A vádak

A Google-t a versenytársak nyomták fel a Bizottságnál, arra hivatkozva, hogy a cég piaci erőfölényét kihasználva tisztességtelen feltételeket diktál a konkurenciának. Európában szinte minden országban 10-ből 9 ember a Google-t használja keresőként.

A keresőcég az utóbbi években speciális szolgáltatásokat épített be a keresőjébe, amelyek egyes termék- vagy szolgáltatáskategóriákban részletesebb találatokat mutatnak, mint az egyszerű Google találati oldal.

Ha például repülőjegyet keresünk, akkor nem a repülőjegy kereső oldalakra mutató link fog megjelenni a találati lista tetején, hanem a Google saját repülőjegy-keresőjének találatai. Ugyanez igaz a csomó más szolgáltatásra, és hamarosan ugyanilyen kiemelt ajánlatokat láthatunk, ha bizonyos termékekre (pl. laptop, fényképező, kávéfőző) keresünk rá. A Google a saját termékeit teszi előre, illetve azokat a termékeket emeli ki, amelyek elhelyezéséért a versenytársak a legtöbbet fizették – melynek okán egy ideje rebesgetik, hogy retorziókkal kell szembenéznie a keresőóriásnak

Az Európai Bizottság szerint ez ellenkezik a szabad verseny szabályaival, a Google ugyanis hatalmas piaci erőfölényt élvez az általános keresések terén, amit arra használ, hogy más területeken, így az elektronikus kereskedelemben, az online repülőjegy, vagy szállásfoglalások terén a saját termékeit, illetve szolgáltatásait részesítse előnyben. A Bizottság szerint tehát nem az a probléma, hogy a Google lényegében egyedül maradt a keresőpiacon, ugyanis ez a cég innovációinak és fejlesztéseinek köszönhető.

Reagálásában a keresőcég a termék- vagy szolgáltatáskategóriákban alkalmazott részletes keresőit érintő vádakat nem látja megalapozottnak, melyet szerintük a szaksajtóban megjelent írások és statisztikák is alátámasztanak.

ami éppúgy igaz a repülőjegy keresésekre, mint a hírek keresésére vagy a webáruházak kínálatában való böngészésre. Külön felhívják továbbá a figyelmet arra, hogy a felhasználók egyre inkább hagyatkoznak a szociális médiára ha arról döntenek, mit egyenek, milyen mozifilmet nézzenek meg vagy milyen tárgyakat vegyenek otthonukba vagyis nem igaz, hogy a fogyasztók egyre inkább rá vannak kényszerítve a Google világ használatára. Végül hozzáteszik, készek érvekkel és számokkal megvédeni álláspontjukat az EB előtt.

Android

A Bizottság a Google saját fejlesztésű operációs rendszerével kapcsolat emellett külön vizsgálatokat kezedményez a mai nappal. Az Android sikere nagyrészt annak köszönhető, hogy egy csomó készülékgyártó ingyenesen megkapta az operációs rendszert, így annak fejlesztésével nem kellett bajlódnia. Viszont úgy tűnik, hogy a Google cserébe azt is elvárta, hogy a gyártók a Google saját applikációit telepítsék a mobilokra, és kizárta, hogy a gyártók saját, vagy más által fejlesztett böngészőt, zenelejátszót, navigációs szoftvert, stb. telepítsenek. Ez a vizsgálat sokban hasonlít a Microsoft elleni perre, amely több mint egy milliárd eurós bírsággal végződött a redmondi szoftvercég számára.

Az Androidra vonatkozó vádakra reagálva az Android fejlesztési alelnöke, Hiroshi Lockheimer kijelentette, szerintük a mobil operációs rendszerük éppen abból a frusztrációból született, hogy a különböző újabb és újabb mobilkészülékekre külön operációs rendszereket vagy azok verzióit kellett írni.

Ezzel szemben ma jelentős részben az Androidnak köszönhetően bárki számára hozzáférhető nyílt forráskódú, ingyenes mobil operációs rendszerük, melynek nyomán soha nem látott léptékben fejlődik az okostelefon piac beleértve a készülékekre írt appok piacát is. A Google szerint az EB a partner megállapodásaikról tett fel kérdéseket, melyek kapcsán szerintük a legfontosabb, hogy noha alapból Google termékeket kínálnak az okostelefon környezetben, de azok szabadon megálaszthatóak. Hozzáteszik azt is, hogy egyes androidos készülékeken alapból fent vannak nem Google appok is, mint a Facebook mobilappja vagy a Microsoft szoftverek. A fejlesztési alelnök azzal zárja sorait, hogy a Google örömmel néz a felmerült kérések megvitatása elé a EB-vel a következő hónapokban.

Mik a kilátások?

Ma csak az derült ki, hogy az Európai Bizottság nem fogadja el a Google által tett ajánlatot a problémák rendezésére. A cég most lehetőséget kap, hogy betekintsen az EU által gyűjtött bizonyítékokba, és önként is rendezheti a helyzetet a következő 10 hétben. Ha viszont ezt nem teszi meg, akkor néhány hónapon belül a Bizottság saját hatáskörben döntést hozhat, amelyben megtilthatja a Google-nek a fent leírt gyakorlatokat és egyben a versenyszabályok megszegésével okozott károkért tetemes bírságot is kiszabhat a cégre. A bírság mértéke a szabálysértés súlyához és az érintett vállalat globális bevételeihez igazodik, a Google esetében simán meghaladhatja az egymilliárd eurót.