"Befejeztük egyeztetéseinket és most tájékoztatjuk a euróövezet állam- és kormányfőit. Hosszú utat tettünk meg, de továbbra is van néhány nagy kérdés, amik eldöntetlenek, ezeket most a vezetők elé visszük, hogy ők döntsenek”

– fogalmazott az eurócsoporti pénzügyminiszterek befejezése után a csoportot vezető,  Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, aki hozzátette: ha lesz politikai akarat, lehetséges a megállapodás ma este.

A miniszterek reggel tíz óta zajló egyeztetése volt hivatott előkészíteni a görög csődre adandó uniós választ, melyről immár az kormányfők tárgyalnak. Utóbbi kezdetén szokás szerint röviden eszmét cserélő Martin Schulz, az Európai Parlament elnökének sajtótájékozatóján úgy fogalmazott: “nem opció a grexit és ezt az EP képviselőinek többsége is így látja”. Schulz szerint ma az Európai Unióról döntenek a vezetők, nem csak Görögország jövőjéről. Az euróövezeti államfőknek úgy fogalmazott az EP elnöke: ne halogassák tovább a szükséges döntéseket, melyekhez mind a vezetők, mind Görögország részéről nagy kompromisszumkészségre lesz szükség.

Az euróövezeti miniszterek közül a szkeptiusak továbbra is a bizalom hiányáról beszélnek, melynek nyomán nem meglepő, hogy az ülésükről készült közös dokumentum szerint szerdáig kulcsfontosságú reformokat kellene elfogadnia az athéni kormánynak, ahhoz hogy egy harmadik a tervek szerint 82 és 86 milliárd eurós görög pénzügyi mentőcsomagról szóló tárgyalások megindulhassanak. A négyoldalas dokumentum (mely eddig nem szivárgott ki) az EUrologus diplomáciai értesülései szerint számos pontos részletet rögzít az ország adóssághelyzetének rendezésére, fenntarthatóbbá tételére vonatkozóan.

Ehhez azonban Alekszisz Ciprasz miniszterelnöknek hétfőtől eröltetett jogalkotásba kellene fognia, hogy országa elnyerje a 18 további eurót használó állam jóindulatát és ezzel azonnal hozzáférhető pénzügyi források váljanak lehívhatóvá.

A Reuters úgy tudja az egyik pénzügyminisztertől, hogy egyes törvényeket már szerdáig el kellene fogadnia a görög parlamentnek, és egy egész csomagot jóvá kell hagynia a képviselők többségének. A görögöknek ÁFA-szabályokat kell módosítania és nyugdíjreformokat foganatosítania, átalakítania a vállalati csődtörvényt és meg kell erősítenie a görög statisztikai hivatal függetlenségét.

Merkel nyomás alatt

A csúcsra érkező Angela Merkel német kancellár viszont távolról sem volt ilyen optimista, szerinte a feltételek nem megfelelőek a tárgyalások megkezdéséhez. Szavait azonban a diplomaták szerint a német belpolitikai nyomás tükrében kell értelmezni, mely egyre kritikusabb a görögök további kisegítése miatt.

Merkelnek világossá kell tennie, hagyja-e, hogy Görögország távozzon az euróövezetből, vagy hajlandó politikai árat fizetni azért, hogy bent maradjanak a görögök. A németek felvetették, hogy a tárgyalások idejére a görögök eurózóna tagságát felfüggeszthetnék, de ez végül úgy tűnik, nem kerül a tárgyalóasztalra. És bárhogy is dönt Merkel, ott vannak a görögökkel egyáltalán nem szimpatizáló finnek, lettek, észtek és szlovákok, akiket megpuhítani, hogy vállaljanak be veszteségeket, egyáltalán nem ígérkezik könnyűnek.

Az EUrologus diplomatáktól azt hallja, a kormányfők ülés pontosan délután ötkor kezdődött és részt vesz rajta eurócsoport elnöki tisztségében Jeroen Dijsselbloem, felszólal még vacsora előtt a Nemzetközi Valutaalap vezetője, Cristine Lagarde és szót kért Ciprász is. A vacsora alatt szeretnék elkészíteni a mai csúcstalálkozó következtetéseinek szövegezését, mely azonban várhatóan nem két fogásnyi időt vesz majd igénybe.