Most már a mi 54 ezrünkön osztozkodnak
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban - 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Földrengés veszélyére figyelmeztetnek Fukusima közelében
- A „nácizmus rehabilitálása” miatt kapott letöltendő börtönt egy ember Oroszországban
- Magánzárkába dugták az Iránban letartóztatott európai riporternőt
- Oroszország hatalma visszaszorulóban, Vlagyimir Putyin mindent egy lapra tett fel
- Azbej Tristan: Vannak olyan országok, ahol a karácsony nyilvános megünneplése egyet jelent az életveszéllyel
- Meghalt a világ egyik legnagyobb médiavállalatának volt vezetője, Richard Parsons
- A levegőbe emelkedett Kína új csodafegyvere
- Vlagyimir Putyin elutasította Donald Trump béketervét, hiába tartaná távol Ukrajnát a NATO-tól
- Kazah légikatasztrófa: ukrán drónok jelenlétéről beszélnek az oroszok
- Hogyan került és maradt hatalmon Szíriában egy megvetett, lenézett kisebbség?
Az EU mellé rendelt nagykövetek hétvégén is arról tárgyaltak, hogy miként kellene az uniós tagállamok között szétosztani 120 ezer menedékkérőt. A legutóbbi hírek szerint az EU-s tárgyalópartnerek már letettek arról, hogy Magyarországon létesítsenek elosztó-központokat. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem leszünk „frontország”, és máshonnan fogják áthelyezni azt az 54 ezer menedékkérőt, akik az Európai Bizottság szeptember eleji terve szerint hazánkban jelentkezhettek volna az áthelyezési programra.
A megbeszéléseken három lehetőség körvonalazódik:
- Olaszország és Görögország keretét emelik meg, arányosan, 54 ezer fővel.
- Tartalékot hoznak létre belőle, amelyet bármelyik tagállamból feltölthetnek, ahova hirtelen több bevándorló érkezik.
- Németország kapja meg a lehetőséget, hogy a hozzájuk érkezett menedékkérők közül 54 ezret máshová irányítson az Unióban. Jelenleg Németországban várják a legtöbben, körülbelül háromszázezren, hogy elbírálják a menedékkérelmüket
Update: Egy, a hétvégén kiszivárgott táblázat szerint a miniszterek asztalára egy olyan javaslat kerül majd kedden, amely Magyarországot mint fogadó tagállamot tünteti föl. Ki is számolták, hogy Görögországból 988 menedékkérőt, Olaszországból pedig 306-ot irányítanának hozzánk.
Szerdáig lejátsszák
A nagykövetek hétfőn is folytatják az egyezkedést. Pintér Sándor kedden, Orbán Viktor pedig szerdán tárgyal Brüsszelben menekültügyben.
Az EU Tanács luxemburgi elnöksége arra készül, hogy kedden a belügyminiszterek pontot tesznek a kvóta-vita végére. Az az elképzelésük, hogy minden tagállamnak kötelezővé teszik a részvételt az áthelyezési műveletben: vagy menedékkérők befogadásával, vagy pénzügyi hozzájárulással. Kormányközeli források szerint Orbán Viktornak nincs ellenére, hogy Magyarország menekülteket fogadjon be, amint a déli határt sikerül ellenőrzés alá helyezni.
Ki ez a 120 ezer ember?
Olyan menedékkérők vehetnek majd részt az áthelyezési programban, akik „egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak”. Az szorul egyértelműen nemzetközi védelemre, akiknek az országából az elmúlt években az EU-ban leadott menedékkérelmek háromnegyedét jóváhagyták. A jelenlegi adatok alapján ez a Szíriából, Irakból és Eritreából származó menekültekre vonatkozna. A küszöbszintet el nem érő állampolgárságok listáját az EUROSTAT adatai alapján negyedévente frissítik.
A „határországokban” vagy „frontországokban” felállított fogadóközpontoknak az lenne a feladata, hogy megállapítsák, honnan jöttek a menedékkérők, és továbbirányítsák őket a nekik kijelölt tagállamba. A menedékkérelmük tényleges elbírálása már abban az országban történne, ahol ideiglenesen le is telepedhetnek.
A fogadó tagállamok áthelyezett személyenként 6000 eurós EU-támogatásban részesülnek. Olaszország és Görögország áthelyezett személyenként 500 eurót kap az utazási költségek fedezésére.
Addig nem indulhat be az áthelyezés, amíg a fogadóközpontok, az úgynevezett „hotspotok” nem épülnek meg. Amikor a hotspotok megkezdik a működésüket, az újonnan érkezett menedékkérőket már ott regisztrálhatják. Ha egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak, áthelyezhetik őket másik EU-s országba. Egészen addig, amíg a keret be nem telik, amire minden bizonnyal hamar sor kerül majd.
A többiekre a „Dublin-rendszer” vonatkozik: nekik abban az országban kell leadniuk a menedékkérelmüket, ahol először belépnek az EU-ba, és – elvileg – ott is kellene megvárniuk az eredményt. Ez az a pontja a rendszernek, amiről az elmúlt hónapokban kiderült, hogy irreális és működésképtelen.
Ha a belügyminiszterek kedden megegyeznek, akkor szeptember 23-án, szerdán életbe léphet a 120 ezres áthelyezési művelet. Az újonnan érkezettek mellett azok a menedékkérők is részt vehetnek a programban, akiket március 23-a után regisztráltak a „határországokban”, vagyis a dolgok jelenlegi állása szerint Olaszországban vagy Görögországban.
A szerda estére összehívott EU-s csúcstalálkozó, amelyre Orbán Viktor is hivatalos, már nem a kvótákon fog rágódni, hanem arra tesz kísérletet, hogy összerázza az egymással marakodó tagállamokat. Legalábbis ez a terv.
Túl hosszú ideje beszélünk már arról, hogy miként toljuk egymásra a felelősséget.
Hosszú azoknak a gondoknak a listája, amelyekkel egymást okolhatjuk, de ettől nem találunk közös megoldást” – emlékeztetett az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk a meghívólevélben, amelyet az EU állam- és kormányfőinek küldött.
„Az európai közösség védelme az elsőszámú kötelességünk, és elbuktunk ezen a fronton” – fűzte hozzá.
Ezek a témák lesznek terítéken
- A frontországoknak nyújtott EU-s segítség.
- Együttműködés a balkáni országokkal, Törökországgal, és Szíria szomszédaival.
- Kiutasítási és hazatelepítési szabályok végrehajtása.
- Diplomáciai erőfeszítések a szíriai válság megoldására.
Tusk külön fölhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ Világélelmezési Programja 11 millió embernek nyújt segítséget Szíriában és Szíria szűkebb régiójában, és az anyagi forrásai kimerülőben vannak. Ezért arra kéri az EU-s tagállamokat, hogy ne is várjanak a szerdai találkozóig, hanem adakozzanak, lehetőleg minél előbb.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
