Már évekkel ezelőtt tudhatott az Európai Bizottság arról, hogy dízelautók gyártói csalnak a környezetvédelmi teszteken a nitrogénoxid-kibocsátással. A Financial Times hozott nyilvánosságra vasárnap (október 25-én) egy 2013-as levélváltást az akkori környezetvédelmi és ipari uniós biztosok, Janez Potočnik és Antonio Tajani között.

„Jelentős eltérések vannak” a hitelesített és a valós, vezetés közben tapasztalható kibocsátási adatok között, írta a szlovén biztos olasz kollégájának. Úgy vélte, hogy ez lehet az „elsődleges ok”, amiért a tagállamok nem tudják tartani az EU által meghatározott levegőminőségi szinteket. Eddig hat tagállam ellen indult eljárás a túl magas nitrogén-dioxid szint miatt.

„Gyakran kellemetlen helyzetbe kerülünk”

– jelezte a szlovén biztos, hogy valami nincs rendben. Amiatt is panaszkodott, hogy ő és az emberei is gyakran „kellemetlen helyzetbe” kerülnek, amikor meg kell védeni, miért nem tesz valamit a Bizottság vagy a tagállamok.

Már 2011-ben nyíltan gyanakodtak

Az FT cikkére válaszul Janez Potočnik egykori szóvivője egy még régebbi, 2011-ben elhangzott beszédet linkelt Twitteren. Az akkori környezetvédelmi biztos már ebben rámutatott, hogy óriási különbségek lehetnek a mért és a valós adatok között.

„Mik ennek az eltérésnek az okai? Először is: a jogilag megkövetelt tesztciklus nem tükrözi a valós vezetési feltételeket. Másodszor: a járművek kibocsátás-csillapítási technológiája idővel romolhat. Harmadszor:

Éppen ezért már 2010 áprilisában letettek egy csomagot az asztalra, hogy javítsanak a helyzeten. Többek között valós körülményeket biztosító teszteket, hordozható mérőrendszereket és tesztidőszakon kívüli vizsgálatokat javasoltak. A biztos arra kérte a tagállamokat, hogy addig is hozzanak áthidaló intézkedéseket.

Ennek ellenére nem nagyon történt érdemi lépés, ráadásul nem is Európában, hanem az Egyesült Államokban lendültek akcióba először a hatóságok egy civil szervezet, az ICCT panaszára. Az ügy miatt kérdőre is vonták az Európai Parlamentben Antonio Tajani utódját, Elżbieta Bieńkowskát, aki akkor azzal védekezett, hogy magáról a csalásról nem tudtak és nem is kaptak információkat.

A rendszerben lehet a hiba

A botrány a Volkswagentől indult, de azóta a BMW is belekeveredett – igaz, ők állítólag nem manipulálták a forgalomba hozott autók szoftverét, „csak” olyan autót vittek a tesztre, amely a többivel ellentétben teljesítette a követelményeket. Múlt pénteken (október 23-án) az Opelt is csalással vádolta meg egy német környezetvédő csoport, de a cég határozottan tagadja a vádakat.

Így majdnem igaza lett a Volkswagen-botrányt kipattintó ICCT társalapítójának, Axel Friedrichnek, aki október 21-én az Európai Parlamentben arról beszélt, másnap már a következő ügyről fognak hallani a tévében.

– figyelmeztetett a zöld frakció kerekasztal-beszélgetésén. Szerinte nem csak a dízel-, hanem a benzines autókkal is gondok vannak, de konkrét esetet vagy gyártót nem nevezett meg. Az egyik problémát abban látta, hogy az uniós országok külön hitelesítő ügynökségeket állítottak fel, amelyek működését nem ellenőrzik megfelelően az autólobbi által befolyásolt hatóságok.

Valós tesztek jöhetnek

A legnagyobb gond persze az, hogy laboratóriumokban és nem valódi vezetés közben vizsgálják a kibocsátást. Ezt orvosolná az Európai Bizottság javaslata, amelyről a tagállami miniszterek október 26-án tárgyaltak. Az unió ipari politikájáért felelős Elżbieta Bieńkowska uniós biztos úgy fogalmazott, hogy „ambiciózus, de reális” javaslatot tettek le az asztalra, ám a részletekbe nem volt hajlandó belemenni. Axel Friedrich, a Volkswagen-botrányt kipattintó ICCT társalapítója már előre amiatt aggódott, hogy az autóipar szétlobbizza a javaslatot, és az új tesztekben sem lesz olyan átlagos vezetési helyzet, mint a dugóban állás miatti üresjáratok.

Leszámolnának a trükkökkel

Közben az Európai Parlament is akcióba lendült. Ők október 27-én szavaztak meg egy saját jelentést, amellyel mielőbb valós teszteket akarnak a többi szennyező anyagra is kiterjesztve, és a gyártósorról véletlenszerűen kiválasztott autókat is vizsgáltatnák. Az olyan trükköket is kilőnék, mint például az engedélyezett legnagyobb hőmérsékleten végzett tesztelés, a kisebb légellenállás érdekében a gumiabroncsok túlfújása, a kinti visszapillantó tükrök eltávolítása, a karosszéria-elemek közötti hézagok kitömése, vagy a tömegcsökkentés érdekében az extrák, például a hangrendszerek eltávolítása. A mostani botrány miatt indult tagállami vizsgálatokba a Bizottságot is bevonnák, amelynek jövő március végén jelentésben kellene beszámolnia a tapasztalatairól a Parlamentnek.