Az EU új, 315 milliárd eurósra becsült befektetési csomagjának népszerűsítésére érkezett április 17-én Budapestre Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke.

Szijjártó Péter ebből a csomagból építtetné meg az új gázvezetéket, amely Oroszországból szállítana földgázt Közép-Európába. A biztosnak még vannak fenntartásai a projekttel kapcsolatban.

Uniós matek: 8+8+5=315

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök még a megválasztása előtt állt elő az ötlettel, hogy hozzanak létre egy 300 milliárd eurós alapot, ami segít kirángatni az EU gazdaságát a válságból. Ebből végül 315 milliárd lett három évre, de csak némi pénzügyi bűvészkedés árán. Az Európai Unió ugyanis csak nyolcmilliárdot áll a saját költségvetési tartalékából. További nyolcmilliárd eurót garanciaként nyújtanak, és plusz ötmilliárd jön az Európai Beruházási Bank (EIB) hiteléből. Így áll össze a 21 milliárd eurós „Európai Stratégiai Beruházási Alap” (EFSI).

Ezt az egészet felszorozták 15-tel, mondván, hogy áttételesen nagyjából ilyen nagyságrendben fog magánpénzeket vonzani a csomag. Jyrki Katainen elismerte, hogy egyesek megkérdőjelezik, mégis hogyan jönne majd ki ez az eredmény, de azzal érvelt, hogy az EIB tapasztalatai alapján akár nagyobb szorzó is elérhető.

A pénz egyébként csak az egyik lába a programnak. A második egy olyan projektlista, amely segít, hogy a magántőke megtalálja ezeket a terveket. Jyrki Katainen hangsúlyozta, hogy ezek akár közpénzek nélkül is megvalósulhatnak, vagyis elvben nem feltétlenül ezeket fogják támogatni az alapból. Jyrki Katainen a harmadik elemet, a belső piac elmélyítését tartotta a legfontosabbnak. Az egységes digitális és tőkepiac mellett az energiauniót emelte ki.

Ebből pénzelnénk a pót-Déli Áramlatot

De mit jelent ez a lehetőség Magyarországnak? Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három kategóriát jelölt meg, ahol hazánk benevez az alap forrásaiért induló összuniós versenybe: az energetikát, a digitális technológiákat és a közlekedést. Főleg az elsőről beszélt, mert úgy látta, „az energiabiztonság most a legforróbb téma Közép-Európában”. Fontosnak tartott egy olyan nagy beruházást, „amely a regionális elosztó szerepbe kerülő Törökországból a Nyugat-Balkánon keresztül érzékelhetően nagy mennyiségben tudja Európába szállítani a gázt”.

Másfél héttel korábban épp egy ilyen vezetékről egyezkedett szerb, macedón és görög kollégájával. Ez a Déli Áramlat nevű orosz tervet pótolná, ami a Fekete-tenger alatt és Bulgárián át vitt volna gázt Magyarországon keresztül Ausztriába, szépen megkerülve a mostani fő ellátási útvonalat, Ukrajnát. Csakhogy mindezt olyan konstrukcióban képzelték el, ami nem felelt meg az európai uniós szabályoknak, ezért Szófia húzódozott, az EU pedig újra akarta tárgyaltatni a tagállamok által kötött szerződéseket. Moszkvának végül elfogyott a türelme, és bejelentette: építenek a görög-török határig egy vezetéket, onnan meg vigye el az EU a gázt, ahogy tudja. Mindenesetre azzal fenyegetőznek, hogy 2019-re le fogják zárni az ukrajnai útvonalat.

Ha ezzel nem csak blöffölnek, akkor megfosztanák a velük kvázi-háborúban álló országot a tranzitdíjaktól, ugyanakkor alternatíva híján a Balkán és többek között Magyarország ellátásában is nagy gondok lennének.

Katainen visszadobta a labdát

Szijjártó Pétert annyira foglalkoztatta az energiabiztonság, hogy a fórumon maga is megkérdezte róla Jyrki Katainent.

Az alelnök a válaszában finoman azzal kontrázott a balkáni vezeték tervére, hogy „túl sok ország függ egy beszállítótól” (azon keresztül ugyanúgy orosz gázt kapnánk, mint most Ukrajnán át). Inkább a szomszédos országok összekötését, az újfajta bioüzemanyagokat és az energiahatékonyság növelését emelte ki.