Az Európai Bizottság (EB) szerdán számokba öntötte a két héttel korábbi javaslatát arról, hogy az összes EU-s tagállamnak ki kellene vennie a részét a földközi-tengeri menekültáradat kezeléséből. A délben közzétett kulcsok alapján Magyarország a következő két évben 496 menedékkérő ügyét vállalná át Olaszországtól, 331-et Görögországtól, és 307-et fogadna be EU-n kívüli menekülttáborokból.

Összesen hatvanezer ember áthelyezéséről és áttelepítéséről van szó. Úgy számolták ki, hogy melyik tagállamnak hány menedékkérőről kell gondoskodnia, hogy figyelembe vették a nemzeti össztermék nagyságát, a lakosság számát, a munkanélküliséget, és hogy korábban hányan igényeltek menekültstátuszt a befogadó országban.

Áthelyezés

Az Olaszországba és Görögországba érkező menedékkérők közül csak olyanok vehetnek részt az áthelyezési programban, akik esetében „világos, hogy nemzetközi védelemre szorulnak” – a Bizottság megfogalmazása szerint – vagyis, nagy valószínűséggel nem „gazdasági bevándorlók”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak szírai és eritreai menedékkérőket helyeznének át más tagországokba, ahol aztán lefolytatnák a vizsgálatot, hogy jogos-e a kérelmük. Összesen negyvenezer emberről van szó, 2,07 százalékuk jutna Magyarországra.

Olaszországban majdnem háromszor annyi tiltott határátlépést regisztráltak tavaly, mint 2013-ban, Görogországban pedig másfélszer annyit. Ezzel a két mediterrán országban történik a tiltott határátlépések 79 százaléka az Európai Unióban, a Bizottság adatai szerint. Ezért az EB azt javasolja, hogy az EU-s Miniszterek Tanácsa hirdessen menekültügyi szükséghelyzetet, és támogassa az elosztási kvótákat.

240 millió euróval támogatná az EU a kétéves áthelyezési programot. Minden menedékkérő után hatezer eurós támogatást kapna az őt befogadó EU-s tagállam a közös büdzséből.

Az unió javaslattevő testülete elismeri, hogy a nyugat-balkáni határ, így Magyarország is jelentős bevándorlási hullámnak van kitéve, de szerdai közleményében kiemeli, hogy az innen érkező bevándorlók több mint fele koszovói, és többségük általában nem jogosult nemzetközi védelemre. A Bizottság mindazonáltal készen áll arra, hogy az EU más országaira is kiterjesszen egy ilyen elosztó-mechanizmust, amennyiben a mostanihoz hasonló szükséghelyzet állna elő – állítják.

Áttelepítés

Ezen kívül további húszezer menedékkérrő betelepítését is javasolja a Bizottság a háborús gócpontok közelében lévő menekülttáborokból, például Törökországból, Jordániából és Libanonból. Erre vonatkozik Magyarország 1,53 százalékos kvótája, amelynek értelmében 307 menedékkérőt fogadna be a következő két évben. Ezt a programot az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának kérésére, és velük együttműködésben bonyolítaná le az EU. Az uniós költségvetésből 50 millió eurót szánnának a projektre. A tagállamokban jelenleg is futnak áttelepítési programok, önkéntes alapon. Magyarországnak is van ilyen programja: ennek keretében 10 menedékkérőt telepítettek át tavaly hazánkba az EB adatai alapján.

Kemény vita várható

A Bizottság javaslata kemény ellenállásra számíthat a Miniszterek Tanácsában, ahol Orbán Viktor az ötlet egyik leghangosabb ellenzője. Korábban írtunk róla, hogy a kormányfő éles kritikája („őrült ötletnek” nevezte a kvótarendszert) egy tárgyalási stratégia része lehet, hogy a magyar hatóságok szigorúbban járhassanak el a Magyarország területére lépő menedékkérőkkel szemben. Ha sikerült egy blokkoló kisebbséget összeverbuválni a Tanácsban, megbukik a Bizottság előterjesztése.

A június 25-26-i Európai Tanácson az EU-s államfők és kormányfők mondják majd ki a végső szót a tervekről. Addig megy majd a vita, és addig csak javaslat marad a kvótarendszer.