Nagyon furcsa dolog történik az energiahatékonysági pénzek elosztása körül. Hetekkel ezelőtt még arról beszéltek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban a Népszabadságnak, hogy összesen 150 milliárd forint vissza nem térítendő és ugyanennyi visszafizetendő uniós támogatás érkezik lakóépületek energiahatékonysági felújítására.

Aztán jött Lázár János

Az uniós pénzek elosztását a kezében tartó Miniszterelnökség vezetője október elején a Portfolio konferenciáján jelentette be, hogy az állam magára költené az összesen 450 milliárd forintnyi forrást. A lap szó szerint is idézi a beszédnek ezt a részét, ahol Lázár János elmondja, hogy a kormány határozott így, mert a felújításokat „az állam dologi kiadásainak csökkentése érdekében az állami intézményeken kell kezdeni.

Tehát európai uniós pénzből lakossági energia-korszerűsítési program nem lesz.

Az NFM korábbi bejelentését azzal magyarázta, hogy a fejlesztési tárca „nem manifesztálta a nyilvánosság felé” a döntést.

Már ezzel sikerült kiakasztania a szakmai szervezeteket, de az igazi csavart hétfőn kanyarították a sztoriba. Ekkor a Miniszterelnökség a magyar kormány mindenre jó Csubakka-védelmét, a brüsszelezést vette elő a Magyar Időknek, mondván: az Európai Bizottság (EB) nem engedélyezte a támogatások magáncélú felhasználását.

Azon kívül, hogy akkor a kormányinfókat is tartó (tehát a kormányzati döntésekkel jó eséllyel képben levő) miniszter miért beszélt korábban állami döntésről, és miért a saját tárcája mondja az ellenkezőjét, más furcsaság is akad a történetben.

Brüsszelnek már korábban beküldték a 2014-2020-as operatív programokat, és ezeket az Európai Bizottság el is fogadta.

A dokumentumok alapvetően azt határozzák meg, hogy mire költjük az EU-tól kapott pályázati forrásokat, a Környezeti és Energiahatékonysági OP pedig kifejezetten kimondja, hogy a lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítéseit is támogatni tervezik.

Később még egy olyan indikátort is megadtak, hogy a fejlesztésektől csaknem 52 ezer háztartás kaphat majd jobb energia-fogyasztási besorolást.

Ez lenne az igazi rezsicsökkentés

A kormány által összeállított, és Brüsszelben jóváhagyott dokumentum egyébként maga is remekül összefoglalja, miért van szükség energiahatékonysági fejlesztésekre. Csökkenteni lehetne velük az energiafüggésünket és segíthetnék a kilábalást a gazdasági válságból, miközben az OP szerint a legkisebb költséggel és legnagyobb társadalmi, éghajlatvédelmi haszonnal járnának.

Brüsszel felé egyébként az EU2020-célok között vállaltuk, hogy 18 százaléknyi energiát takarítunk majd meg az évtized végére (összuniós szinten 20 százalékos eneregiahatékonyság-javítást tűztek ki célul).

Ráadásul 2014-ben épp az Európai Bizottság figyelmeztetett az országspecifikus ajánlásaiban, hogy

a magyar háztartások energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik, annak javítására különösen a lakóépületek tekintetében lenne lehetőség

– hívja fel rá a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).

Hatékonyabban spórolnánk

De miért lenne baj, ha lakóházak helyett középületeket újítanánk fel? Így legalább a haszon is az összes adófizető között oszlana meg, a ház- és lakástulajdonosoknak pedig – Lázár János bejelentése alapján – banki eszközökkel segítenének. Ráadásul a kormány azzal érvel, hogy eddig sem volt uniós forrás az épületfelújításokra, az erre szolgáló Otthon Melege Programot túlnyomórészt a széndioxid-kvóták eladásából finanszíroznak (ebből mentek például a hűtő- és mosógépcserére szánt támogatások is).

Csakhogy ebben nagyságrendekkel kevesebb a pénz, ráadásul érthetetlen, Brüsszel miért ne engedné a támogatásokat, ha ez egyszer benne van az operatív programokban – mondta Szalai Gabriella, a MEHI programkoordinátora az EUrologusnak. Ráadásul a visszatérítendő támogatások sem feltétlenül jelentenének segítséget, mutatott rá Bart István, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet társelnöke. Az építőiparban elterjedt feketemunka mellett aligha életszerű, hogy túl versenyképes lenne egy számlákkal igazolt dokumentációt igénylő lehetőség, vagyis nem igazán élénkítené a felújításokat.

Azt majd Brüsszelben döntik el, lehet-e változtatni

Az Európai Bizottság támogatási ügyekben illetékes szóvivője, Jakub Adamowicz az ügyről az EUrologusnak úgy nyilatkozott: „Az EU-s szabályok értelmében magánszemélyek is részesülhetnek kombinált támogatásban (vissza nem térítendő támogatásban és visszatérítendő pénzügyi eszközökben) energiahatékonysági fejlesztésekre. A magyar fejlesztési programokat, melyeket a Bizottság 2015 februárjában elfogadott, úgy alakították ki, hogy tartalmazzák a támogatásoknak ezt a kombinációját.

Az operatív programok így hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország elérje az energiahatékonysági célszámait. Ha el kívánnak térni az OP-kban szereplő befektetésektől, a magyar hatóságoknak hivatalos módosító kérvényt kell benyújtani, amit az Európai Bizottság részletes értékelésnek vetne alá, mielőtt eldöntené, hogy egy ilyen változtatás elfogadható-e.”

A módosítás a Miniszterelnökség kifizetés-gyorsítási törekvéseibe sem illik bele, mert ebben az esetben a MEHI és az Energiaklub szerint is újra kellene tárgyalni a vonatkozó operatív programokat Brüsszellel, ami nagyjából egy-másfél éves csúszást jelentene.

A lakóépületek felelősek Magyarország energiafogyasztásának harmadáért, a középületeknél ennek csak a töredékéről van szó. Nem véletlen, hogy a kormány az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában a teljes, 40 petajoule-os megtakarítás túlnyomó részét, 38,4-et is a lakóépületeknél tervezi, emlékeztet az Energiaklub közleménye. Ezeknél a kormány által készített dokumentum számításai szerint kevesebb, mint feleannyiba kerülne egy egységnyi energia megspórolása, mint a középületeknél.

Tehát, ha a kormány úgy dönt, hogy nem folyósít az EU-s keretből a lakossági energiahatékonyság-javításra, akkor az emiatt indult brüsszeli vizsgálat miatt megakadhatnak a kifizetések a középületek támogatására is. Ráadásul sokkal drágábban érjük el a kitűzött energiamegtakarítási célt, ha nem a házakra, hanem az iskolákra, önkormányzatokra költjük el a pénzt.