Információnk szerint politikai döntés született az Európai Bizottság (EB) biztosi kollégiumában arról a polgári kezdeményezésről, amely ha sikerrel záródna, arra kérné a Bizottságot, hogy indítsa el „hetes cikk szerinti eljárást”, és vigye „a magyar ügyet” a döntéshozó Miniszterek Tanácsa elé.

A kezdeményezés neve „Ébredj, Európa” (Wake up Europe), és a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció népszerűsíti. A felhívásuk szerint Orbán Viktor kormánya sorozatosan megsérti a jogállamiság alapvető elveit.

Ezért aláírásgyűjtésbe kezdenek, hogy az EU-s intézmények élesítsék az EU-s szerződés hetes cikkében foglalt eljárást, amely első körben tüzetesen megvizsgálná a magyarországi demokrácia állapotát, és konzultációt indítana a magyar kormány és a többi tagállami miniszter között a problémásnak vélt ügyekről. Korábban is írtunk már a Humanista Föderáció kezdeményezéséről.

Akkor szavazhatták meg, amikor nem volt ott a magyar biztos

Az EB vezető politikai testülete, a „biztosok kollégiuma” kedden Strasbourgban döntött róla, hogy a kezdeményezést nyilvántartásba lehet venni, tudtuk meg EU-s forrásból. Navracsics Tibor nem volt jelen az ülésen, mert ugyanabban az időpontban az oktatási és kulturális miniszterek tanácsülésén vett részt Brüsszelben.

A magyar biztos hétfőn határozott hangvételű levélben kifogásolta az eljárást.

Nehezemre esik elfogadni, hogy egy ilyen döntést az egyetlen olyan kollégiumi ülés napirendjére kellett kitűzni, amelyről hiányoztam az elmúlt két hónapban, anélkül, hogy előtte konzultáltak volna velem

– írja az EUrologus birtokába jutott levélben. Navracsics emlékeztet rá, hogy már október elején engedélyt kapott rá, hogy távol maradjon a megbeszélésről. Az is tény ugyanakkor, hogy a döntésre rendelkezésre álló határidő lejárta előtti utolsó ülés volt az ominózus találkozó, amiről a magyar biztos hiányzott.

Navracsics tartalmi kifogással is élt a kezdeményezés ellen. Egyrészt kiemeli, hogy érzékeny politikai ügyről van szó, amely a kezdeményezés célján messze túlmutató következményekkel járhat. Másrészt rámutat, hogy a Bizottság saját jogi szolgálatának is fejtörést okozhatott annak a megindoklása, hogy a kezdeményezésnek helytáll a jogalapja, mert azt írják: „szó szerinti értelmezésben a hetes cikk tekinthető olyan jogszabálynak”, amelyre irányulhat polgári kezdeményezés.

Indulhat polgári kezdeményezés a hetes cikkről?

Pierre-Arnaud Perrouty, az Európai Humanista Föderáció ügyvezető igazgatója szerint abból adódhat bizonytalanság a jogalkalmazók részéről, hogy korábban nem indítottak még polgári kezdeményezést a hetes cikk életbe léptetéséről, ezért nincs precedens. „Politikailag érzékeny ügy, de a jogi megfogalmazás világos: az EU-s alapszerződés kimondja, hogy

ahol az emberek megítélése szerint uniós „jogi aktus” elfogadására van szükség ahhoz, hogy az EU-s szerződéseket végre tudják hajtani, ott indulhat polgári kezdeményezés

– mondta az EUrologusnak csütörtök este.

Az Európai Humanista Föderációnak nincs magyar tagja, és Perrouty világossá tette, hogy semmilyen érdek nem vezérli őket, hogy beavatkozzanak a magyar belpolitikába. Azt mondta, ha elkezdhetik az aláírásgyűjtést, hivatalosan is fölveszik a kapcsolatot magyar partnerekkel. Azért indítják az akciót, mert „tartanak tőle, hogy más országokra is átterjed az a fajta politizálás, ahogyan a magyar kormány eltávolodik az európai alapértékektől.” A lengyelországi választás eredménye szerinte máris ebbe a sorba illeszkedik.

Nincs döntés, de mégis van

Kérdésünkre a Bizottság elnöki kabinetjének szóvivője, Natasha Bertaud azt válaszolta, hogy állítólagos kiszivárogtatott leveleket nem kommentálnak. Cáfolta, hogy a keddi tanácskozáson döntés született volna az „Ébredj Európa” polgári kezdeményezésről. Más forrásból viszont úgy értesültünk, hogy a biztosok ilyen esetben csak politikai hozzájárulást adnak, és a formális döntést a Bizottság akár pár nappal későbbre is időzítheti. Friss: az Európai Bizottságból hétfőre ígértek hivatalos választ.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!