Egy hosszú és egy rövid idő alatt összehozott kudarc után péntek estére sikerült megegyeznie a görög pénzügyminiszternek a többi euróövezeti társával. Ezzel Görögország elkerülheti, hogy márciusban esetleg finanszírozhatatlanná váljon gazdasága.

Az elfogadott szöveg alapján négy hónappal meghosszabbíthatják a dél-európai ország február végén lejáró hitelprogramját. Az athéni kormánynak ezért cserébe nem kellene új megszorító intézkedéseket vállalnia, de olyan egyoldalú lépéseket sem tehet, mint a frissen kormányra került Sziriza kampányígéretei közt szereplő minimálbér megemelése.

Az ehhez hasonló ígéretek ugyanis szembe mennének az eddigi hitelprogram feltételeivel. De ami a leglényegesebb, hogy minden adósságát ki kell fizetnie Athénnek. Utóbbi bejelentésre erősödni kezdett az euró a dollárral szemben.

Ma megkezdtük azt a folyamatot, amely a görög hitelprogram sikeres meghosszabbításához vezethet

- nyilatkozta Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke. Görögországnak hétfőig kell elküldenie a részletes terveket arról, milyen reformokat vállal, és az „intézmények” (a feltételeket eddig is betartató EB-IMF-EKB „trojka”, amit a görögök kedvéért átkereszteltek) értékelik ezeket. Ha másnap kedvezően ítélik meg, azzal a program február végi lejárta előtt sikerülhet a hosszabbítás.

Legkésőbb április végéig kell végleges megállapodásra jutni a reformokról. A kiterjesztéssel elegendő időt ad magának Görögország egy új hosszabb távú program kitárgyalásához.

Szorít az idő

A görög pénzügyi mentőöv leeresztése az állam és a bankok becsődölésével fenyeget, ráadásul a hosszabbításhoz több euróövezeti tagállamban még parlamenti jóváhagyás is kellene. A betétesek ráadásul olyan rohamtempóban menekítik a pénzüket, hogy a görög bankok akár már jövő hét keddre bajba kerülhetnek – úgy, hogy hétfőn egyébként zárva lesznek. Ezért fontos, hogy az Európai Központi Bank segít nekik, de csak abban az esetben ha mondják fel a jelenlegi programban vállatakat.

Miután a január végén hatalomra került, szélsőbaloldali vezetésű athéni kormány február 16-án gyakorlatilag ultimátumot kapott, három nappal később hivatalosan is féléves hosszabbítást kért. A lépéssel nagyot engedett a korábbi álláspontjából, mert eddig elutasította a folytonosságot az előző programmal. Ennek ellenére ugyanazt a formulát használta, mint az előző kormány decemberben, amikor legutóbb hosszabbítottást kértek.

Berlin ettől nem hatódott meg, mert a kormányszóvivő szerint a görög kormány nem adta meg magát eléggé a levélben, és azzal próbálkozott, hogy csak a pénzt vigye, de a vele járó feltételeket ne vállalja. A német vezetésű kórusba több más ország, mint például Szlovákia is beszállt. Az Európai Bizottság elnöke kedvezően fogadta a levelet, de a testület német tagja, Günther Oettinger arról beszélt, hogy ez csak elterelés lehet, a görögök pedig úgy viselkednek, mint elefánt a porcelánboltban.