A miniszterelnök Nyugat- és Kelet-Európa közötti kulturális-történelmi különbségekkel magyarázta a bevándorlás körül mostanában kialakult európai vitát. Azokra az országokra hagyná a bevándorlók befogadását, és az ezzel járó társadalmi feszültségek kezelését, akiknek már van erről történelmi tapasztalatuk. Úgy gondolja, ezeknek az államoknak nem probléma az Európán kívüliek befogadása. Magyarországot pedig homogénnek szeretné megtartani.

"Tudomásul kell venni, hogy kétfajta országcsoport létezik az Európai Unióban" - mondta a miniszterelnök kedden délután Strasbourgban. - "Vannak a volt gyarmattartó országok, és azok, akik sosem voltak gyarmattartók, és ezért kulturálisan is másképpen viszonyulnak a bevándorlás kérdéséhez. Meg kell értenünk azokat az országokat, akiknek ez nem probléma. Hiszen, mint volt gyarmattartók, mindig is ismerték azt a birodalmi gondolkodásmódot, hogy a gyarmatosított országokból nagyobb néptömegek érkeztek hozzájuk. Erre fel vannak készülve, ezzel együtt élnek, ennek megvan a kultúrája náluk. Magyarország sosem volt ilyen ország, nem is lesz ilyen ország."

A ma esti vitán az Európai Parlamentben egy olyan politikai folyamatot szeretne elindítani, mondta, amelynek a végén a magyarok mondhatnák meg, "hogy legyenek-e Magyarországon bevándorlók vagy nem." Tisztán tagállami hatáskörben szabályozná a bevándorlást és a menekültkérdést. Ahogyan tulajdonképpen ez most is történik.

Történelmi eszmefuttatását egy olyan kijelentéssel zárta, amelynek fényében Magyarország eddigi történelme, az Osztrák-Magyar Monarchia bukása és Trianon érdekes megvilágításba kerül. Az ország huszadik század eleji szétszakadása is fájó magyarázatot nyer a miniszterelnök szavaiból. A bevándorlókkal kapcsolatos társadalmi feszültségekről ugyanis ezt mondta:

"Meg vagyok arról győződve, hogy mivel nekünk, magyaroknak az ilyen konfliktusok kezelésére való képességeink nem fejlődtek ki, mert mi sohasem voltunk multikulturális társadalom, mi sohasem fogadtunk be a gyarmatainkról érkezett bevándorlókat, ezért a közép-európai térségben a bajok még annál is nagyobbak lennének, mint amit most sok nyugat-európai országban látunk."

"Mi értéknek tekintjük azt, hogy Magyarország egy homogén ország, kultúrájában, gondolkodásmódjában, civilizációs szokásaiban meglehetősen homogén képet mutat. Szerintünk ez egy érték, és nem is szeretnénk ezt föláldozni. De nem akarjuk elvitatni azoknak az országoknak a jogát sem a bevándorlók befogadásához, akik egyébként ehhez hozzászoktak, és így akarják megoldani a problémáikat" - fejezte be.

Mi döntsünk a halálbüntetésről

A halálbüntetés kapcsán azt nyilatkozta, hogy a nemzetközi egyezmények, amelyek ezt a büntetési formát tiltják, nem isteni kinyilatkoztatásból születtek, hanem emberi alkotások. Szívesen látna egy olyan változást az európai közjogban, amely a halálbüntetés kérdését is visszaadja nemzeti hatáskörbe. "De ma nem ott van, azt először vissza kell szerezni" - tette világossá.