„Megoldás lehet-e a határok lezárása?” - tette fel a kérdést a Külügyi és Külgazdasági Intézet június 24-én három szakértőnek. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa szerint valódi megoldást biztosan nem, mert amíg valahol polgárháború van, onnan menekülni fognak, ezért helyben kellene ezeket a válságokat kezelni. Erre lenne jó az EU közös kül- és biztonságpolitikája, amelynek a megfogalmazása óta ez a célja. Közös európai megoldás kell, hirtelen lépések viszont nem, különösen anélkül, hogy bárkivel is konzultálnánk, mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Inkább integrálni kellene

Nem értett egyet azzal sem, hogy sokszor összemossák a terrorizmus és a bevándorlók ügyét. „Másfél évtizede biztonságpolitikával foglalkozom, és soha nem a bevándorló a terrorista – jelentette ki, – nekik ehhez a hely- vagy nyelvismeretük sincs meg.” Elismerte, hogy a másod- vagy harmadik generációsok között lehetnek ilyenek, de éppen ezért az integrációjukra kellene a hangsúlyt helyezni. „Mit csinálnak az intézmények abban a 12-13 évben, amíg bevándorlók gyermekei iskolába járnak?” – tette fel a kérdést.

Dublin III.: „el kellene olvasni”

Nonszensznek nevezte Kósa Lajos kijelentését , hogy akár 200 ezer embert kellene visszafogadni más uniós tagállamokból, mert ennyi három év alatt sem jött át a határon. Nagy Boldizsár, a Közép-európai Egyetem docense arra mutatott rá, hogy nem lehet bárkit visszafordítani, még ha másik tagállamban is lépett be az EU-ba. Nem lehet visszaküldeni sem azt, aki egy éve már átlépte az EU külső határát, sem azt, aki öt hónapja egy másik tagállamban van anélkül, hogy észlelték volna az ország hatóságai a jelenlétét. „El kellene olvasni a jogszabályt” – tanácsolta.

„Úgyis 80 centiméternél vágják át”

Tálas Péter más korábbi példák alapján úgy látja, hogy kerítéssel nem lehet kezelni a bevándorlást, legfeljebb ideiglenesen megakasztani. Aki több ezer kilométert jött, azt nem fogja megállítani, egyszerűen átvágják vagy megkerülik, azaz szerinte egész Magyarországot körbe kellene zárni ahhoz, hogy működjön (Szijjártó Péter szerint a kormány akár erre is hajlandó ).

Nagy Boldizsár is egyetértett vele, hogy a határzár nem fogja visszatartani például a szíriaiakat. „Mindegy, milyen magas a drótkerítés, úgyis 80 centiméternél vágják át” – mondta, kivéve, ha van éjjel-nappali hőkamerás felügyelet és valaki, aki öt percen belül odaér. Egy ilyen rendszert persze borzasztó drága fenntartani.

Ugyanakkor az építkezés 22 milliárdosra becsült árából csaknem egy évtizedig lehetne finanszírozni a menekültügyi rendszert. (A kormány egyelőre 6,5 milliárd forintot tett félre az építkezésre, de ebben csak az anyagköltség van benne.) Mindezt ráadásul úgy, hogy csak ideiglenesnek szánják az építményt, ráadásul a Belügyminisztérium statisztikája alapján a határátlépők 97-98 százalékát kerítés nélkül is elfogják. Hacsak nem lesz közös a kerítés Szerbiával (amire egyébként aligha van esély), mindkét fele magyar oldalon lesz, így aki menekültnek mondja magát, annak a magyar hatóságok kötelesek elbírálni a kérelmét, „a határrendész nem lökdösheti vissza”.

A menedékkérő nem illegálisan jön

Nagy Boldizsár cáfolta, hogy hússzorosára ugrott volna azok száma, akik „illegálisan” érkeztek, mert a menedékkérők nem számítanak ilyennek. Legfeljebb az elutasított kérelműek nevezhetők így, akikből tavaly ugyan nagyjából másfélszer annyi volt, mint egy évvel korábban, de ez még mindig kevesebb, mint kétezer. Ötszáz migránst utasítottak ki azért, mert valamilyen bűncselekményt követett el.

Azzal a kijelentéssel is szembe ment, hogy az okmányok vagy ellenőrzés nélküli határátlépés bűncselekmény lenne. Maga az erre vonatkozó jogszabály mondja ki, hogy ez nem jelent akkora veszélyt, hogy így minősítsék, ezért csak szabálysértés.

A migránsok nagy része nem gazdasági okokból indul el , mert a négy országból, ahonnan a legtöbben érkeznek, háromban polgárháború vagy ahhoz közeli állapot van, csak Koszovóról nem mondható el ez.

Arra is utalt, hogy a bevándorlókkal szembeni ellenségesség gyűlöletbeszédnek minősülhet az Európa Tanács definíciója szerint (amelynek formálisan nincs köze az EU-hoz, de egy kivétellel minden minden európai ország, így hazánk is tagja).

„Politika és morál ütközik”

„Egy mondattal egyetértek: a morál és a politika ütközik, ami szörnyű” – reagált a felvetésekre Nógrádi György biztonságpolitikai elemző, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, aki nem felejtette el megemlíteni, hogy ő már a kormány bejelentése előtt szükségesnek tartotta a déli határ lezárását.

90 százalékkal csökkent a bevándorlók száma ott, ahol „műszaki határzár” van, mondta. Elismerte, hogy a tervezett kerítést is ki lehetne kerülni, de szerinte így mégis kevesebben jönnének Magyarországra. „Az én problémám az, hogy a jelenlegi az első hullám”, és sokkal többen fognak elindulni, mondta, ha pedig „milliók jönnek be, Európa nem fog tudni mit kezdeni velük”.

„Nem lehet őket integrálni”

„A tapasztalat szerint az ittlévőket sehogy sem lehet integrálni, mert akkora hátrányból indulnak. De ezt ma kimondani bűncselekmény” – jelentette ki Nógrádi György.

Az EU hosszú évek óta nem tud „rendesen reagálni” a konfliktusokra – amelyeket egyébként az Egyesült Államok kezdett – mondta, csak papíron van közös kül- és biztonságpolitikája. Hiába jött elő egy líbiai művelet tervével az onnan induló embercsempészet megfékezésére, mert az nem fog menni ENSZ-határozat nélkül, ráadásul a hajók elsüllyesztésétől még emberi jogi szervezetek is óvtak.

Az EU a migrációról sem tud közös nevezőre jutni. A franciák például lezárták a déli határt, így a migránsok az olaszoknál ragadtak, sőt, még az országon belül is igyekeznek kiebrudalni őket a lombardok. Mivel nincs európai megoldás, marad a nemzeti, mondta.