Börleszkké válik az EU külpolitikája?
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban - 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Újabb kínai–magyar együttműködés: összekapcsolják a keleti és a nyugati digitális fizetési rendszereket
- Oroszország és Kína drámai mértékben növeli nukleáris erejét, Trumpnak azonnal lépnie kell
- Előkerült egy videó arról, ahogy becsapódik a teherszállító repülőgép egy litván lakóházba
- Donald Trump máris megpecsételte az importáruk sorsát
- Szijjártó Péter Pekingből üzent, magyar közreműködéssel jöhet a mérföldkő
- Az Egyesült Államok szerint hamarosan tűzszünet jöhet a Közel-Keleten
- Saját állampolgárait is lehallgathatja az amerikai kormány
- Készülnek a legrosszabbra, Németországban elkezdték felmérni az óvóhelyeket
- Tízmilliókkal csábítják az ukrán frontra az orosz adósokat – aki túléli, tiszta lappal indul
- A buddhista királyságban épül meg a Tudatosság városa
Békülnénk. De nem. Bekeményítünk. Nem feltétlenül. Elítéljük az oroszokat. Nem mind. Vagy mégis.
Ez nagyjából két hét rövid összefoglalása az EU közös külpolitikájában. Miközben egyre elkeserítőbbek a kelet-ukrajnai állapotok, szerencsétlenkedés kíséri az uniós erőfeszítéseket a helyzet megoldására.
Bemelegítésnek az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini skiccelt fel egy tervezetet, amely lazítani akart az orosz szankciókon. Mint kiderült, nem volt mindenki barátkozós kedvében: a Moszkvával szembeni keménykedés hívei balhézni kezdtek, miután a sajtóból tudták meg, mit tenne eléjük az EU közös kül- és biztonságpolitikájáért felelős biztosa.
Így trollkodik a Kreml
Moszkva egy ügyes húzással repesztette tovább az EU egységét. Korábban bosszúból számos uniós élelmiszerfajtát kitiltott a saját piacáról, a disznóhúst pedig az afrikai sertéslázra hivatkozva zárta ki. Egy megszellőztetett levél szerint azonban a Kreml feloldaná a korlátozások egy részét: állítólag Magyarországnak is belengették az enyhítést, de például az oroszellenes baltiaknak és lengyeleknek nem.
A francia agrárminiszter, valamint az Európai Bizottság és a miniszteri Tanács soros elnöke, Lettország még abban is ellentmondásba keveredett, hogy egyáltalán létezik-e ilyen megállapodás. Tovább rontotta a helyzetet az ukrán harcok felerősödése, és a mariupoli rakétatámadás.
Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke kikelt a Twitteren: „A megbékélés megint csak arra biztatja az agresszort, hogy még súlyosabb erőszakos tetteket kövessen el. Ideje szigorítani a politikánkon” – írta. Később a szóvivőknek kellett puhítaniuk az üzeneten: mindez nem jelenti, hogy az EU feltétlenül bekeményítene a szankciókkal – jelentették ki.
...és akkor jöttek a görögök
Az igazi szerencsétlenkedés még csak ezután kezdődött. Csütörtökön ismét összeültek a külügyminiszterek az eldurvuló ukrán helyzet miatt. Ráhangolódásként közleményben ítélték el a mariupoli támadást, Oroszország szerepét is felemlegetve, és jelezték, hogy további lépések jöhetnek.
Aztán kiderült, hogy mégsem minden tagállam nevében ment ki a dokumentum. A frissen megalakult radikális baloldali görög kormány kijelentette, hogy erre nem bólintott rá. Az EUobserver szerint
A szankciók kérdése nem csak az EU-n, hanem a sokszínű görög kormánypárton, a Szirizán belüli törésvonalakat is felszínre hozta. A pénzügyminiszter szerint egyszerűen csak az volt a gond, hogy az ő beleegyezésüket nem kérték, míg az energiaügyi és a helyettes külügyminiszter magukat a szankciókat kifogásolta.
Csak sikerült megegyezni
Minden találgatás ellenére a görögök végül többé-kevésbé beálltak a sorba, mert a Tanács nem nagyon finomkodott a végkövetkeztetéseiben. Ugyanakkor nem hoztak új szankciókat, és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a BruxInfo szerint jelezte, hogy puhult a szöveg az eredetileg tervezetthez képest. Állítólag a britek akartak vétózni, ha nincsenek új korlátozó intézkedések.
A Tanács tudomásul vette „a bizonyítékát a folyamatos és növekvő támogatásnak, amelyet Oroszország nyújt a szeparatistáknak”, és felemlegette a Kreml felelősségét. Ezen kívül:
- felszólította Moszkvát, hogy ítélje el a szeparatisták akcióit, és vesse latba a befolyását „az ellenséges akciók haladéktalan befejezéséhez”,
- előkerült az a korábbi ötlet, hogy egy EU-s kommunikációs csapattal meg kellene próbálni ellensúlyozni az orosz propagandát,
- Moszkva a krími tatárok tévéadójának lerohanásáért is kapott fejmosást,
- 2015 szeptemberéig meghosszabbították az orosz személyekre és cégekre vonatkozó szankciókat. Február 9-én bővíthetik a listát.
Ukrajnától államigazgatási reformokat várnak. Szijjártó Péter elmondta: magyar javaslatra került be a szövegbe, hogy a reformoknál a nemzeti kisebbségek jogait is vegyék figyelembe.
Esetleges további, keményebb szankciókról a tagállamok vezetői egyezhetnek meg február 12-én vagy egy későbbi ülésükön. Legalábbis ha Alekszisz Ciprasz és a többi miniszterelnök is úgy akarja.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
