Meglepően értelmezi a magyar politikatörténelmet Guy Verhofstadt, az európai liberális-demokrata párt frakcióvezetője októberben megjelent új könyvében, mely az „Európa betegsége” (De ziekte van Europa) címet viseli. A napokban budapesti pártkongresszuson felszólaló volt belga miniszterelnök egy egész fejezetet szentel írásában Magyarországnak.

A rendszerváltás utáni években a nyugati liberálisok felnéztek Orbán Viktorra, aki szerinte az első Fidesz-kormány idején még liberális politikát vitt, csak a 2002-es választási vereség borította ki annyira, hogy fanatikus nacionalista pályára lépett.

Budapest: visszatérés a civilizációba

Verhofstadt 1989 decemberében találkozott először Orbánnal, amikor egy belga delegáció vezetőjeként Kelet-Európába utazott, hogy tárgyaljon az itteni liberális pártokkal. Bukarest–Budapest–Prága–Kelet-Berlin útvonalat jártak be.

Az akkori Romániáról szörnyű emlékeket őriz:

Bukarest olyan, mint egy omladozó színház,

rengeteg koldussal az utcán és prostituáltakkal a hotelben, ahol megszálltak. A román liberálisok (PNL) vezetője, Radu Câmpeanu fogadta őket a párt irodájában, ahol egy rozoga asztal és székek, valamint egy írógép volt az összes berendezés. Később küldtek nekik bútorokat és irodai eszközöket, amit azonban egy tüntetésen szétvertek Iliescu elnök emberei.

„A civilizációba, az európai kultúrába és egy modern társadalomba való visszatérésként” élte meg, amikor ezután Magyarországra érkezett. „Budapesten minden megvan, ami Európát a 19. században és a 20. század elején naggyá tette: szecesszió, art deco, modernizmus” – emlékszik vissza. 

Bátor húzás, hogy saját párttal indult 1990-ben

Egy budapesti szállodában találkozott az akkori magyar liberális pártok, civil szervezetek számos képviselőjével, akik – úgy látta – mind azt várták, hogy őket tekintsék a magyar liberalizmus vezetőinek külföldön. Verhofstadtnak úgy tűnt: pár hónappal a választások előtt a magyar reformerek egyáltalán nem félnek, miközben Nyugaton még mindig kicsit ferde szemmel néztek a rendszerváltó politikusokra.

Orbán Viktor és társai elmondták, hogy a Fidesz az SZDSZ ifjúsági szervezete, de külön delegációval jöttek, és a választáson is külön indulnak, mert egy közös listán alig kaptak volna jó helyeket. Verhofstadt bátornak tartotta ezért Orbán Viktort. Eszébe jutott, hogy ő is szembement néha a saját pártvezetésével, de külön listán sosem indult. Ezzel együtt kételkedett benne, hogy fideszes jelöltek bejutnak a parlamentbe. Végül 21 képviselőjük lett.

A liberális Fidesz-kormány

1998-ban fordul a kocka, és a Fidesz alakított kormányt. Orbán 35 évesen Magyarország legfiatalabb miniszterelnökeként liberális politikát vitt: a kormány egészségügyi és agrárreformot hajtott végre, megfékezték az inflációt, adót csökkentettek, írja.

Verhofstadt ebben az időben rendszeresen találkozott Orbánnal az európai liberálisok ülésein.

Úgy tekintettek rá, mint aki egy volt szocialista országot gyors léptékben modernizál és demokratizál. Felnéztek rá.

Aztán jött 2002, és Orbán nem tudta megemészteni a választási vereséget. Felismerte, hogy nacionalista fordulatra van szükség, hogy valamikor visszatérhessen a hatalomba.

Orbán Mussolinihez hasonlít

Azóta pedig „Orbán igazi nacionalistává változott, akinek a fanatizmusán csak az újfasiszta Jobbik tesz túl.” És bejött a számítása. Újból miniszterelnök lett, de ez az Orbán már nem az, akivel Verhofstadt ’89-ben találkozott.

Az „illiberális állam” kijelentés mindent elmond róla, írja. Kína, Erdogan és Putyin számára a példa, és az EU-ban az orosz propagandát hangoztatja. A taktikája: a hibák okaiként külső erőket megjelölni, a saját népét pedig elnyomni.

Aki kritizál, az Magyarország ellensége, minket támad a Nyugat, a multik, mert az érdekeikkel ellentétes, amit a kormány csinál. Bizonyos szempontból Mussolinihez hasonlít, aki a kapitalizmus- és szocializmus-ellenességet keverte, vélekedik Verhofstadt. „A nagytőke és a szakszervezetek ellensége, és egy új nemzeti rend kiépítője, aki látszólag kiáll az emberek érdekeiért.” Egyrészt a szabad piac védelmezőinek láttatja magát, de államosítja a nyugdíjvagyont és államilag szabályozza a rezsiárakat. Az inkoherens sztorit a teljesen ellenőrzött állami média segít eladni.

Obama is beszólt Navracsicsra

Az uniós csatlakozás után senki nem nézi, hogy a csatlakozási feltételeket továbbra is betartja-e egy ország. Az EU felügyelő szerve, az Európai Bizottság bikkfanyelven reagált az új választási törvény túlkapásaira, a Miniszterek Tanácsa pedig túl gyáva a 7. cikk alkalmazásához.

Verhofstadt arról mesél, hogy Barack Obama amerikai elnök is megjegyzést tett rá, amikor Navracsics Tibort nevezték ki oktatási és kulturális biztosnak. Akkor

az EP mindent megtett, hogy legalább a média portfóliót elvegyék tőle.

A Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt „évek óta minimalizálni próbálja a magyar ügyet”. Nem alkalmaz retorziót, mert a Fidesz szavazatot, parlamenti helyeket és hatalmat hoz a pártcsaládnak. Orbán érvelése, hogy képes meggátolni a szélsőjobb előretörését, Verhofstadt szerint téves, mert ő maga idézi elő azt.        

Verhofstadt szerint az egész unió hitelességét aláássa Orbán kormányzási stílusa, mert amíg az EU a saját tagállamaiban sem képes érvényesíteni a jogállami elveket, nem kritizálhatja Oroszországot, Törökországot vagy Kínát sem.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!