Többet kell tennie a tagállamoknak és az EU-nak azért, hogy ne történhessen az öt évvel ezelőtti ajkai vörösiszap-katasztrófához hasonló eset. Ezt állapította meg a kolontári tragédia ötödik évfordulója után nem sokkal, október 8-án az Európai Parlament.

Uniós stresszteszteket akarnak

„Kockázat mindig lesz, de az a cél, hogy javuljon a veszélyes hulladékok kezelésének biztonsága" - mondta a jelentésért felelős néppárti képviselő, Giovanni La Via. Az elfogadott szöveg szerint

Ráadásul a vörösiszapot több tagállamban sem ebbe kategóriába sorolták be, így a kezelésére kiadott engedélyek is elégtelenek. Az Európai Bizottságnak uniós stressztesztet kellene előírnia a zagytározók állapotának felmérésére, hogy előre kiszűrjék a kockázatokat.

Legyen pénzügyi biztosíték

Hölvényi György néppárti képviselő szerint a vörösiszap-katasztrófa „igazi tanulsága a „szennyező fizet” elvének kudarca. Hiába rendelkezik ugyanis uniós szabály a felelősségről, kötelező pénzügyi garanciák nélkül nem lesz képes az általa okozott károkat megtéríteni" – mondta. A zöldpárti Jávor Benedek szintén felemlegette, hogy

Az állásfoglalás ennek orvoslására egy olyan összehangolt pénzügyi biztosítékra kér javaslatot az Európai Bizottságtól, amely hasonló baleseteknél vehető igénybe. Emellett azt is fel kellene mérnie, hogy a különösen nagy kárt okozó ipari katasztrófák esetében a „szennyező fizet” elven túl hogyan lehet megosztani az anyagi felelősséget.

Független ellenőrzések kellenek

Jávor Benedek és Szanyi Tibor szociáldemokrata képviselő többek között az ellenőrző hatóságok felelősségét is felvetette, utóbbi pedig megkérdőjelezte az összegyűjtött támogatás elosztásának átláthatóságát. „Megmozdult az egész ország, mindenki próbált segíteni, de az állam által gondozott úton nem volt egyértelmű, hova jutnak a támogatások” – jelentette ki.

Az állásfoglalás szerint a tagállamoknak garantálnia kell a környezetvédelmi hatóságok függetlenségét és átlátható módon kell elvégeznie a károsultak kártalanítását.

Balczó Zoltán független képviselő a bírósági eljárások lassúságára hívta fel a figyelmet.

A katasztrófa után a büntetőperben még első fokú ítélet sem született, vagyis nincs személyes felelős. Milyen példát mutat ez?