Az Európai Bizottság (EB) politikai vezető testülete szerdán „orientációs vitát” tart arról, hogy beindítsák-e a jogállamiságot fenyegető rendszerszintű veszélyek megelőzését szolgáló eljárást Lengyelországban. Korábbi sajtóértesülések szerint a biztosok egységesen amellett foglalnak állást, hogy a jogállamiság helyzetét vizsgálni kell a lengyeleknél, mert a Jog és Igazságosság Párt (PiS) által vezetett, alig két hónapja beiktatott kormány az alkotmánybíróság és a sajtó szabadságát veszélyezteti az elmúlt hetekben elfogadott intézkedéseivel.

Saját alkotmánybírókat ültetnének be

A lengyel parlament novemberben, nem sokkal a kormányváltást eredményező választások után érvénytelenítette az előző parlamenti ciklus végén megválasztott öt alkotmánybíró kinevezését, és öt új bírót választott meg.

Az alkotmánybíróság azonban a december eleji ítéletében az előző ciklus végén megválasztott bírók közül három kijelölését törvényesnek mondta ki.

A lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm, és az államfő iktatja be őket hivatalukba. Az alkotmánybíróság jelenlegi 15 tagja közül kilencet a korábbi kormánypárt, a Polgári Platform, ötöt a PiS jelenlegi, egyet pedig a PiS előző, 2005 és 2007 közötti kormányzása idején választottak meg.

Ezután a lengyel elnök, a PiS párti Andrzej Duda december végén jóváhagyta az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot, ami szerint a 15 tagú alkotmánybíróság csak legalább 13 tag jelenlétében és csak kétharmados többséggel hozhat érvényes döntéseket.

Legközelebb kedden ülésezik a lengyel alkotmánybíróság, amelynek az elnöke előre bejelentette: nem kíván az újonnan kinevezett bírákkal együtt dolgozni.

Új médiatörvény

Múlt héten napvilágot láttak az új lengyel médiatörvény részletei is: az eddig kereskedelmi alapon működő lengyel közmédiát közhasznú állami társaságokként működő „nemzeti médiává” alakítanák át, amelynek tevékenységét egy új testület, a Nemzeti Médiatanács felügyelné.

Az átalakított média küldetése a „nemzeti hagyományok, valamint a hazafias és a humanista értékek ápolása”, „az objektív tájékoztatáshoz való hozzáférés biztosítása”. A médiának – az eddigiekhez hasonlóan – tiszteletben kell tartania „az egyetemes erkölcsi elveken alapuló keresztény értékrendet”.

A reformot az úgynevezett kis médiatörvény, vagyis a parlament által elfogadott, de az államfő által még alá nem írt törvénymódosítás előzte meg, mely megszünteti a közmédia jelenlegi vezetésének mandátumát, és átmenetileg – június végéig – a kincstárügyi miniszterre bízza az újabb kinevezéseket.

Az Európai Bizottság az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alapján bírálhatja az eljárást, amely egy bizottsági forrásunk szerint nem enged túl nagy fogást a szabályozáson, ezért a szerdai biztosi értekezlet az ügynek nem is erre a szeletére fog koncentrálni, inkább a jogállamiságot veszélyeztető természete miatt kerül majd szóba a tervezett reform. Az EB első alelnöke, Frans Timmermans ismerteti majd a Bizottság helyzetjelentését, ez alapján döntenek majd a biztosok.

A németek kiakadtak 

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) német szocialista elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német napilap honlapján vasárnap közzétett interjúban elmondta: „a lengyel kormány a választási győzelmét arra szóló felhatalmazásnak tekinti, hogy az állam érdekét a győztes párt akaratának rendeljék alá”. Schulz a „Putyin-stílusú demokráciának”, az európai politika „veszélyes putyinizálásának” nevezte a PiS lépéseit, írta az MTI.

Volker Kauder, a nagyobbik kormánypárt, a CDU/CSU német szövetségi parlamenti frakcióvezetője azt nyilatkozta a Spiegelnek, hogy Lengyelországot pénzügyi szankciókkal kellene sújtani, ha bebizonyosodik, hogy a kormány megsérti az európai értékeket.

