Mindenkinek van véleménye róla, de csak a DK szereti igazán. Mi az?
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Döntöttek a szerbek, új kormány alakult
- Moszkva terve félelmet kelt a Pentagonban, azonnali cselekvést sürgetnek
- Horvát kormányalakítás – népszavazást tartana a Híd párt a kisebbségi képviselők jogainak korlátozásáról
- Az Európai Unió elfogadhatatlannak tartja a külföldi ügynökökről szóló georgiai törvényjavaslatot
- Összeesküvés-elméletek szerint Soros György pénzeli az Izrael-ellenes tüntetéseket
- Felszámoltak egy telefonos csalásokat elkövető európai bűnszervezetet
- Tényleg Kína hozza tető alá a tűzszünetet a Hamásszal?
- Ismét ítéletidő csapott le Dubajra, járatokat töröltek
- Az Európai Bizottság vizsgálatot indított a Wizz Air és több más légitársaság ellen
- Botrány lett a CPAC Hungaryn elhangzott egyik beszédből, törölte a Youtube
Orbán pár hónapja azt mondta, emiatt tiltotta ki az Egyesült Államok Vida Ildikóékat, Mikola István pedig belebegtetett egy vétót, ha nem a Fidesz szája íze szerint alakulnak a tárgyalások. Az ellenzék szerint persze ez nem több, mint szájkarate: a kormány valójában úgy táncol, ahogy Merkel fütyül.
Miről van szó?
„Anakronisztikus, hogy a 21. században az európaiak és az amerikaiak még mindig vámokat vetnek ki egymás termékeire. Ezeket a vámokat mihamarabb és maradéktalanul el kell törölnünk” – szól az Európai Bizottság hivatalos álláspontja a tárgyalásokról. Mégsem akarnak minden európai terméket olyan könnyen adni, vagy ráengedni az európai termékekre az olcsó amerikai konkurenciát. „Nem lehet alku tárgya az élelmiszer-biztonság és az egészségvédelem, a szociális gondoskodás és a személyes adatok védelme, sem pedig kontinensünk kulturális sokfélesége” – szögezik le.
Persze túlzás lenne azt mondani, hogy csak a magyarok vannak kiakadva. A Magyar Természetvédők Szövetségének felfújható trójai falova (amely arra hivatott felhívni a figyelmet, hogy a szépen hangzó szabadkereskedelem címszó mögött igazából csak a nagytőke előretörésének eszközét kell látnunk) már Brüsszelben, a Schuman téren is megmutatta magát,
„Ha ki akarjuk aknázni a hatalmas amerikai piaccal kialakítható szabadkereskedelmi partnerségben rejlő lehetőségeket, akkor nem védhetünk meg többé minden kolbászt, és minden sajtot, mint hazai specialitást” – mondta az év elején Christian Schmidt német mezőgazdasági miniszter, mire teljesen elszabadultak az indulatok. Mostantól tehát a bajor sörök és a nürnbergi sült kolbász helyét átveszik az olcsó amerikai utánzatok? – kérdezték maguktól azóta a németek. És nem örülnek. „Ha Nürnberg, Thüringia vagy Fekete-erdő van a címkén, akkor annak is kell benne lennie” – reagált erre Renate Künast zöld-párti képviselő.
Ami ennél is komolyabb aggály, az a génmódosított organizmusok lehetséges elterjedése Európában. Mikola István is ezek miatt mondta, hogy akár a magyar vétó sincs kizárva. Hiszen a tagállamoknak is ratifikálniuk kell a TTIP-et. Szájer József, a Fidesz EP-képviselője ennél óvatosabb volt. Megkeresésünkre azt válaszolta, végleges álláspontot csak akkor tud kialakítani, ha valóban megvalósul a Bizottság részéről ígért átláthatóság, és szélesebb körben rendelkezésre áll a szükséges információ. Hozzátette: Magyarország és az EU számára is fontos kérdés, mit hoz a TTIP az agráripari termékek és a GMO-k témakörében, de jelenleg még sok a nyitott kérdés, így „nehezen mondható meg, hogy milyen hatással lenne Magyarországra a megállapodás megkötése.”
Ki leszünk szolgáltatva az amerikai nagyvállalatoknak?
Az MSZP-s Szanyi Tibor ennél lazábban beszélt. Azt mondta, nem tudunk még semmit, de nem kell aggódni, a Bizottságnak elég komoly álláspontja van a GMO-k terén, és nem fogja hagyni magát. Persze nem ártana szerinte, ha azt se hagynánk, hogy az óceán túloldaláról pereljenek európai államokat a nagyvállalatok, ha valami nem tetszik nekik. A befektetők és államok közötti viták rendezésére javasolt mechanizmus (ISDS – investor-state dispute settlement) a jelenlegi formájában ugyanis pontosan ezt sejteti. Azzal kapcsolatban, hogy titokban mentek eddig a tárgyalások, azt mondja: nem olyan nagy probléma, hiszen az ilyen egyezmények tele vannak az elején még felesleges dolgokkal, amelyeket az Európai Parlament és a tagállami parlamentek majd „kidobálnak” belőle. Összességében úgy gondolja: nagyon messze van még a TTIP megvalósulása.
Szanyihoz hasonlókat nyilatkozott a hvg.hu-nak nemrég Jacob Funk Kirkegaard washingtoni gazdasági elemző is, aki azt mondta:
ez a tárgyalás olyan mint a póker, egyik oldal sem akarja megmutatni a másiknak, hogy milyen lapok vannak a kezében.
