Sikerült megegyezni a harmadik görög mentőcsomagról az euróövezeti pénzügyminiszterekből álló Eurócsoport augusztus 14-i ülésén. Összesen 85 milliárd eurót adnak három évre, Athénnak cserébe kemény feltételeket kellett bevállania.

A pénz első, tízmilliárd eurós részletét azonnal megkapják, 13 milliárd eurót pedig augusztus 20-án. Így a görög kormány többek között vissza tudja fizetni az Európai Központi Banknak a másnap lejáró 3,2 milliárd eurót, azt az áthidaló hitelt, amelyet a teljes uniós költségvetésből garantáltak. 

A döntéssel egyelőre úgy néz ki, vége a görög dráma aktuális felvonásának, ami június végére a bankok ideiglenes bezárásához, pénzkivételi korlátozásokhoz és egy, a Nemzetközi Valutaalapnál lejáró hitelrészlet bebukásához vezetett. Persze a megállapodásra még egyes tagállamok parlamentjeinek is rá kell bólintania.

Két oldalról ekézték

Az elvi megállapodás már kedden megszületett, és szinte mindenkinek tetszett. Egyedül Berlinben ment a puffogás, és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, aki korábban ideiglenesen kitetette volna a görögöket az euróövezetből, írásban aggályoskodott a Spiegel szerint. Végül a németek tisztázták, hogy nem fognak bekavarni.

A görög parlamentben is komoly vita alakult ki, de végül nagy többséggel mondtak igent a harmadik mentőprogramra. Szépséghiba, hogy a kormányzó Sziriza csaknem harmada nemmel szavazott vagy tartózkodott, így az ellenzéki képviselőkre szorult a kormány. Már be is indultak a pletykák, hogy Alekszisz Ciprasz előrehozott választással szabadulhat meg a párt ellenállóitól. A szakadék egyre kevésbé látszik áthidalhatónak: Panagiotisz Lafazanisz a párt balszárnyából arról írt, hogy „széles nemzeti mozgalmat” kell életre hívni a mentőcsomaggal szemben. A kormány szerint ezzel véglegesítette, hogy külön útra lépett a Szirizától.

A feketéből kezesbáránnyá vált kormány viszont tarolt Brüsszelben, a hatalomra kerülése óta nem voltak ilyen derűlátóak a pénzügyminiszterek az Eurócsoport ülésére érkezve. Még Wolfgang Schäuble is arról beszélt, hogy megállapodásra számít. Az ülés utáni sajtótéjákoztatón az Eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem kiemelte, hogy az utóbbi hetekben mennyire megváltozott a görög kormány hozzáállása, ami sokat segített az egyezség megkötésében.

Nagy pofon a Szirizának

Cserébe az athéni kormány olyan kérdésekben fújt visszavonulót, amelyekben korábban a falig is hajlandónak tűnt elmenni. A görög költségvetésnek idén csak 0,25 deficitet, jövőre pedig fél százalékos elsődleges többletet kellene mutatnia (azaz az adósságok visszafizetése előtt ennyivel több pénzt kellene beszedni, mint kifizetni). Ezt elég meredeken, 2017-re 1,75, 2018-ra pedig 3,5 százalékra kellene növelni, amit nagyon kemény munkának tűnik összehozni.

Hiába állíttatta le a Sziriza-kormány a hatalomra kerülésekor a privatizációs programot, 2015 végére a vonatkozó európai uniós intézmények felügyelete alatt újra neki kell állnia. Az első 25 milliárd az adósság visszafizetésére megy, az efölötti rész fele a görög kormánynál maradhat (már ha sikerül a 25 milliárdnál többet összekaparni).

Bár a teljes megállapodás nem ismert, de a sajtótájékoztatón elárult részletek egybevágnak egy augusztus 11-i dátummal kiszivárgott tervezettel. Eszerint egyes gazdáknak és hajósoknak nyújtott adókedvezmények visszavonása, a korai nyugdíjazás szabályainak szigorítása, valamint a piacok és egyes szakmák (pl. gyógyszerész, pék) liberalizálása van terítéken. Órási hátraarc, hogy visszatérhetnek a hitelezők képviselői Athénba, holott Alekszisz Ciprasz korábban kijeletette, hogy a jelenlétük a múlté – igaz, most már nem trojkának, hanem az Európai Stabilitási Mechanizmussal kiegészülve kvadrigának hívják.

Nem lesz adósságleírás

A négyesfogatból ugyanakkor kieshet a Nemzetközi Valutaalap (IMF), mert még nem tűnik tisztának, hogy az előző kettő után a harmadik csomagba is beszállnak-e. Ehhez már a csúcsra érkezve is ragaszkodott több pénzügyminiszter, de az EU-tól független nemzetközi szervezet csak úgy ad pénzt, ha azt biztosan vissza is kapja. Jelenleg akkora a hellének államadóssága, hogy ha vissza akarnák fizetni, a mostani szint mellett körülbelül egy és háromnegyed évig csak erre kellene költeni a görög gazdaság bevételeit, ami nem igazán tűnik fenntarthatónak. Erre jön pluszba a mostani csomag, ami az eddigi euróövezeti segítség nagyjából harmada.

A hitel lejárati ideje 32,5 év (!) lesz, árulta el az euróövezeti mentőalapokat kezelő Klaus Regling, de azt állította, most is ekkora az átlagos futamidő. A kamat nagysága a piaci körülményektől függ, de úgy vélte, egy százalék körül lehet.

Jeroen Dijsselbloem szerint hosszú távon fenntartható az adósság, de azt elismerte, hogy „a későbbi években” lehetnek gondok. Októberben majd foglalkoznak azzal, hogyan lehet könnyíteni, de azt élből kizárta, hogy elengedjék a hitelek egy részét. Arról hadovált, hogy az IMF szerint is fenntartható így az adósság, de elismerte, hogy nem kötelezték el magukat a részvétel mellett, erről majd októberben döntenek.