- Külföld
- Eurologus
- eu-csúcs
- brüsszel
- angela merkel
- francois hollande
- schengen
- ukrajna
- donaldtusk
- jean-claude juncker
Orbán válaszra sem méltatta a brüsszeli sajtót
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Észak-Koreára kilátást nyújtó kávézót nyitott a Starbucks
- Csalásra gyanakodnak, újraszámolják a román elnökválasztás szavazatait
- Okafogyott lett a munkájuk – hazatértek az albániai menekültközpontokból az olasz rendőrök és szociális gondozók
- Az Európai Parlament új állásfoglalásában nyomást gyakorol Magyarországra Ukrajna támogatásának ügyében
- Megszállhatja Ukrajnát a Nyugat, százezer békefenntartó érkezhet az országba
- A választás, ahol a pártok győzelem helyett egymást próbálják alulmúlni
- Georgia 2028-ig felfüggeszti a csatlakozási tárgyalások megkezdését az EU-val
- Németországban őrizetbe vettek egy fiatalkorú férfit, aki csőbombák előállítására készült
- Vlagyimir Putyin fél megnyomni a piros gombot
- Többezres tüntetések követték a romániai választások eredményét
Valahol az EUrologus is azonosulni tud Orbán Viktor hallgatásával, aki a csütörtöki informális uniós csúcstalálkozó végén faképnél hagyta a magyar sajtót, mondván:
nem nyilatkozom, mert reggel úgyis megyek a rádióba.
A láthatóan hullafáradt Donald Tusk elnök legsommásabb kijelentése is csak színt vitt a találkozó utáni sajtótájékoztatóba, amikor azt mondta: „Korlátozott a bizalmunk Putyin elnök jóhiszeműségét illetően.” Az orosz–ukrán béketárgyalások újabb köre kapcsán megköszönte nélkülözhetetlen törekvéseit François Holland francia elnöknek és Angela Merkel német kancellárnak. Utóbbiak egyenesen a minszki béketárgyalásról repültek a brüsszeli mítingre, mely ezért késve is kezdődött.
Tusk szerint amúgy az 1989 utáni európai béke forog kockán az ukrán–orosz harcok kapcsán, ezért a csúcson a legfontosabb megfogalmazott üzenet szerinte az volt: amennyiben a tűzszünetet nem tartják tiszteletben az oroszok, az uniós vezetők sem fognak hezitálni, és megteszik a szükséges lépéseket, ha kell.
Ennek ellenére az állam- és kormányfők nem döntöttek újabb orosz szankciókról, viszont jövő hétfőtől életbe lép egy szankciós lista, melyen 19 új név szerepel még korábbról.
Merkel kancellár a csúcs után azt mondta, ő egy föderális berendezkedést szorgalmazott Minszkben, mely azonban vörös posztónak hatott az ukránok szemében, ezért került a tűzszüneti megállapodásba a decentralizált kifejezés.
Ciprasz bemutatkozása Brüsszelben
A görög hitelprogram sorsáról nem született döntés. Jeroen Dijsselbloem, az euróövezet pénzügyminisztereit összefogó testület elnöke technikai tárgyalásokba kezd Görögországgal már holnap, hogy a jövő hétfői eurócsoport ülésre lefektessék egy új megállapodás alapjait. Van némi remény, hogy megegyeznek a mostani hitelprogram folytatásáról. Utóbbit Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök úgy kommentálta, hogy a görögök számára az uniós feltételek 70 százalékban elfogadhatóak, a kérdés, hogy a fennmaradó 30 százalékról sikerül-e közelíteni az álláspontokat.
Németország hajlandónak mutatkozik a kompromisszumra. Korábban már írtunk róla, hogy a gazdag EU-s országoknak nincs más választásuk: ha engedik csődbe menni Görögországot, annak a közös valuta, az euró látja kárát. A holland miniszterelnök, Mark Rutte kevésbé volt adakozó kedvében. „Európa eddig is nagyon sok pénzügyi segítséget nyújtott Görögországnak” – mondta. – Cserébe a görögöknek be kell tartaniuk a megegyezést.”
A görög kormányfő, Alekszisz Ciprasz az ülés végén győzedelmesen bejelentette, hogy a régi hitelfeltételeknek vége, és az EU–EKB–IMF trojkának is befellegzett.
Terror mumus és Schengen
A csúcstalálkozó harmadik nagyobb témáját a párizsi terrortámadások nyomán felmerült közös lépések adták. Juncker azonban lehűtötte a kedélyeket, és a sokat hangoztatott schengeni határvédelmi szabályok szigorítása helyett mindössze a meglévő lehetőségek maximális kihasználásáról beszélt. Az EB elnök szerint a kormányfők egyetértettek abban, hogy nem érdemes ujjal mutogatni a közös határvédelmi megállapodásra.
Eszerint a franciák kérése ellenére sem szigorít a schengeni határvédelem szabályozásán az Európai Tanács. Párizs azt szerette volna, ha a terrorelhárítás jegyében szigorúbb ellenőrzésen esnének át a schengeni határokat elhagyó uniós állampolgárok. A mostani törvényi keret szúrópróbaszerű kontrollra ad lehetőséget. A franciák ezt a kitételt cserélték volna rendszeres ellenőrzésre.