ET emberi jogi biztos: Ritka, hogy egy EU-s tagállamban kell vizsgálódnom
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Kórházba került a szexuális zaklatás miatt elítélt Harvey Weinstein
- Videót tett közzé a Hamász egy foglyul ejtett magyar túszról
- Emberkereskedelem vádjával néz szembe a világhírű influenszer, bíróság elé állítják
- A WHO óvatosságra intett egy veszélyes fertőzés miatt
- Heves tüntetéshullám Örményországban, katonák csaptak össze a rendvédelemmel
- Riadót fújt a német kancellár a kínai kém letartóztatása után
- Kiderült, mi köze volt Vlagyimir Putyinnak Alekszej Navalnij halálához
- 18+Újabb botrány a meggyilkolt szerb kislány ügyében: már nem bíznak a bori rendőrökben sem
- Van egy város, ahol ingyensört kapnak a szavazók
- Dróntámadás ért egy földgázlelőhelyet az iraki Kurdisztánban, legalább négy ember meghalt
Nils Muižnieks
Lett származású emberi jogi aktivista és politikatudós. Lettországi menekültek gyermekeként született az Egyesült Államokban. A Berkeley Kaliforniai Egyetemen doktorált. 2012 januárja óta az Európa Tanács emberi jogokért felelős biztosa.
Mit gondol a magyarországi tüntetésekről?
A gyülekezési joggal nincsenek különösebb problémák Magyarországon, a jelentésben ezt nem is érintettem. A tüntetések a demokratikus társadalom normális részei. Úgy tudom, hogy ezek békésen zajlottak, és a hatóságok nem reagáltak erőszakosan.
Viszont
a kétharmados kormányzó erőnek óvatosabbnak kellene lennie, ha olyat tesz, ami hatással van a szólásszabadságra, a gyülekezési szabadságra, vagy a civil szférára.
A kormány néha figyelmen kívül hagyta a rendes törvényhozási eljárást, elmaradtak a konzultációk, nem tartották tiszteletben a független szerveket, lerövidítették a hivatali időket.
A magyar kormány gyakran arról beszél, hogy külföldről támadják, többek között a nemzetközi szervezetek.
Az én munkám nem támadás. Mi segítséget nyújtunk a kormányoknak, amit ha akarnak, elfogadnak. Az Európa Tanács minden országában ugyanazt csinálja, és ugyanazokkal a témákkal foglalkozik.
Ha az észrevételeimet támadásként fogja föl a magyar kormány, akkor persze minden európai országot támadok.
Miben változott a helyzet az előző jelentés óta?
A médiatörvénnyel kapcsolatban megoldódott néhány aggályunk, különösen az újságírói források védelme. A legnagyobb probléma a Médiahatóság által kiszabható büntetések mértéke, a rágalmazás szabályozása, és a hirdetési piaccal kapcsolatos kezdeményezések. Az is nyugtalanító, hogy a kétharmados többség választhatja ki a Médiahatóság összes tagját.
A legjobban viszont azon lepődtem meg, hogy a fogyatékkal élők jogai mennyire korlátozottak Magyarországon. A kormány egy megdöbbentően hosszú, harmincéves határidőt szabott magának arra, hogy megteremtse a fogyatékkal élők intézeten kívüli gondozásának feltételeit.Magyarországon az egyik legmagasabb a gyámság alatt élők aránya, miközben a magyarok hagyták jóvá elsőként az EU-s tagállamok közül a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményt.
Az alapjogok érvényesülése szempontjából hova helyezné el Magyarországot, összehasonlítva a többi európai állammal?
Néhány probléma az egész térségre jellemző: a volt szocialista országokban sok fogyatékkal élőt tartottak intézetben. Ez az örökség megmaradt. Több országban EU-s támogatást is felhasználtak az intézetek felújítására, és újak építésére, ahelyett, hogy segítették volna kijutni a bentlakókat.
A sajtószabadság ügyében viszont Magyarország helyzete egyedi a régióban. Az utóbbi időben csak Törökországban, Azerbajdzsánban és Montenegróban indult hasonló vizsgálatom.
