Nem mosolygott sokat Petro Porosenko ukrán elnök, miután az Európai Bizottság elnökével tárgyalt augusztus 27-én, pedig a mostani ukrán helyzethez képest pár jó hírrel érkezett Brüsszelbe, és nem is tér haza üres kézzel.

Tűzszünet megint

Egy nappal korábban Kijev megegyezett az orosz támogatást élvező szakadárokkal, hogy szeptember 1-től tényleg betartják majd a tűzszünetet. Ez remekül hangzana, ha nem tettek volna már korábban is hasonló ígéreteket, melyeket mindannyiszor megszegtek. Petro Porosenko azonnal tűzszünetet hirdetne, és azt hangoztatta, hogy ők már fél éve betartják az erről szóló februári minszki egyezményt. Szerinte nemzetközi megfigyelők is csak a másik oldalról regisztráltak támadásokat, amit az oroszbarát erők vitatnak . Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sokadszor ismételte el, hogy a minszki megállapodást mindkét félnek be kell tartania.

Petro Porosenko szerint Moszkva semmit nem valósított meg a minszki megállapodásból (sőt, a Gyelovaja Zsiznij üzleti lap nemrég arról írt, hogy kétezer Kelet-Ukrajnába elesett katonának fizettek kártérítést , holott ők hivatalosan ott sem voltak). Kijev viszont a tervnek megfelelően alkotmányreformot is indított, hangoztatta az ukrán elnök. Azt viszont elutasította, hogy helyi választásokat tartsanak a szakadár területeken, arra hivatkozva, hogy ágyútűzben nem lehet ilyesmit szervezni és ellenőrizhetetlen lenne a voksolás.

Megkapják a maradék pénzt

Petro Porosenko arról is biztosította az Európai Bizottság elnökét, hogy végrehajtják a szükséges gazdasági és közigazgatási reformokat, amelyekért cserébe hozzájuthatnak a korábban megadott 1,8 milliárd eurónyi uniós segély maradékához. Mind a pénzre, mind a húsz éve alig-alig kezelt problémák (korrupció!) megoldására égető szükség van, mert a megroggyant gazdaságú ország nem bírja visszafizetni a tartozásait. Épp Porosenko brüsszeli vizitjének napján jelentették be Kijevben, hogy Ukrajna egy húsz százalékos adósságleírásról állapodott meg a hitelezőivel a csőd elkerülésére.

Az ukránok kétharmada úgy érzi, hogy nem, vagy csak lassan haladnak a reformok, és nemzetközi szakértők szintén húzzák a szájukat. Ennek ellenére Jean-Claude Juncker beígérte az 1,8 milliárd euró fennmaradt két részletét, vagyis úgy tűnik, Brüsszelben alapvetően elégedettek.

A vízumkérdés és a migránsügy külön eset  

Jean-Claude Juncker azt is bejelentette, hogy a testület év végéig javasolni fogja a vízumkötelezettség eltörlését Ukrajnával szemben. A tervre a tagállamoknak is rá kellene bólintania, de borítékolható, hogy a bevándorlás miatt tiltakozó országokon nem lesz egyszerű keresztül vinni az ötletet, különösen a 45 milliós országban dúló háború és a gyengélkedő gazdaság miatt. Jean-Claude Juncker azzal próbálta elütni az ezt firtató kérdést, hogy ha Ukrajna teljesíti a technikai feltételeket, senki nem fog keresztbe feküdni a tervnek. „Nincs kapcsolat a vízumkérdés és a migránsügy között” – próbálta elejét venni a vitának.

Az ukrán külügyminiszter már a júliusi munkácsi tűzharc után arra figyelmeztetett , hogy a vízummentesség megadásánál az EU-n belül vannak, akik hiányosságokat fognak keresni Ukrajna felkészültségét illetően. Külön kiemelte Magyarországot.

Pedig a bejelentés jól jöhet a kárpátaljai magyaroknak. Most sem kell vízum annak, aki felvette a kettős állampolgárságot, csakhogy az ukrán alkotmány – az országban élő sok orosz miatt – ezt nem ismeri el, így a kijevi külügyminiszter januárban még büntetéssel is fenyegetőzött.