Nemcsak a külföldi bulizásban, hanem a munkaszerzésben is segít az Európai Unió csereprogramja az egyetemistáknak, állapította meg az Európai Bizottság. Az Erasmusban részt vevő hallgatók feleakkora valószínűséggel maradnak hosszú távon munka nélkül, mint azok, akik kimaradtak belőle. Öt évvel a diploma megszerzése után negyedével kevesebbnek kell állást keresnie közülük – derült ki a felmérésből, amelyet Andrula Vasziliu uniós oktatási biztos szeptember 22-én mutatott be. A biztos szerint „rendkívüli fontosak az Erasmus programról készült hatásvizsgálat következtetései most, amikor az EU-ban elfogadhatatlanul magas az ifjúsági munkanélküliség”. A 25 év alatti uniós fiatalok negyedének nincs semmilyen állása, Spanyolországban és Görögországban felük van állás nélkül. Magyarországon egyébként kicsit az átlag fölötti, 27,2 százalékos az ifjúsági munkanélküliség.

„Friss levegőt” jelentenek az Erasmus-résztvevők

Nem csak a külföldön megtanultak segítenek az álláskeresésben: a felmérés szerint a munkáltatók kétharmada fontosnak tartja a külföldi tapasztalatot, és az Erasmus olyan, számukra fontos készségeket is fejleszt, mint a tolerancia vagy a kíváncsiság. „Friss levegő a cégnek” – idézett Andrula Vasziliu egy vállalati vezetőt, aki arról beszélt, mit jelentett egy a programban részt vett új kolléga alkalmazása.

Az Erasmus segítségével akár szakmai gyakorlatot is lehet szerezni külföldön. Azok közül, akik ezzel a lehetőséggel éltek, minden harmadiknak ajánlottak állandó munkát a gyakornoki program végén. „Az adatok egyértelmű üzenetet hordoznak: ha valaki külföldön tanul vagy szakmai képzésben vesz részt, akkor nőnek az esélyei arra, hogy munkát találjon” – szögezte le az oktatási biztos.

Alakul az Erasmus-generáció

Az EU-nak persze az európai identitás és a fiatalok közti kapcsolatok építése miatt is fontos a program. Az Erasmus mindkét téren jól teljesít: a résztvevők nagyobb eséllyel vesznek részt az európai parlamenti választásokon, költöznek külföldre vagy van más nemzetiségű partnerük. Több mint negyedük éppen az Erasmus alatt jött össze a párjával, és Andrula Vasziliu mosolyogva megjegyezte, hogy a program 1987-es indulása óta egymillió Erasmus-baba született. A biztos szerint mindezek alapján teljes joggal lehet Erasmus-generációról beszélni.

Több résztvevő, növekvő pénzhiány

Az új Erasmus+ programban 2014 és 2020 között négymillióan kaphatnak uniós ösztöndíjat külföldi tanuláshoz, képzéshez, tanításhoz vagy önkéntes munkához. Az ígéretek szerint ráadául nem csak szám szerint több fiatal élhet a következő években a programban rejlő lehetőségekkel, de minőségi javulást is beharangozott az Európai Bizottság. Az eddigiektől eltérően például a nyelvtanulást is támogatja majd az Unió – tette hozzá Vasziliu.

Arra a kritikára, amely szerint az Erasmus főleg a jó módban élőket segíti, mert az ösztöndíj jellemzően csak a lakhatás fedezésére elegendő, a biztos kijelentette: a megújult program mostantól a hátrányos helyzetűeket jobban segíti.

Hiába emelték meg azonban mindehhez az Erasmus pénzügyi keretét 40 százalékkal a 2014-2020-as időszakra, az EU költségvetésében egyre nagyobb lyuk tátong a tételsor mellett. Ennek oka, hogy a tagállamok, amelyek az EU büdzséjét finanszírozzák, évről-évre vonakodnak átutalni a Bizottság számláira a jövő évi kiadásokat fedező összegeket. Emiatt az Európai Bizottság többször is azzal fenyegetett, hogy leállhatnak az ösztöndíjak folyósításával. Az ezt firtató kérdésre Andrula Vasziliu elmondta, hogy tavaly sikerült forrásokat találni, és reméli, hogy most is sikerül. De hozzátette, hogy európai biztosként nagyon kellemetlen helyzetben van, mert a problémát a tagállamok idézik elő. Ő legutóbb három hónapja küldött levelet az oktatási minisztereknek, hogy gyakoroljanak nyomást a kormányaikra. Ennél többet viszont nem tud tenni.

Andrula Vasziliutól Navracsics Tibor örökölheti az oktatási portfóliót, és ha minden rendben megy a bizottsági meghallgatásakor, a magyar biztos örökölheti az Erasmus programot is.

A teljes tanulmány ide kattintva elérhető angolul.