Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter találkozott kedden az Európai Bizottság (EB) regionális politikáért felelős főigazgatójával, Walter Deffaa-val. A miniszter arról számolt be, hogy a kormány kész engedményeket tenni az Európai Unió végrehajtó testületének, hogy még idén felszabadulhasson az a nagyjából 663 milliárd forintnyi összeg, amelyet az EB a 2007-2013-as fejlesztési ciklusból korábban felfüggesztett a magyar programok hiányosságai és szabálytalanságai miatt. Lázár szerint már júniusban megegyezhetnek.

A gazdaságfejlesztési operatív programban, a környezetvédelmi fejlesztési programban és a társadalmi fölzárkóztatással kapcsolatos programban tartják vissza jelenleg a kifizetéseket. Áprilisban az EUrologus is úgy értesült, hogy mindkét félben megvan a hajlandóság, hogy minél hamarabb rendezzék az ügyet. Jelenleg arról tárgyalnak, hogy mekkora összeget hajlandó „büntetésként”, vagy hivatalos nevén korrekcióként fizetni a kormány a szabálytalanságok miatt. Ha megegyeznek, a korrekció összegét más pályázatokba visszaforgathatják. Lázár János kedden délután azt mondta: „a magyar kormány kész elfogadni az Európai Bizottság javaslatát a korrekciók nagyságrendjére még akkor is, hogyha ez a mi korrekciós javaslatunknak a fölülvizsgálatával jár. Ha nem találunk közös nevezőt a számokban, akkor elfogadjuk az EB döntését, annak érdekében, hogy ez az összeg minél hamarabb a magyar költségvetésben jóváírása kerüljön.” A miniszter elmondása alapján ezek az összegek a pályázati kiírások 2 és 10 százaléka között mozognak.

Az „aszfaltügyben” a kormány erősebben védi az álláspontját, de ott is kész a kompromisszumra. Tavaly decemberben írtunk róla, hogy az Európai Bizottság szerint a magyar kormány trükközött az elmúlt évek útépítéseinél, és túl szigorú szabályozással kizárt a versenyből több érdeklődő útépítő vállalatot. Háromszázmillió eurós korrekciót kértek, amit a kormány akkor élből visszautasított. Mostanra engedékenyebb hangvételre váltottak. „Az aszfaltügyben a kormány mérlegeli, hogy elfogadja-e az Európai Bizottság korrekciós javaslatát – mondta Lázár. – Az első körben nem fogadtuk el a 25 százalékos javaslatot. Van reális esélye annak, hogy érdemi tárgyalások induljanak a korrekciós eljárás mértékéről, vagy az egész helyzet kezeléséről.”

Altus Zrt.

Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Zrt. uniós pályázatának kapcsán Lázár kérdőre vonta a régiópolitikai főigazgatót. „A magyar kormány számára elfogadhatatlan az a döntés, hogy az Altus 5 millió eurós megbízást kap magyarországi pályázatok monitoringjára – mondta a miniszter.

A főigazgató, Walter Deffaa egy május eleji levélben már határozottan visszautasította azt a vádat, hogy a Bizottság a magyar pályázatok ellenőrzésére szerződött volna az Altus-szal. Kiemelte, hogy egy, az Altus által vezetett konzorcium nyerte meg a kérdéses pályázatot, melynek célja egy tanulmány készítése arról, hogy milyen hatékonyan működnek az európai strukturális és befektetési alapok egyes új szabályozásai. Részletek a Bizottság honlapján elérhetőek.

„A pozitív szcenárió, az optimista vélelem az, hogy [az Európai Bizottság] csak hibázott, mert nem vette észre, hogy politikai összeférhetetlenség lehetősége áll fönn – vélekedett Lázár János. – Ha tudták volna, véleményem szerint körültekintőbben jártak volna el. Én nem vagyok rosszindulatú, és nem tételezem fel, hogy ez egy szándékos pénzügyi juttatás, én a mai beszélgetés után benyomásként azt tudom mondani, hogy egy hiba történt. Láthatóan zavarja a Bizottságot az ügy.”

Gyurcsány Ferenc múlt héten arról beszélt, hogy az ötmillió eurós összeg nem az Altus tiszteletdíja, hanem a teljes, több programot magában foglaló kiírás keretösszege. „A brüsszeli Bizottság egy négyéves időszakra választott ki három nemzetközi konzorciumot, nagyjából 10-12 vizsgálati program lefolytatására. Ennek a keretösszege az a bizonyos ötmillió euró (másfélmilliárd forint), amiről a fideszesek beszélnek. Ezt mind nem nyertük el, mert nem is lehet elnyerni  – szögezte le. –  A 10-12 programból eddig négyet írtak ki. Egy-egy programnak nagyjából a megbízási díja kevesebb, mint tizede ennek a másfél milliárd forintnak” – magyarázta a volt miniszterelnök.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra kérte a főigazgatót, hogy hozza nyilvánosságra a pályázat minden rendelkezésre álló dokumentumát, amit Walter Deffaa egyelőre nem biztosít. Ezenkívül felszólította Gyurcsány Ferencet, hogy „az ország érdekében” mondjon le erről a megbízásról.