Békülnénk. De nem. Bekeményítünk. Nem feltétlenül. Elítéljük az oroszokat. Nem mind. Vagy mégis.

Ez nagyjából két hét rövid összefoglalása az EU közös külpolitikájában. Miközben  egyre elkeserítőbbek  a kelet-ukrajnai állapotok, szerencsétlenkedés kíséri az uniós erőfeszítéseket a helyzet megoldására.

Bemelegítésnek az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini skiccelt fel egy tervezetet, amely lazítani akart az orosz szankciókon. Mint kiderült, nem volt mindenki barátkozós kedvében: a Moszkvával szembeni keménykedés hívei balhézni kezdtek, miután a sajtóból tudták meg, mit tenne eléjük az EU közös kül- és biztonságpolitikájáért felelős biztosa.

...és akkor jöttek a görögök

Az igazi szerencsétlenkedés még csak ezután kezdődött. Csütörtökön ismét összeültek a külügyminiszterek az eldurvuló ukrán helyzet miatt. Ráhangolódásként közleményben ítélték el a mariupoli támadást, Oroszország szerepét is felemlegetve, és jelezték, hogy további lépések jöhetnek.

Aztán kiderült, hogy mégsem minden tagállam nevében ment ki a dokumentum. A frissen megalakult radikális baloldali görög kormány kijelentette, hogy erre nem bólintott rá. Az EUobserver szerint

A szankciók kérdése nem csak az EU-n, hanem a sokszínű görög kormánypárton, a Szirizán belüli törésvonalakat is felszínre hozta. A pénzügyminiszter szerint egyszerűen csak az volt a gond, hogy az ő beleegyezésüket nem kérték, míg az energiaügyi és a helyettes külügyminiszter magukat a szankciókat kifogásolta.

Csak sikerült megegyezni

Minden találgatás ellenére a görögök végül többé-kevésbé beálltak a sorba, mert a Tanács nem nagyon finomkodott a végkövetkeztetéseiben. Ugyanakkor nem hoztak új szankciókat, és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a BruxInfo szerint jelezte, hogy puhult a szöveg az eredetileg tervezetthez képest. Állítólag a britek akartak vétózni, ha nincsenek új korlátozó intézkedések.

A Tanács tudomásul vette „a bizonyítékát a folyamatos és növekvő támogatásnak, amelyet Oroszország nyújt a szeparatistáknak”, és felemlegette a Kreml felelősségét. Ezen kívül:

• felszólította Moszkvát, hogy ítélje el a szeparatisták akcióit, és vesse latba a befolyását „az ellenséges akciók haladéktalan befejezéséhez”,
• előkerült az a korábbi ötlet, hogy egy EU-s kommunikációs csapattal meg kellene próbálni ellensúlyozni az orosz propagandát,
• Moszkva a krími tatárok tévéadójának lerohanásáért is kapott fejmosást,
• 2015 szeptemberéig meghosszabbították az orosz személyekre és cégekre vonatkozó szankciókat. Február 9-én bővíthetik a listát.

Ukrajnától államigazgatási reformokat várnak. Szijjártó Péter elmondta: magyar javaslatra került be a szövegbe, hogy a reformoknál a nemzeti kisebbségek jogait is vegyék figyelembe.

Esetleges további, keményebb szankciókról a tagállamok vezetői egyezhetnek meg február 12-én vagy egy későbbi ülésükön. Legalábbis ha Alekszisz Ciprasz és a többi miniszterelnök is úgy akarja.