Strasbourgban volt téma a magyarországi civilek vegzálása
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Scholz és Macron titkos vacsorán vesz részt a kínai elnök látogatása előtt
- Lendvai Ildikó, Szekeres Imre, Veres János – régi motorosok a Dobrev Klára vezette EP-listán
- Összecsaptak a rendőrök a palesztinpárti tüntetésen Los Angelesben
- Gálik Zoltán: Nem áll jól sem a Konzervatív Párt, sem Rishi Sunak szénája
- Körvonalazódik az EP-listavezetők vitája, de senki nem tudja, hogy valóban megtörténik-e
- Súlyos veszélyre figyelmeztetett Szijjártó Péter, megkapták a NATO javaslatát
- Terrortámadástól tartanak több dél-koreai nagykövetségen
- A szükséges ajánlásszám háromszorosát gyűjtötte össze a baloldali összefogás
- A szerb elnök Magyarországgal együtt rendezne olimpiát
- Furcsa híresztelések kaptak szárnyra az ukrán hadsereg volt főparancsnokáról
“A kormány végső célja az, hogy eltörölje a fékek és egyensúlyok rendszerét Magyarországon” - mutatott rá Mong Attila, aki szerint ennek a stratégiának nagyon fontos eleme a média feletti ellenőrzés megszerzése.
Kifejtette, hogy a kormány a négy évvel ezelőtti médiatörvénnyel a teremtette meg ennek az ellenőrzésnek a jogi kereteit, melyet a közszolgálati média megszállása és a magánkézben levő média legnagyobb részének felvásárlása követett. “Azokat a csatornákat, melyeket nem tudtak közvetlenül az irányításuk alá vonni, adóterhekkel sújtották, vagy személyi cseréket erőszakoltak ki, mint az RTL Klub és az Origo esetében” - magyarázta.
“A hírközlő média legnagyobb részét a kormány már domesztikálta Magyarországon” – magyarázta Mong, aki szerint “most mi jöttünk a sorban, azok a független egyesületek, amelyek nagyrészt nemzetközi forrásokból tartják fönn magukat.”
Az ALDE meghallgatásán a magyar civil szféra több képviselője is megszólalt. Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója arról beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs is joga pénzügyi átvilágítást tartani a megtámadott egyesületeknél. A Norvég Civil Alap esetében ez a donor országok kizárólagos hatásköre.
Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója is azt mondta, hogy a kormány ki akarja terjeszteni ellenőrzését ezekre a független forrásokra is. Ezt úgy érné el, hogy megkérdőjelezi a civil szervezetek szavahihetőségét, és külföldi érdekek szolgálóiként állítja be őket – magyarázta a TASZ vezetője.
Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője azt javasolta képviselőtársainak, hogy idén a kormány által támadott magyar szervezetek egyikét terjesszék föl a Szaharov-díjra. A díjjal az Európai Parlament azokat a kivételes személyeket vagy csoportokat tünteti ki, akik az intolerancia, a fanatizmus és az elnyomás ellen harcolnak.
Hétfő délután a holland európai parlamenti képviselőnő Sophia in 't Veld azt kezdeményezte, hogy az Európai Parlament ne csak szakbizottsági szinten, hanem plenáris ülésen foglalkozzon a magyarországi eseményekkel, kezdeményezését azonban leszavazták.
Az Fidesz EP-delegációja a magára jellemző lakonikus stílusban reagált közleményében az ALDE meghallgatására, Az európai liberálisoknak nincs új mondanivalójuk – címmel. Ebben kifejtik, hogy miutána az Európai Parlament elutasította az európai liberálisok kezdeményezését, pártrendezvényen próbálták támadni Magyarországot. “A hazánk lejáratásában korábban szerepet vállaló személyek mondták el a már unalomig ismételgetett vádjaikat a keddi eseményen” – állítja a Fidesz EP frakció.