Szóval úgy próbál Amerika és Európa is játszani, hogy lehetőleg kevesebbet kelljen feladnia, mint a másiknak. Ez nem újdonság, általában a nagyobb kereskedelmi szerződéseket így tárgyalják.”
Az EU-s tagállami kormányok azt sérelmezik, hogy az Európai Bizottság nem ad ki elég információt a tárgyalások menetéről. Úgy gondolják, hogy a Bizottság igyekszik kihagyni a konzultációból a tagállami parlamenteket is, nyilván azért, hogy minél kevesebb ellenállással kelljen számolnia a tárgyalások során. Ezzel viszont az EU-s főtárgyaló támadási felületet kínál maga ellen a tagállami kormányok, például Magyarország részéről, akik könnyen azt mondhatják, hogy rájuk erőltetik az amerikai és a brüsszeli követeléseket.
A transzparencia hiánya Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének sem tetszik. „Zárt ajtók mögött még a világbékéről sem szabadna tárgyalni” – mondja.
A DK-nak viszont tetszik
„Mi támogatjuk. A DK-n kívül más nem mondja ezt Magyarországon” – magyarázta Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke és EP-képviselője, mit gondol a TTIP-ről. Mint mondja, Európa évek óta képtelen kijönni a válságból, ez pedig egy piaci alapon működő megoldás lenne, olyan, ami jó Magyarországnak és jó Európa egészének is. Szerinte nálunk elsősorban a gyógyszeripar és az autóipar nyerhet vele. Uniós szinten pedig úgy gondolja, hogy az árak csökkenése miatt körülbelül ötszáz euróval többet takaríthatna meg egy átlagos háztartás, mint korábban.
Hozzátette: bár csak hét fordulón vagyunk még túl eddig, már idén le lehetne zárni a tárgyalást, mert Amerika számára is nagyon fontos, hogy ez meglegyen.
A hvg.hu-nak nyilatkozó Kirkegaard viszont legalább három évet jósolt, akárcsak az EUrologus brüsszeli forrása, aki azt mondta, ebből az egészből még évekig nem lesz semmi, hiszen a kanadaikkal is kb. 5 évig tartott, mire végeztek. Az USA számára ráadásul jelenleg fontosabbak a csendes-óceáni szabadkereskedelmi tárgyalások. Ha lehet hinni az óceán túloldaláról érkező pletykáknak, először azt szeretnék lezárni.
Molnár szerint Európában csak az energiaigényes és munkaerő-igényes iparágak láthatnák valamennyi kárát a partnerségnek, de azok Magyarországon már kevésbé vannak jelen. Molnárt az sem zavarja, hogy a TTIP elfogadása után a cégeknek több lehetőségük lesz fellépni egyes kormányok lépései ellen. „Ez nem rossz” – mondja.
Molnár azt is elmondta, hogy szerinte
alaptalan az a „kormányzati kamu”, hogy a TTIP csak arról szólna, hogy Amerika Európára akarná tukmálni ezáltal az általa kitermelt gázt és olajat.
Mind mondja, Amerika önellátásra törekszik, az ottani közvélemény is idegenkedik az energiaexporttól, és ha még meg is változna ez a hozzáállás, legnagyobb valószínűséggel Ázsia vásárolná fel ezeket az energiahordozókat, hisz ott nagyobb a kereslet. Véleménye szerint a kormány pillanatnyilag csak kommunikációs célból támadja a partnerséget, még ha nem is tetszik Orbánéknak a TTIP, végül meg fogják szavazni, hiszen a jelenlegi magyar kormánynak csak a németek álláspontja számít, hivatalos álláspontjuk pedig mindig ugyanaz, mint Angela Merkeléké.
A zöldeknek semmi sem tetszik benne
Jávor Benedek viszont kifejezetten ellenzi az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi partnerséget. Mint mondja: nagyon keveset tudunk még arról, pontosan miről is fog szólni a partnerség, és milyen hatásai lesznek, pillanatnyilag egymásnak is ellentmondó tanulmányok születtek róla. „Van olyan, amelyik 1,3 százalékos GDP növekedést ígér, de olyan is, amelyik szerint 0,8 százalékos GDP csökkenés a valószínűbb. Ha átlagolunk, akkor az nem sokkal több nullánál.” Azt viszont már most is látni, hogy túl sok az egyéb negatív hatás. Jávor úgy gondolja,
Az ráadásul csupán az egyik veszély, hogy csökkenhet a biztonság szintje Európában, de az talán még rosszabb, hogy egy ilyen szerződés megkötné az európai jogalkotók kezét, és a kereskedelmi partnerség értelmében képtelenek lennének a jövőben előremutató szabályokat hozni – csak ha abban a (rendszerint jóval Európa mögött kullogó) amerikaiak is egyetértenek.
Nem lesz belőle semmi
Jávor szerint ugyanakkor komoly esély van rá, hogy a partnerség soha nem fog megvalósulni, hiszen azt „át kell verni még az Európai Tanácson, majd a tagállamoknak is ratifikálniuk kell.” Mivel több tagállamnak is lehet majd ellenvetése, esélyes, hogy annyira felhígul idővel a szöveg, hogy már nem is lesz értelme megkötni.
Végül a Európai Parlament kereskedelmi szakbizottsága kedden hasonló aggályokat fogalmazott meg. „Úgy látszik, hogy az EU-nak és az USA-nak nyolc tárgyalási forduló és 18 hónapnyi alkudozás után sem sikerült lényeges ügyekben megegyezniük, és sehol nem értek el áttörést” – olvasható a szakbizottság közleményében. „Félő, hogy a megegyezés a végső formájában sokkal kevesebb területet foglal majd magában, mint a Parlament eredetileg szerette volna” – teszik hozzá.