Elmaradhat a görög tragédia ma este
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Megérkezett az első segélyszállítmány az ostromlott szudáni fővárosba
- Elhagyta Libanont az Aszad-család egy háborús bűnökkel vádolt tagja
- Sorra függesztik fel Oroszországba tartó járataikat a légitársaságok
- Lecsúszott a kifutóról egy repülőgép Norvégiában
- Német lapban megjelent véleménycikkben érvel Elon Musk az AfD támogatása mellett
- Hentes Putyin, bohóc Orbán – így látja a háborút az ismert ukrán grafikus
- Donald Trumpnak sikerült belopnia magát a brit királyi család szívébe
- Búcsú a magyarországi luxustól: kirúgták a botrányt kavaró orosz ortodox egyházi vezetőt
- Újabb uniós lista, Magyarország a végén áll, de ez kivételesen nem baj
- Hogyan tudtak Aszadék és az alaviták 50 évig rátelepedni Szíriára?
Ma este ülnek össze az eurózóna országainak államfői és kormányfői, hogy döntsenek Görögország sorsáról.
Brüsszelben arról beszélnek, hogy Görögország nem ma fog kilépni az eurózónából. A görögöknek hitelező intézmények, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság közel állnak a megegyezéshez Athénnal, és habár az Európai Bizottságban azt tippelik, hogy ma este nem tesznek pontot az ügy végére, a következő napokban elsimíthatják a vitás kérdéseket.
Meg nem erősített információk szerint a hitelezők belemehetnek egy hitelátcsoportosításba az Európai Központi Banktól az Európai Stabilitási Mechanizmus felé, a görögök pedig nagyobb nyugdíjvágást és áfaemelést tehettek most az asztalra, mint korábban.
Alekszisz Ciprasz délelőtt külön megbeszélést folytatott az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel. A találkozó előtt derűsen álltak a kamerák elé, és mindketten arról beszéltek: nem tudják, hogy lesz-e megállapodás, de ma jött el az idő, hogy megoldást találjanak. Juncker szokásához híven megpaskolta a tárgyalópartnere arcát, mielőtt elvonultak az emeletre.
A miniszterek nem ilyen lelkesek
A csúcstalálkozót előkészítő pénzügyminiszteri ülésen azonban nem csak az esős időjárás miatt volt borús a hangulat. Röpködtek a pesszimista nyilatkozatok, ahogy a résztvevők kora délután megérkeztek a találkozóra. „Ez egy olyan hétfőnek tűnik, amikor sok repült mérföldet pazaroltunk el” – tette valahová a béka hátsója alá a lécet a finn Alexander Stubb. Az ír pénzügyminiszter, Michael Noonan szerint teljes volt a káosz előző éjjel, mert a görögök több változatot is beadtak, ezért nem is tudtak rendesen felkészülni.
Friss hír: tényleg közelednek az álláspontok
Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminisztereit összefogó Eurócsoport elnöke jó hangulatban nyilatkozott a csoport rövid hétfő délutáni megbeszélése után. „Új görög javaslat érkezett ma reggel, amit szívesen fogadtunk, pozitív lépésként értékeltük, de mivel nagyon rövid idő volt rá, hogy átnézzük, nem tudtuk még tüzetesen megvizsgálni. A szakértőinknek el kell végeznie a szükséges számításokat, de ezen a héten, az új javaslat alapján már megegyezhetünk, ha minden jól alakul." A javaslat részleteiről egyelőre nem árult el semmit.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság pénzügyekért felelős tagja megígérte, hogy már ma délután el is kezdik a munkát.
Egész éjszaka dolgozhattak az új előterjesztésen Athénban – késő este érkezett egy verzió Brüsszelbe, és kora reggel egy újabb.
Most vagy soha
Azért ennyire sürgős a megállapodás, mert a hónap végén Görögországnak 1,6 milliárd eurót kellene törlesztenie az IMF felé, de a piacról nem tud pénzt szerezni, és akkor jár le az országnak nyújtott mentőprogram, amiben még mindig van 7,2 milliárd euró. Június 18-án volt az egyik utolsó (utáni) esély , hogy időben zöld ágra vergődjenek, de a szokásokhoz híven nem sikerült összehozni az alkut, ezért hétfőre rendkívüli csúcsra hívták az euróövezeti állam- és kormányfőket.
Nemcsak az IMF-hitelrészlet visszafizetése tartja nyomás alatt Athént, hanem egy esetleges bankpánik veszélye is. A görög betétesek folyamatosan veszik ki a megtakarításaikat a pénzintézetekből, amelyeket már most is az Európai Központi Bank tart pénzügyi lélegeztetőgépen. Ha Görögország mentőprogram nélkül maradna, ez a segítség is ugrana. Múlt pénteken az Eurócsoport ülésének befuccsolása ellenére sem ugrott meg drasztikusan a tőkemenekítés üteme, és Louka Katszeli, a Görög Nemzeti Bank igazgatótanácsának elnöke úgy látta, nem fenyeget azonnali csődveszély. Az intézmény igazgatója, Janisz Szturnarasz a Reuters szerint azért egy zárt ajtók mögötti megbeszélésen jelezte: „nehéz nap” lesz a keddi, ha nincs alku.
Görögország vasárnap egy maratoni kormányülés után új javaslatokkal állt elő. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral, François Hollande francia elnökkel és az Európai Bizottság fejével, Jean-Claude Junckerrel, mielőtt Brüsszelbe repült volna. „A miniszterelnök bemutatta Görögország javaslatát a három vezetőnek egy kölcsönösen előnyös megegyezésre, ami a probléma kezelésének határozott megoldását és nem az elhalasztását adja” – fogadkozott Alekszisz Ciprasz irodájának közleménye. „Jó alap a haladásra” – adott némi derűlátásra okot Twitteren Jean-Claude Juncker kabinetfőnöke, Martin Selmayr, aki nehéz szülésről írt.
Felpörgetnék az integrációt
A tűzoltás mellett a hosszabb távú megoldáson is gondolkodnak Brüsszelben, hogy elkerülhessék a mostanihoz hasonló helyzeteket. „Az euró egy sikeres és stabil valuta” – ezzel az Athénból nézve kissé erősnek hangzó mondattal indul az uniós közös fizetőeszköz jövőjéről szóló jelentés, amit épp június 22-én mutattak be. Annyit azért belátott a készíttető Jean-Claude Juncker és a vele együttműködő négy másik uniós intézményi elnök, hogy az eurónak vannak alapvető hibái. Ezeket egy tízéves terv orvosolná, amely sokkal szorosabbra fűzné az együttműködést a közös valutaövezeten belül – szinte egy mukkot sem szólva a kimaradókról. A most még politikai sci-finek tűnő dokumentum olyan, korábban nagy ellenállásba ütköző ötleteket dob be, mint a közös betétgarancia vagy egy „költségvetési stabilizáló funkció”, ami enyhítené a válságok hatását és Juncker nagy befektetési alapjából hozhatnák létre. Állandósítanák és az EU intézményrendszerébe illesztenék a válság alatt létrehozott 500 milliárd eurós mentőalapot a többi, lóhalálában kormányközi megegyezéssel (azaz hivatalosan az EU-jogon kívül) összefércelt megállapodással együtt. Végül pedig valamiféle közös euróövezeti kincstárat is létrehoznának. Kérdés, hogy mennyi esély van a tagállami költségvetések szorosabb összehangolására, ha a franciákra még a mostani szabályok szerinti büntetést sem merik kiszabni, vagy miért is mennének bele például a németek a görög banki, költségvetési kockázatok átvállalásába.