Csütörtökön az Európai Parlamentben (EP) vitáznak az emberi jogok helyzetéről Magyarországon. Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) két magyar civil egyesület, két nemzetközi szervezet, és a magyar kormány szóvivője tart beszédet.

Ők jönnek:

• MÓRA Veronika, igazgató, Ökotárs Alapítvány
• MONG Attila, az Atlatszo.hu szerkesztője
• Barbora CERNUSAKOVA, Amnesty lnternational
• Anne WEBER, az Európa Tanács emberi jogi biztosának tanácsadója
• KOVÁCS Zoltán, a magyar kormány nemzetközi szóvivője

Meghívást kapott még Fricz Tamás a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórumtól (CÖF), aki a hét elején lemondta a szereplést. „A CÖF vezetősége [...] úgy döntött, hogy nem kíván részt venni egy olyan meghallgatáson, ahol a résztvevők politikai összetétele torz és egyoldalú, a vita hangvétele és kimenetele pedig az Európai Unió jól ismert, kormányellenes kettős mércéje szerint zajlana le” – írták hétfői közleményükben.

Gál Kinga, a szervező LIBE bizottság fideszes alelnöke az EUrologusnak arról beszélt, hogy a Fidesz frakciója három, a kormánypárt véleményét képviselő előadóra tett javaslatot, míg a szakbizottság koordinátorainak szocialista–liberális–zöld többsége a két-két magyar és két külföldi felállást favorizálta. Ezt tartotta elfogadhatatlannak a Civil Összefogás Fórum.

A CÖF visszavonulásával valóban felborul az egyensúly, és Kovács Zoltán szóvivő egyedül vitatkozik majd a szerintük jogtalan hatósági vizsgálat alatt álló Ökotárssal és az Atlatszo.hu-val, valamint az Európa Tanács szakértőjével, akinek a főnöke egy hónappal ezelőtt kritikus jelentést tett közzé hazánkról. „Magyarországnak többet kellene tennie a média szabadságának biztosítása érdekében, fel kellene lépnie a széles körben elterjedt intolerancia és diszkrimináció ellen, valamint javítania kellene a bevándorlók emberi jogainak védelmét” – mondta decemberben a jelentést készítő emberi jogi biztos. Vele készült interjúnkat itt olvashatja.

Miért érdekli az EP-t Magyarország?

„Mint az Unió egyetlen választott intézménye, a Parlament nagyon komolyan veszi a szabadságjogok, az emberi jogok és a demokrácia védelmezőjeként betöltött szerepét mind Európában, mind azon túl” – írják az Európai Parlament bemutatkozó kiadványában. – Az EP szerepe „a polgárok uniós szintű képviselete és érdekeik érvényesítése az európai vezetők és az Unió intézményei felé.”

Ebben a szellemben hívnak meg szakértőket, civil szervezeteket, tagállami politikusokat, és bárki mást, akiről a választott képviselők úgy gondolják, hogy érdemes felhangosítani a véleményét.

Otthon kellene szóhoz engedni a civileket 

Egy ilyen vita általában „abba torkollik, hogy magyar politikusok egymást ütik, minimális külföldi jelenléttel – mondta az EUrologusnak Szanyi Tibor. A szocialista EP-képviselő nem tartja szerencsésnek, amikor az Európai Parlamentet a magyar politika kihelyezett csataterévé változtatják.

Elférünk az épületben, persze. De ez egy pótcselekvés

– mondta, és hozzátette: „ha segítséget kapunk kintről, akkor is otthon kell megvívni a csatákat.” Valódi segítségnek azt tartaná, ha az Európai Parlament egyértelműen megfogalmazná az európai értékeket, és ezek mellett következetesen kiállna. „Mindenütt védeni kell a szólásszabadságot – mondta. – amíg ez csak általános elvárás, addig csak jószolgálati beszédeket tarthat minden politikus.”

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció képviselője szerint is „egyrészt végzi a dolgát az EP, másrészt mégsem végzi el”, mert egy ilyen vitának nincs következménye. „Az Európai Parlament feladata, sok-sok egyéb mellett, hogy ellenőrizze: a tagállamokban rendben mennek-e a dolgok – mondta. – „Jelenleg pedig egy kormány van, aki érdemben szembemegy az európai értékekkel, ez a magyar kormány. Nincs vita a lengyel, a lett vagy a francia emberi jogokról, mert náluk nincsenek ilyen problémák” – mutatott rá. Ugyanakkor borzasztóan elkeseríti, hogy az EU nem tesz érdemi lépéseket a magyar polgárok védelméért. „Az Egyesült Államok, aki nincs is benne az EU-ban, az elmúlt hetekben többet tett azért, hogy fontos problémák a felszínre kerüljenek, mint az Európai Unió” – vélekedett.

Gál Kinga szerint nem lesz szó új témákról az eseményen. „Nagyobbrészt lejárt lemez, mert ugyanerről plenáris ülésen már vitáztak” – magyarázta (lásd keretes listánkat). Különösen annak a fényében érzi fölöslegesnek a rendezvényt, hogy az elmúlt időszakban sokat változott Európa. A párizsi terrortámadásra utalva elmondta: „A LIBE-nek nem álproblémákkal kellene foglalkoznia, hanem valódiakkal, és ezt a képviselő kollégáink is érzik.”