Németországban idén január elsején bevezették a minimálbért. Egy új szabályozás a Németországon áthaladó tranzitforgalomra is kiterjeszti a kötelező minimum órabért, ami viszont a közép-kelet-európai fuvarozókra túl nagy terhet ró. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) román, lengyel, cseh és litván érdekképviseleti szervekkel összefogva tiltakozik. Szerdán délután az Európai Parlament előtt tüntettek az intézkedés ellen, ahol aznap folyt vita az új szabályokról.

„8 euró 50-et, durván számolva 2700 forintos órabért énszerintem semelyik árufuvarozó sem tud kitermelni ebben a formában – mondja egy fuvarozó. – Ez munkavállalónként nagyjából százezer forintos plusz terhet jelentene. Ezzel a gépkocsivezetőnek nem lesz több jövedelme, csak a munkavállaló adóterhe nő meg.”

Csányi Gábor, a Fuvarozók Egyesületének nemzetközi titkára kiemelte, hogy nemcsak a minimálbér szintjével van probléma. A szabályozás nem határozza meg egyértelműen, mi számít bele a munkabérbe, és pontosan hogyan mérjék a munkaidőt, mutatott rá.

Protekcionisták vagy csak jót akarnak?

Az európai parlamenti képviselők megosztottak voltak a kérdésben a szerda esti vitán. Egyesek a szociális dömping ellen szólaltak föl: úgy gondolják, hogy ha egységes minimálbért vezetnének be Európában, akkor egyes országok magas szociális kiadásai és fizetései nem kényszerítenék arra a vállalatokat, hogy termelésüket, szolgáltatásaikat olcsóbb ország munkaerejével biztosítsák. A mindenkire egységesen vonatkozó minimálbér a tisztességes versenynek is használ, érveltek.

„Ennek lenne egy olyan hatása, hogy szeretnék elérni, hogy a kelet-európai fuvarozók is ugyanolyan díjon fuvarozzanak, mint a nyugatiak, de ezt nem tudjuk elérni. Évek kell, hogy elteljenek, hogy ilyen szintre fölhúzzák a fuvardíjat, de ez egyelőre álom!” – szól a fuvarozók érvelése.

Ha föl tudnák húzni az árat, a fenét nem zavarná ez a plusz pénz, sőt!

Most tudunk 400-450 ezer forintos fizetést adni, a másik oldalon meg másfélszer annyit. A mi fuvardíjunkból ezt nem tudjuk kitermelni” – mondják.

Mások szerint a Németországon áthaladó fuvarozókra kényszerített nemzeti minimumbér megakadályozza az áruk szabad áramlását, ez pedig ellentétes az egységes európai piac és a szubszidiaritás elvével (amely meghatározza, hogy a tagállamok megosztott felelőssége alá tartozó területeken egyes döntéseket európai, nemzeti vagy helyi szinten kell meghozni), hiszen további költségeket és adminisztratív feladatokat ró más uniós tagország fuvarozócégeire.

Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője már decemberben írásbeli választ igénylő kérdést intézett az Európai Bizottsághoz, melyben az iránt érdeklődött, hogy ez a német rendelkezés nem mond-e ellent az EU szabadságjogainak illetve nem fékezi-e a szabad versenyt az Unión belül. Válaszában a Bizottság rámutatott: Németország a 22-ik tagállam, amely bevezette a minimálbért jogrendjébe és ez összhangban van a Bizottság által támogatott szociális politikával.

Az Európai Bizottság elemzi a német lépést és annak hatását. Hogy egyáltalán elindították a vizsgálatot, az azt mutatja, hogy komoly kételyeket támasztanak a jogszerűségével kapcsolatban. 

Hol aludjon a sofőr?

A belgák kezdték el, aztán a franciák is csatlakoztak ahhoz a gyakorlathoz, hogy a gépkocsivezetők a kötelező 45 órás pihenőidejüket nem tölthetik a gépjárművön belül, egy szociális intézkedés értelmében, magyarázták a tüntetők. „Se a sofőrök nem szeretik ezt, sem mi, a gazdák, mert érték lehet az autóban.”

Úgy tudjuk, 3-4000 eurós büntetést vetnek ki, ha valaki a gépkocsijában tölti a pihenőidőt. Magyar sofőrt is büntettek már meg így.

Főnök, én nem hagyom itt az autót, rakomány van benne

– emlékezett vissza egy fuvarozó egy telefonbeszélgetésre a sofőrjével. „Súlyos fosztogatási, kirablási manőverek vannak, még akkor is, ha ott alszik a sofőr. Nincs az a biztosító, aki ezt felvállalja, ha mondjuk tele van áruval egy magára hagyott parkoló” – magyarázza.

„Egy magára hagyott autó konkrétan ki van téve annak, hogy belemásszanak az illegális bevándorlók, és utána ez kockáztathatja a sofőrnek a testi épségét” – figyelmeztet egy másik tüntető.

„A másik probléma: milyen szállodába menjen? – mutat rá. – „Nem tudtam olyan helyre küldeni a gépkocsivezetőmet, hogy a szállás környékén meg tudjon állni. A szálloda az országúttól 10-15 km-re van. Hogyan oldjam meg, hogy elmenjen? A franciáknak ki kellene építeni olyan parkolóhelyeket, olyan sűrűn, hogy meg tudjuk oldani a szállást.”

A brüsszeli tüntetés már a sokadik a sorban. A fuvarozók szervezetei több európai nagyvárosban is demonstráltak az intézkedések ellen, amelyek szerintük kifejezetten a kelet-európai vállalkozók kárára hoztak, hogy kiszorítsák őket a piacról. A következő hetekben kiderül, hogy az Európai Bizottság egyetért-e az értelmezésükkel.