Ritka, hogy egy EU-s tagállamban kell a sajtószabadság helyzetéről jelentést készítenem,
de úgy éreztem, hogy az elmúlt évek ellentmondásai miatt szükség van rá.
A bevándorlás kérdésében is hasonló a helyzet. Tavaly Magyarországon csaknem kilencszeresére emelkedett a menekültstátuszért folyamodók száma, ami egészen meglepő. Láttunk hasonló számokat más országokban, de egyiket sem Közép-Európában. Törökország, Olaszország, Spanyolország néznek szembe hasonló kihívással.
Honnan érkeznek menekültek Magyarországra?
A legtöbben a Nyugat-Balkánról, elsősorban Koszovóból. Magyarország korábban is ki volt téve a bevándorlásnak: a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójától kezdve a balkáni háborúkon át. Ebből a szempontból Magyarországnak nagyobb a tapasztalata jövevények befogadásában, mint más kelet-közép-európai államoknak.
Ennek ellenére a bevándorlás kezelésével jelentős problémák vannak. Az egyik ilyen, hogy Magyarország nem tekinti magát célországnak, ezért nincsenek is megfelelő eszközök, programok a menekültek segítésére.
Úgysem akarnak itt maradni – mondják sokan – tovább akarnak állni nyugatra.
Persze, hogy tovább akarnak állni, ha senki nem segít nekik, hogy megtalálják a helyüket. Így válik önbeteljesítő jóslattá az, hogy egy ország tranzitországnak tartja magát.
Németország és Svédország a legkedveltebb célpontok. Ezek nyilván jómódú országok, de egyúttal ők teszik a legtöbbet azért, hogy a menekültek beilleszkedhessenek a társadalomba: nyelvtanfolyamokkal, szociális segítésnyújtással, szakképzésekkel. Mert azt szeretnék, hogy a bevándorlók munkát találjanak, adót fizessenek, a gyerekeiket iskolába írassák. Minden országnak ezt kellene tennie Európában.
A jelentés szerint az idegengyűlölet és a cigányellenesség is aggasztó méreteket ölt Magyarországon. Hogyan lehet ezt mérni?
A rasszista indítékkal elkövetett támadások számával, vagy a szélsőséges csoportok parlamenti, illetve társadalmi jelenlétével. A Jobbik jelenléte nyugtalanító, úgy is, hogy az előző választási kampányban visszavettek a romaellenes, zsidóellenes kijelentésekből. Jó dolognak tartom, hogy a hatóságok betiltották a Magyar Gárdát, de ez a kihívás folyamatos odafigyelést igényel. Nagyon fontos, hogy a cigányellenes retorika ne mérgezze a közéletet, de sajnos vannak erre utaló jelek.
Az EU-nak milyen szerepet kellene vállalnia az emberi jogok és a jogállamiság védelmében?
Az EU-nak korlátozottak a jogkörei, viszont ahol fölléphetne, ott sem cselekszik elég erélyesen. A diszkriminációellenes politikában például nagyobb szerepet vállalhatna.
Miért teljesít rosszul az EU még azokon a területeken is, ahol vannak jogkörei?
Azt hiszem azért, mert az Európai Bizottság nem szívesen kerül összetűzésbe az erős tagállamokkal. De például annak örülök, hogy a Bizottság eljárást indított a romákat érő diszkrimináció miatt Olaszországban és Csehországban.
Mi lehet a következménye a Magyarországról szóló jelentésnek?
Vannak olyan országok, ahol jelentős reformokat indít be egy-egy jelentés. Új törvények alapjául szolgálhat, megváltoztathatja a politikai irányvonalat. Az Európa Tanács jelentései hivatkozási alapot nyújthatnak a civil szervezeteknek, vagy az Európai Bizottságnak. A jelentések után gyakran párbeszéd indul a nemzeti hatóságok és az Európa Tanács között. Idén négyszer jártam Ukrajnában. Jövőre nem szándékozom négy alkalommal Magyarországra utazni, de nem zárom ki, hogy egy-egy ügynek utánajárok. Az első reakciók alapján az a benyomásom, hogy
a mostani jelentés fölött nem fognak elsiklani Magyarországon.