Vízummentességet kaphat Ukrajna az EU-tól
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Egy amerikai áruló rejtőzött az ukránok között, éveken át segítette az oroszokat a háborúban
- Már a mélygarázsokat vizsgálják át a mentőcsapatok, miközben Barcelonát is árvíz sújtotta
- Káoszt, majd hosszú belső harcokat hozna Donald Trump veresége
- Az ország, ahol a volt miniszterelnök házi őrizetből politizál, a korábbi elnököt pedig két hete tartóztatták le
- Idén is bele akarnak nyúlni az oroszok az amerikai választásokba
- Feljelentették a szerb elnököt az újvidéki tragédia után, egy miniszter pedig már le is mondott
- Így rúg bele Trump a földön fetrengő forintba
- A magyarok többsége Donald Trumpra tippel, hogy ő nyeri az amerikai elnökválasztást
- Legalább 36-an meghaltak, miután a szakadékba zuhant egy busz Indiában
- Ezt az utat kell járnia Harrisnak és Trumpnak, ha elnökök szeretnének lenni
Nem mosolygott sokat Petro Porosenko ukrán elnök, miután az Európai Bizottság elnökével tárgyalt augusztus 27-én, pedig a mostani ukrán helyzethez képest pár jó hírrel érkezett Brüsszelbe, és nem is tér haza üres kézzel.
Tűzszünet megint
Egy nappal korábban Kijev megegyezett az orosz támogatást élvező szakadárokkal, hogy szeptember 1-től tényleg betartják majd a tűzszünetet. Ez remekül hangzana, ha nem tettek volna már korábban is hasonló ígéreteket, melyeket mindannyiszor megszegtek. Petro Porosenko azonnal tűzszünetet hirdetne, és azt hangoztatta, hogy ők már fél éve betartják az erről szóló februári minszki egyezményt. Szerinte nemzetközi megfigyelők is csak a másik oldalról regisztráltak támadásokat, amit az oroszbarát erők vitatnak . Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sokadszor ismételte el, hogy a minszki megállapodást mindkét félnek be kell tartania.
Petro Porosenko szerint Moszkva semmit nem valósított meg a minszki megállapodásból (sőt, a Gyelovaja Zsiznij üzleti lap nemrég arról írt, hogy kétezer Kelet-Ukrajnába elesett katonának fizettek kártérítést , holott ők hivatalosan ott sem voltak). Kijev viszont a tervnek megfelelően alkotmányreformot is indított, hangoztatta az ukrán elnök. Azt viszont elutasította, hogy helyi választásokat tartsanak a szakadár területeken, arra hivatkozva, hogy ágyútűzben nem lehet ilyesmit szervezni és ellenőrizhetetlen lenne a voksolás.
Élesedik a gázfegyver
Közben a gázfronton is meg kellene állapodni. Ukrajna június óta nem kap földgázt keletről, mert megint összevesztek az áron Moszkvával. A helyzet azzal fenyeget, hogy 2009-hez hasonlóan megint elzárják a csapot, kilőve ezzel Magyarország és az EU keleti szélén lévő többi tagállam fő ellátási útvonalát. Bár uniós szinten is elkezdték csökkenteni az orosz függést, télen komoly gondokat okozna egy elhúzódó vita. Az EU éppen ezért próbál közvetíteti a két fél közt, de idén június végén eredménytelenül szakadtak meg a tárgyalások. Azóta Ukrajna nem vesz és nem is kap gázt, miközben fel kellene töltenie a tározóit, hogy felkészülhessen a hideg időre. Egyelőre Szlovákián és Magyarországon keresztül próbálja enyhíteni a helyzetet.
Megkapják a maradék pénzt
Petro Porosenko arról is biztosította az Európai Bizottság elnökét, hogy végrehajtják a szükséges gazdasági és közigazgatási reformokat, amelyekért cserébe hozzájuthatnak a korábban megadott 1,8 milliárd eurónyi uniós segély maradékához. Mind a pénzre, mind a húsz éve alig-alig kezelt problémák (korrupció!) megoldására égető szükség van, mert a megroggyant gazdaságú ország nem bírja visszafizetni a tartozásait. Épp Porosenko brüsszeli vizitjének napján jelentették be Kijevben, hogy Ukrajna egy húsz százalékos adósságleírásról állapodott meg a hitelezőivel a csőd elkerülésére.
Az ukránok kétharmada úgy érzi, hogy nem, vagy csak lassan haladnak a reformok, és nemzetközi szakértők szintén húzzák a szájukat. Ennek ellenére Jean-Claude Juncker beígérte az 1,8 milliárd euró fennmaradt két részletét, vagyis úgy tűnik, Brüsszelben alapvetően elégedettek.
A vízumkérdés és a migránsügy külön eset
Jean-Claude Juncker azt is bejelentette, hogy a testület év végéig javasolni fogja a vízumkötelezettség eltörlését Ukrajnával szemben. A tervre a tagállamoknak is rá kellene bólintania, de borítékolható, hogy a bevándorlás miatt tiltakozó országokon nem lesz egyszerű keresztül vinni az ötletet, különösen a 45 milliós országban dúló háború és a gyengélkedő gazdaság miatt. Jean-Claude Juncker azzal próbálta elütni az ezt firtató kérdést, hogy ha Ukrajna teljesíti a technikai feltételeket, senki nem fog keresztbe feküdni a tervnek. „Nincs kapcsolat a vízumkérdés és a migránsügy között” – próbálta elejét venni a vitának.
Az ukrán külügyminiszter már a júliusi munkácsi tűzharc után arra figyelmeztetett , hogy a vízummentesség megadásánál az EU-n belül vannak, akik hiányosságokat fognak keresni Ukrajna felkészültségét illetően. Külön kiemelte Magyarországot.
Pedig a bejelentés jól jöhet a kárpátaljai magyaroknak. Most sem kell vízum annak, aki felvette a kettős állampolgárságot, csakhogy az ukrán alkotmány – az országban élő sok orosz miatt – ezt nem ismeri el, így a kijevi külügyminiszter januárban még büntetéssel is fenyegetőzött.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!