Nem kellene egymást kizáró kategóriákként kezelni a külföldi munkavállalást, és a magyarországi kapcsolatok megtartását, mondta Navracsics Tibor több tucat fiatal előtt péntek este, az Emberi Erőforrások Minisztériuma „Rólad szól” programjának záróeseményén. A kezdeményezés keretében az elmúlt négy hónapban huszonnégy magyarok lakta városban hívtak össze fiatalokat egy nyilvános vitára, ahol többek között munkakeresésről, családalapításról, a szórakozóhelyek biztonságáról, az internet veszélyeiről beszélgettek. A külföldre költözés témája több helyszínen is előkerült.

„Öt-hat éve úgy tűnik, hogy a magyar közbeszédnek állandó, és nemzethalált előrevetítő témája: elmenni külföldre, abban benne van az, hogy megszakítani a kapcsolatokat az anyaországgal, hogy az ember elveszíti a magyarságát, hogy, akár a jóért, akár a rosszért, idegenben bolyong, és az országnak ez vesztesége – vezette föl megszólalását az ifjúságpolitikáért felelős magyar EU-biztos, és elmondta, hogy ő másképpen gondolkodik a kérdésben. – Nem tudom, hogy nem az-e a probléma, hogy mi ezt egymást kizáró kategóriákként fogalmazzuk meg.

Ez nem egy szerelem, hogy én szakítok, és most akkor én csak ott dolgozom, és innentől kezdve Magyarországról még levelet sem vagyok hajlandó fogadni

– jelentette ki. Szerinte változtatni kellene a közbeszéden, hogy az ember úgy tudjon elmenni külföldre dolgozni, hogy megőrzi a kapcsolatát Magyarországgal.

A külföldi munkavállalást azzal az élethelyzettel hozta párhuzamba Navracsics, amikor valaki vidékről ingázik Budapestre. „Ahogy vannak, akik Budapesten dolgoznak, és naponta ingáznak, úgy vannak olyanok, akik Brüsszelben dolgoznak, Bécsben dolgoznak, Stockholmban dolgoznak” – mondta. Úgy gondolja, hogy az elvándorlás tényleg probléma Közép- és Kelet-Európában, de szerinte szinte szükségszerű volt, hogy bekövetkezzen. Arra is utalt, hogy Magyarországon nem olyan drámai a helyzet, mint másutt. „Litvániában az ország lakossága 30 százalékkal csökkent az EU-ba való belépést követően, ami azt jelenti, hogy a fiatal generáció 60-70 százaléka ma nincs Litvániában” – mondta. Ehhez képest Magyarországon szerintem a földrajzi adottságaink is jobbak. Másrészt az adataink is jobbak” – vélekedett.

Hozzátette még, hogy miközben sokan anyagi érdekekkel magyarázzák, hogy miért külföldön keresnek munkát, a döntés mögött kulturális okok is meghúzódhatnak. „Nálunk Magyarországon kicsit tényleg mindig az az érzés, hogy ha valaki előrébb akar jutni, akkor mindenki keresztbe tesz neki, ellentétben más közegekkel, más országok közegeivel.

Külföldön felfigyelnek az emberre, segítik, ha tehetséges, felkarolják. Egy kicsit saját magunkat kell legyőzni, ahhoz hogy itthon maradjunk

– mondta.

Az egyik résztvevő felvetésére, hogy pontosan ezért kellene minél több embernek külföldre mennie, hogy elsajátítsák ezt a gondolkodásmódot, azt felelte:

„Én vagyok az, aki azt mondtam, hogy szerintem a kettő nem ellentétes. Persze, menjen ki mindenki külföldre, és ott legyen magyar!” – mondta végezetül az EU-biztos.