Már eleve elbaltázva indult az Európai Unió november 12-i máltai csúcstalálkozója afrikai országok vezetőivel. A terv az volt, hogy egy nagy alapot hoznak létre a leginkább instabil és a migráció által leginkább érintett országoknak. A pénz felét az uniós költségvetésből, a másikat tagállami felajánlásokból dobták volna össze. Ezzel a gyökerénél igyekeznek kezelni a helyzetet: az összegből közvetetten – például munkahelyteremtéssel, konfliktusmegelőzéssel – vagy közvetlenül – az irreguláris migráció visszatartásával és megelőzésével, hatékony visszafogadással – csökkentenék az EU-ba érkezők számát.

Nem jött össze a pénz

Az uniós büdzséből fel is ajánlottak 1,8 milliárd eurót (nagyjából 560 milliárd forintot), de hiába kongatták uniós vezetők a harangot,

Magyarország félmillió eurót ígért, ezzel a 28 tagállamból – Szlovákiával holtversenyben – a 17. legnagyobb felajánlást tette. Hárman, köztük Ciprus, a pénzügyileg katasztrofális Görögország, valamint a parlamenti patthelyzettel küzdő és a mostani fő migránsútvonalon fekvő Horvátország egy árva fityinget sem mondtak be.

Innentől már eleve keserűbb volt az a mézesmadzag, amivel az afrikai országokat a migránsok visszatartására és az elutasított menedékkérők visszafogadására akarták bírni. Több vezető arra panaszkodott, hogy az összeg – ami egyben, papíron jól néz ki, de szétosztva hamar elfogyhat – nem elég.

Tusk: Schengen a tét

Az is beárnyékolta a csúcsot, hogy Szlovénia és Svédország is bekeményített a határokon. Előbbi nekiállt kerítést építeni Horvátország felé, utóbbi ideiglenes ellenőrzéseket vezetett be a német és a svéd határán, amelyek már a schengeni övezetben van. A belső ellenőrzések nélküli térség megvédése volt a cél az Afrika-csúcs utáni uniós állam- és kormányfői találkozón, úgyhogy az ülést levezető Donald Tusk már a kezdésnél szintet léphetett pánikolásban.

– aggódott az Európai Tanács elnöke, aki szerint vissza kell szerezni az ellenőrzést a külső határokon.

Orbán: biztonságot koldulunk

Hiába volt a nagy felindulás, mert nem sokra jutottak.

– összegezte Orbán Viktor az ülés eredményét az MTVA-nak. „Ez már a sokadik olyan megbeszélés, amikor úgy érzem, hogy nem kerültünk közelebb a megoldáshoz”, sőt, „veszélyes vizekre eveztünk”, mert csak arról döntöttek, hogy Törökországgal erősítik meg az együttműködést. Alapjában véve ezzel szerinte nincs is gond, de azzal igen, hogy „biztonságot koldulunk” tőlük, mert előbb tartható védelmi vonal kellene. Azt állította, a megbeszélésen egymillió menekült áttelepítése is körvonalazódni kezdett.

Na, akkor még egy csúcsot!

Orbán Viktor arról beszélt, hogy mindennek ellenére szívesen megy hasonló csúcstalálkozókra, mert néha lesz belőlük valami. Nem is kell sokat várnia, mert hamarosan egy újabbat fognak tartani, ráadásul ezúttal Törökországgal együtt.

Ankarától azt várnák el, hogy tartsa vissza a szíriai menekülteket és fogadja őket vissza, ha elindulnának az EU felé. Cserébe hárommilliárd eurót, a csigalassú uniós csatlakozási tárgyalások felpörgetését és vízummentességet szeretnének a törökök. Az Európai Bizottság első alelnöke szerdán tárgyalt az akcióterv körüli alkuról, ami Jean-Claude Juncker elnök szerint jól halad, de uniós részről még akad buktató. Kérdés például, hogy ha még az afrikai alapot se bírták összedobni, sikerül-e egy újabbat – főleg, hogy a tagállamoknak itt nem 1,8, hanem 2,5 milliárd eurót kellene kiköhögnie. A törökök ráadásul egy uniós forrás szerint nem is csak egyszeri összegre számítanak.