Csütörtök délben bejelentették Brüsszelben, hogy EU-s kötelezettségszegési eljárás indul a magyar kormány ellen azért, mert nem hirdették meg nyílt közbeszerzési pályázaton a paksi bővítési projektet, hanem azt felajánlották az orosz állami atomenergiai cégnek, a Roszatomnak. Szerdán kiderült: nem ez az egyetlen eleme a bővítésnek, amelyet az Európai Bizottság (EB) vizsgál.

Környezetvédelmi szabályokba ütközhet ugyanis, hogy titkosították a paksi bővítés üzleti és műszaki adatait, derül ki az EB leveléből, amelyet Jávor Benedek EP-képviselő (Párbeszéd Magyarországért) tavasszal beadott panaszára válaszul írt az EU végrehajtó-felügyelő szerve. Felvilágosítást kérnek a magyar hatóságoktól.

Egy idén márciusban módosított törvény szerint a paksi bővítéssel kapcsolatban nem ismerhetőek meg közérdekű adatként az alvállalkozókkal kötött szerződésekben és a megvalósítási megállapodásokban foglalt üzleti és műszaki adatok. Tavasszal az Index is beszámolt róla, hogy a törvényhozóknak emiatt még meggyűlhet a baja az Európai Bizottsággal.

Az EB környezetvédelmi főigazgatósága egy szerdán közzétett levélben elismerte: „felmerülhet annak a gyanúja, hogy [a rendelkezés] ellentétes lehet a környezeti információkhoz való hozzáférésről szóló előírásokkal.” Ezért egy úgynevezett EU Pilot eljárásban múlt héten felvilágosítást kértek az érintett magyar hatóságoktól. „Csak így állapítható meg ugyanis teljes bizonyossággal a ténybeli és a jogi helyzet minden aspektusa, és csak így vonható le a megfelelő következtetés” – nyugtat meg minden, a Bizottság legjobb szándékaiban eddig esetleg kételkedő olvasót a szabatosan megfogalmazott levél az EU felügyelő testületétől.