Válasz: nácik

A PiS nevében megszólaló Ryszard Czarnecki, az EP elnökhelyettese a válaszátban emelte a tétet: „ha valaki Putyin-hasonlatokat akar használni, tudnia kell, hogy Európában a leginkább Putyin-párti ország – Görögország mellett – éppen Németország”.

Pawel Kukiz, a harmadik legnagyobb lengyel parlamenti csoport, a Kukiz'15 mozgalom vezetője vasárnap a Facebook közösségi oldalon közölt bejegyzésében egyenesen a náci kártyához nyúlt: nagyapját a Lengyelországnak a harmadik birodalomhoz csatolt területén létesített auschwitzi koncentrációs táborban gyilkolták meg. A politikus arra kérte az EP elnökét: „a demokráciára a saját hazájában tessék odafigyelni. Mert az a gyanúm: ha önöknél – ne adj Isten – egy újabb Hitler támad, követve az önök által betervezett néhány millió »bevándorlótól«, akkor az az SS ehhez képest üdvhadseregnek fog tűnni” (MTI).

A Wprost című lengyel napilap a legújabb számának címlapján náci egyenruhában ábrázolja Angela Merkelt, Martin Schulzot, és a német EU-biztost, Günther Oettingert a következő felirattal: „Újból felügyelni akarják Lengyelországot”.

Orbán ellen napirendre sem tűzték

A 2014-ben életbe lépett „jogállamisági keret” a demokrácia és a jogállamiság állapotának vizsgálatával kezdődik. Abban különbözik a hírhedt „7. cikk szerinti eljárástól”, hogy nem az EU-s tagállamok, hanem az EU végrehajtó-ellenőrző testülete, az Európai Bizottság dönt a beindításáról. Olyan „korai figyelmeztető eszközként” tekintenek rá, amely lehetővé teszi, hogy párbeszéd induljon az érintett tagállammal a jogállamot érő rendszerszintű fenyegetés súlyosbodásának elkerülése érdekében.

Az Európai Parlament évek óta próbálja kicsikarni az Európai Bizottságból, hogy a magyar kormány ellen is vesse be ezt az eszközt, de erre mindeddig nem került sor. Legutóbb tavaly júniusban fogadtak el egy állásfoglalást a témában, amelyet decemberben megerősítettek, annak ellenére, hogy Vera Jourová EU-biztos nem látott a magyar demokráciát, jogállamiságot és alapjogok érvényesülését fenyegető rendszerszintű veszélyt. Ugyanakkor elismerte, hogy számos jogsértési eljárás jelenleg is folyamatban van.

Egy európai bizottsági forrás arról beszélt az EUrologusnak, hogy Magyarország esetében „egész más volt” volt a helyzet, amikor a jogállami keret bevetésén gondolkodtak.

A politikai felállás kétségtelenül nem ugyanaz:

• Lengyelország jóval súlyosabb politikai tényező az Európai Unió döntéshozatalában, mint Magyarország,
• az október végén hatalomra került Jog és Igazságosság (PiS) párt nem a német kormánypártot is sorai között tudó Európai Néppárt, hanem annak legnagyobb jobboldali riválisa, az Európai Konzervatívok és Reformisták tagja.

A figyelem most a lengyel kormányra terelődik az Európai Parlamentben is, ahol jövő kedden tűzik napirendre a „lengyel ügyet”. Egy, az EUrologusnak nyilatkozó diplomáciai forrás azonban úgy vélte, a magyar kormány sem örülhet, hogy a lengyel kollégák veszik át az Európa ügyeletes mumusa szerepet, ugyanis a két ország összehasonlítása máris elkezdődött.

Viviane Reding volt európai uniós biztos, jelenlegi luxemburgi európai parlamenti képviselő Putyin-Orbán-Kaczynski-logikáról beszélt a Frankfurter Allgemeine szerint. Az Európai Néppárt képviselőcsoportjába tartozó Reding a lapnak úgy fogalmazott: „a jogállamiság elleni támadás mindig az alkotmánybíróság elleni támadással kezdődik. Azután következik a média, előbb a közszolgálati, majd a kereskedelmi média” (MTI).

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!