Kukába hajította az Európai Parlament azt a javaslatot, amellyel a genetikailag módosított élelmiszereket és takarmányokat akarta az EU szabályozni.

Ki döntsön róla, hogy hol termeszthetnek génmódosított növényeket? Egy tavaly év végi kompromisszum alapján először az Európai Bizottság áldását adja egy-egy fajtára, utána pedig a tagállamok egyesével eldönthetik, hogy saját hatáskörben kitiltják-e a GMO-kat. Mindössze annyit kell tenniük, hogy egy szép hosszú listából kiválasztanak erre egy indokot. A másik lehetőség, hogy a gyártó eleve csak a GMO-kat engedő országokra kér engedélyt a fajtáinak. Tehát uniós szinten szabályozták a kérdést, mégis a tagállamok kezében marad a döntés a saját területükön.

A javaslattevő Európai Bizottság praktikusan le akarta zárni a kérdést a génmódosított vetőmagoknál, tápoknál és élelmiszereknél is: miért ne lehetne ugyanez az eljárás? A bökkenő, hogy még a vetőmagoknál is nagyon oda kell figyelni, nehogy génmódosítottak szivárogjanak be egy-egy GMO-t tiltó országba. A nyitott schengeni határok mellett borzasztó nehéz lenne az ilyen tagállamok dolga, ha meg akarnák tisztítani a piacot a gémódosított termékektől. Vagy reménytelen hatósági hajkurászáshoz, vagy a határellenőrzések visszaállításához vezethetne a nemzeti tiltás.

„A mai szavazás eredménye egyértelmű jelzés az Európai Bizottságnak. A javaslat fejreállítaná mindazt, amit az egységes piaccal és a vámunióval már elértünk” – indokolta a döntést a környezetvédelmi szakbizottság olasz néppárti elnöke, Giovanni La Via képviselő. A tervezethez nem készült hatástanulmány, nem volt összeegyeztethető az egységes piaccal, és valószínűleg nem is kivitelezhető a gyakorlatban, sorolta, hány sebből vérzik a javaslat.

Magyarország különösen érzékeny

Magyarországnak fontos a téma, mert az alaptörvény is kimondja a GMO-mentességet, ráadásul emögött szinte teljes az egyetértés a pártok között, ami azért ritkaság. A génmódosított organizmusok kizárása persze nem csak elvont etikai kérdés, hanem kőkemény üzleti érdek is áll amögött, milyennek ismerik a világon a magyar termékeket, és az európai piacon eléggé érzékenyek a génmódosításra a fogyasztók.

Ahol viszont nagyon nehéz tartani a GMO-k kizárását, az az állattenyésztés. Leginkább a fehérjepótlásra használt szója behozatala problémás, mert ez nagyrészt Dél-Amerikából érkezik, ahol elég elterjedt a génmódosított növények termesztése. A kormány ezért az idei év elején nekilátott, hogy megpróbálja ezt kiváltani.

Megy a labda a tagállamoknak

A Bizottságot nem nagyon zavarja az Európai Parlament akadékoskodása. Vytenis Andriukaitis biztos kijelentette: nem vonják vissza a javaslatot, úgyhogy megy tovább a társ-jogalkotó miniszteri Tanács elé. Ha ők is elkaszálják a dokumentumot, akkor vége a történetnek, a Bizottságnál pedig újra a tervezőasztalhoz ülhetnek.