Az EU-s belügyminiszterek rendkívüli tanácsülése után kiszivárgott hírek szerint négy ország nem támogatja az Európai Bizottság új menekültáthelyezési tervét. Szlovákia, Csehország és Románia kifogásokat emelt az áthelyezési mechanizmus ellen, és a kötelező kvótarendszerrel sem elégedettek. A tárgyalások mai állása szerint Magyarország pedig nem szeretne részt venni a műveletben, sem menedékkérőket elosztó, sem befogadó országként. Forrásaink szerint Lengyelország valamivel nyitottabb álláspontot képviselt visegrádi társainál, de nem állt egyértelműen a javaslat mellé. A lett miniszter nem volt jelen az ülésen.

A korábban Orbán Viktor által is hangoztatott indoklás szerint a magyar kormány azért nem támogatja a menekültelosztási tervet, mert ez azzal járna, hogy hazánk hivatalosan „frontországgá” válik. Ez azt jelentené, hogy EU-s hatóság által felügyelt menekültfogadó állomásokat, úgynevezett „hotspotokat” kellene létesíteni az ország területén, meg kellene szervezni a menedékkérők elszállásolását arra az időre, amíg elbírálják, hogy jogosultak-e részt venni az áthelyezési programban, utána pedig addig, amíg beosztják őket, hogy melyik országba utazhatnak tovább. A többi tagállamból összekötők utaznának hozzánk, akik segítenének eldönteni, hogy ki melyik országba kerülhet.

Nem sikerült megegyezni

Az Európai Bizottság és a minisztereket összefogó Tanács elnöksége is csalódottan távozott az ülésről. „Nem kaptuk meg a megegyezést, amit akartunk. Sok tagállam támogatott minket, de nem az összes” – mondta az ülés után a migrációs ügyekért felelős biztos, a görög Dimitrísz Avramópulosz. Mindazonáltal nem vesztette el a reményt, hogy később sikerülhet tető alá hozni az alkut.

Egyhangú politikai állásfoglalást szerettek volna hallani a tagállamoktól a közös menekültpolitikai csomag mellett. Azonban az elmúlt hetek német–francia nyomása, és a Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a hétvégi személyes közbenjárása sem győzte meg a közép-európai országokat, hogy fogadják el a kvótarendszert.

A miniszterek tanácsát elnöklő luxemburgi Európa-ügyi miniszter, Jean Asselborn arra figyelmeztetett a tervezettnél sokkal hosszabbra nyúlt tárgyalás után, hogy ha kell, le tudják szavazni az ellenkező tagállamokat, és nélkülük is életbe tudják léptetni az áthelyezési műveletet. „Megvan a Tanács hatásköre, hogy minősített többséggel hozzon döntéseket – emlékeztetett. – Ma is tudtunk volna így dönteni. De mi megpróbáltunk mindenkit meggyőzni.”

„Még egy olyan kicsi ország, mint Luxemburg is be tud fogadni pár száz menekültet, akkor is, ha nem keresztények, vagy más a bőrük színe” – tette hozzá.

Nem tudják kierőltetni

Egy bizottsági forrás viszont patthelyzetről beszélt az EUrologusnak: ha minősített többséggel meg is születne a mindenkire kötelező érvényű döntés, az EU-s hatóságok és a többi európai ország úgysem fog azokba a tagállamokba menekülteket küldeni, ahol nem fogadják őket szívesen. Különös fejtörést fog okozni az EU-s szakértőknek a következő hetekben, hogy Magyarország úgy is elutasítja a műveletet, hogy a terv szerint tőlünk elvinnének menedékkérőket.

Keddtől szakértői, jogi egyeztetések következnek, melyek során a tagállamok munkacsoportokban pontról pontra kivesézik majd a Bizottság javaslatát. Tanácsi források szerint elképzelhető, hogy szükség lesz még egy soron kívüli miniszteri ülésre a hónap végén, ahol talán megegyezés születhet. A hírek szerint néhány ország  – köztük Magyarország is – szívesebben venné, ha egy állam- és kormányfői csúcstalálkozón tárgyalnák meg a javaslatot. Nem utolsósorban azért, mert abban a formátumban csak egyhangú döntéseket lehet hozni, nincs szavazás.

Az optimista forgatókönyv viszont az, hogy a következő rendes bel- és igazságügyminiszteri ülésen, október 8–9-én megszavazzák és jogerőre emelik az 120 ezres áthelyezési műveletet.

Arról a lehetőségről, hogy ha egy ország nem tud részt venni a műveletben, GDP-je két ezred százalékának befizetésével egy évre kiválthatná a saját szerepvállalását a programból, érdemben nem tárgyaltak a miniszterek – nem is jutottak el odáig. Ahogy nem igazán került szóba az Európai Bizottság által javasolt hosszútávú menekült-elosztási terv sem – a hírek szerint nagyon messze állnak a tagállamok attól, hogy ebben az ügyben megegyezésre jussanak.

A betelepítés lesz a megoldás

„Zárjuk be a határokat, és zárjunk ki mindenkit: ez irreális és populista politika – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke. – Meg kell találnunk az egyensúlyt, hogy a lelkiismeretünk és a törvény előtt is meg tudjunk állni.”

Az ülés után nyilatkozó politikusok kiemelték, hogy a külső határok védelme elsődleges feladat, és hogy megoldást csak úgy lehet találni, ha a közel-keleti országokat támogatja az EU, és együttműködik velük. Külön kiemelték Törökország kulcsszerepét a térségben.

„Az Európába való biztonságos betelepítésnek lesz nagy jövője egy fenntartható megoldásban – tette még hozzá Timmermans. – Mert ezzel lehet azonnal kihúzni az egyenletből az embercsempészeket.” Ezzel lehet elkerülni , hogy a menekülők mindenüket kifizessék az embercsempészeknek, és ezzel lehet elejét venni a tengeri tömegkatasztrófáknak is.