Navracsics a civil társadalommal működne együtt az EU népszerűsítésére
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Könnygázt vetett be a rendőrség az arizonai egyetemnél
- Lemondott a máltai kormányfőhelyettes, miután korrupciós botrányba keveredett
- Duke Ellington, a jazzlegenda, aki segített megdönteni a Szovjetuniót
- Több százan rohamozták meg a Tesla Berlin melletti gyárát, összecsaptak a rendőrökkel
- Titkos földalatti fegyvergyárak hálózata működik Ukrajnában
- Nukleáris hulladéktárolót építenének egy japán város alá
- Pandának festett kutyákkal csalogatják be a látogatókat egy kínai állatkertbe
- Azt hitte, Az éhezők viadalába csöppent, ezért megölt egy 87 éves öregembert a londoni férfi
- Macerás, poggyászvonszoló gyaloglásra számítson az észak-adriai reptérre érkező utas
- Egyre több helyről ömlenek az álhírek, pedig van megoldás ellenük
Ezen a héten kezdődik a biztosjelöltek meghallgatása az Európai Parlamentben. A többfordulós folyamat első része, hogy a jelöltek írásban adnak választ az EP szakbizottságok kérdéseire. Az Európai Parlamentet mindenekelőtt az érdekli, hogy mennyire rátermett az adott jelölt a biztosi munkára, elkötelezett-e Európa felé. Emellett azt is szeretnék kizárni, hogy esetleg mások irányítják a jelölteket a háttérből. Ezután azt firtatják, hogy az új biztos mennyire lesz hajlandó együttműködni a parlamenttel. A magyar biztosjelölt esetében végül az oktatás, a kultúra, az ifjúságpolitika és az uniós polgárság kérdéskörében szerzett tapasztalairól kérdezik.
Navracsics Tibor felkészültségének bizonyítására elsőként azt emeli ki, hogy 2013-ban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az ő kezdeményezésére indította el a “Versenyben a jogokért” című nemzetközi diákvetélkedőt.
A kultúra területén arról emlékszik meg, hogy korábbi posztján a magyar külföldi kulturális intézetek felügyeletét is ellátta, illetve új intézményeket nyitott meg Isztambulban, Zágrábban és Belgrádban. Nemzetközi könyvvásárok megnyitása is az ő nevéhez fűződik.
Az uniós polgárság kérdéskörében a 2011-es magyar elnökség kezdeményezéseit hozza föl példának, mindenekelőtt az eltűnt gyerekek felkutatását segítő 116-os forródrót kiépítését, illetve a romaintegrációs stratégia elfogadását.
Befejezésképpen rámutat, hogy az EU sokat vesztett népszerűségéből az elmúlt években. “Ez politikailag tarthatatlan” – teszi hozzá. “Igaz, hogy a Bizottság és a Parlament eszközei korlátozottak, ha tenni akar ez ellen a trend ellen, és a tagországok azok, amelyek a legtermészetesebb és legközvetlenebb kapcsolatban állnak az állampolgáraikkal. Mindazonáltal Brüsszelből is többre vagyunk képesek, és többet is kell tennünk” – írja a magyar jelölt. Végezetül megígéri, hogy új technikákat és új utakat fog keresni, hogy az embereknek bemutathassa az EU-s állampolgársággal járó előnyöket. Ebben a munkában a civil társadalomra is számít majd.
Navracsics Tibor meghallgatására e héten szerdán délután hatkor kerül majd sor Brüsszelben, ahol az Euópai Parlament kultúrális és oktatáspolitikai bizottsága kérdezi ki.