaiak, a nagyközönségnek kevéssé érdekesek, kivétel talán ez alól az igazságügy és az energiaügy, akik időről időre rivaldafénybe kerülnek.

Kulturális, kutatási és egészségügyi területen az Európai Unió hatásköre korlátozott, a tagállamokra közvetlenül érvényes jogszabályokat ritkán fogadnak el, az EU legtöbbször ajánlások és saját programjai útján igyekszik érvényt szerezni az összeurópai érdekeknek.

Akiken elbukhat a Bizottság

A tervek szerint szeptember utolsó hetében kezdődnek a biztosjelöltek meghallgatásai az Európai Parlament szakbizottságai előtt, októberben a plenáris ülésen megszavazzák az új testületet, november elsején pedig beiktatják az EB új kollégiumát. Az Európai Parlamentnek hivatalosan nincs rá módja, hogy egyenként szavazzon le tagállami jelölteket a felálló Bizottságban. Az EP az összes jelölt meghallgatása után az egész testületről egyszerre szavaz, azaz egyben hagyhatja jóvá vagy utasíthatja el a 28 tagú testületet.

Korábban már írtunk róla, hogy Navracsics Tibor a legnépszerűtlenebb biztosjelöltek egyike az Európai Parlamentben. Információink szerint a legnagyobb „ellenzéki” frakcióban, a szociáldemokratáknál bőven akadnak ellenzői a magyar biztosnak, a két kisebb, a liberális és zöld képviselőcsoport pedig mindig is a magyar kormány legélesebb bírálója volt.

Navracsicson kívül rázósnak ígérkezik még a spanyol biztos, Miguel Arias Cañete meghallgatása, aki májusban arra tett megjegyzést, hogy nem érzi fairnek, ha egy nővel kell vitáznia, mert egy nőnek „nem mondhat felháborító dolgokat”.

A szlovén miniszterelnök Alenka Bratušeknek azt vethetik a szemére, hogy otthoni egyeztetések nélkül, tulajdonképpen saját magát jelölte a posztra.

Az agrártárca élére kinevezett ír Phil Hogan pedig egy általa ellenőrzött állami cég, az Irish Waters kettős könyvelési ügyei miatt számíthat kényelmetlen kérdésekre.