Kedd este az Európai Parlament újból kísérletet tett rá, hogy megvitassa, a magyar kormány intézkedései összhangban vannak-e az Európai Unió alapvető értékeivel. Sajnos a vitázó felek megint tökéletesen elbeszéltek egymás mellett.

A szociáldemokrata (S&D), a liberális (ALDE), a konzervatív és reformista (ECR), az EU-ellenes (EFDD) frakcióból, és a független képviselők soraiból is kritizálták a magyar kormány elmúlt évekbeli intézkedéseit. Többször szóba került a reklámadó, a magyar civil szervezetekre való nyomásgyakorlás, az oktatási reform, az igazságügyi reform, és Orbán Viktor mára már elhíresült kijelentése, miszerint Magyarországon – bizonyos értelemben – „illiberális állam” épül.

Több képviselő is kihangsúlyozta: a vita nem Magyarországról szól, hanem arról, hogy az Európai Unió által fontosnak tartott társadalmi értékek: a jogállamiság, a demokrácia, a szolidaritás, a sokszínűség, az egyén központba helyezése visszaköszönnek-e a tagállamok irányításában, illetve arról, hogy az EU-s intézmények mit tehetnek azért, hogy megerősítsék ezeket az értékeket.

Demokráciaféltés vagy támadás?

A Fidesz delegációja támadásként kezelte, hogy az EP a napirendjére tűzte a kérdést. Múlt heti közleményükben arról írtak, hogy „a baloldal Strasbourgban akar elégtételt venni a választási vereségért”. Kijelentették: képviselőik „készen állnak arra, hogy kiálljanak a nemzeti érdekekért”. Ugyanakkor rámutattak, hogy a rendezés nem volt fair, mert „a kormány képviselője nem kapott meghívást a vitára”.

Hét fideszes képviselő is felszólalt az este folyamán. Beszédeikben visszatérő elemként szerepelt, hogy Magyarországon minden a törvényi előírásoknak megfelelően történik, és hogy a kormányzó pártok három idei demokratikus választáson is fölényes győzelmet arattak. 

A magyar demokrácia köszöni, jól van

– mondta Szájer József. „Eddig trükkökkel kibújt az RTL Klub az adóztatás alól. Civil szervezetek nem tartják be a pénzügyi előírásokat” – sorolta a helyzeteket, ahol elmondása szerint a kormány részéről jogszerű beavatkozások történtek.  

„Itt nem a magyar választási eredményekről van szó” – vágott vissza a DK-s Niedermüller Péter, „hanem többek között arról, hogy a kormány állandóan konfliktusokat szít az európai uniós intézményekkel”. 

Jávor Benedek a PM-től a civil szervezetek ügyében pontosított. „Hamis vádakkal illették a civil szervezeteket” – mondta. „A gyanúsítás hétről hétre változik, a KEHI vizsgálat, amit elindítottak, jogszerűtlen volt. Ebben az ügyben eddig kizárólag a magyar kormány jogsértése bizonyosodott be” – jelentette ki.

Technikailag demokrácia

„Nem arról van szó, hogy a magyar kormány nem tartaná be az európai szerződéseket” – magyarázta a holland liberális képviselő Sophia in ’t Veld. „Több olyan intézkedést hoztak, amelyek egyenként nem sértik az európai jogot, de összességükben mégis az alapértékek ellen hatnak.”

Az Európai Bizottság nevében Martine Reicherts igazságügyi biztos ismertette álláspontját: „nincsenek olyan jogszabályi elemek, amelyek diszfunkciót mutatnának nemzeti szinten.” A civil szervezetek fellebbezésesel élhetnek. A kormány elvégezte a kért változtatásokat a médiatörvényben. Az adatvédelem területén a magyar hatóságok elismerték, hogy megsérült az európai jog, és kártalanították az érintett felet. A reklámadó jelenleg tanulmányozás alatt áll. Ugyanakkor hozzátette: „attól érezzük magunkat európainak, hogy egy értékközösséghez tartozunk. Alapjogok és alapevelvek szerepelnek a Chartában. Ezek adják meg a keretet ahhoz, hogy az Unió megerősíthesse a jogállamiságot.” 

Majd jön Timmermans

Több képviselő is várakozással említette az Európai Bizottság leendő első alelnöke, Frans Timmermans nevét. A holland politikus feladata lesz többek között, hogy felügyelje az EU-s kívánalmak tagállami végrehajtását. Nem vesztegeti az időt: már két héttel ezelőtti parlamenti meghallgatásán kijelentette: „Nem fogok habozni, minden rendelkezésünkre álló eszközt bevetek majd, hogy betartassam Magyarországgal az Európai Unió Szerződésében foglalt kötelezettségeit.”

Az olasz elnökség kilátásba helyezte, hogy a közeljövőben a tagállami kormányokat összefogó Tanács is napirendjére tűz majd egy megbeszélést az EU-s alapjogok magyarországi helyzetéről.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!